A BMW-nél talán meghallották a legutóbbi M-modelleket ért
kritikákat, ezért megmutatták, még mindig tudnak könnyed sportkocsit
építeni. A Tokyo Motor Show-n bemutatott Concept tii a gyáriak szerint
a klasszikus 2002-esre emlékeztet, bár az új
1-es kupén alapul.
A tanulmányautó készítésekor a BMW tervezői nem a motor, vagy a
hajtáslánc módosításával próbálták gyorsabbá tenni legkisebb
kétajtósukat, inkább a leszorítóerő növelésével, a légellenállás és a
tömeg csökkentésével, illetve egy alaposan leültetett futóművel
igyekeztek javítani a vezetés élményét. Az ki sem derül, hogy a tii
motorházteteje alatt miféle motor bújik meg, de ez itt nem is olyan
lényeges: ezekkel az átalakításokkal bármelyik 1-es kupé csak gyorsabb
lehet. Az egyik trükk a karosszériaelemek cseréje. A motorháztetőt, és
több más idomot szénszálas műanyag elemekre cseréltek, így jelentősen
csökkentették az autó tömegét. Emellett hátul nagy méretű diffúzorral
és a csomagtérfedél peremén végigfutó szárnyacskával növelték a hátsó
tengelyre jutó leszorítóerőt, de az új első lökhárítóval is hasonló
hatást értek el elöl.
Egy tanulmányautó esetében persze minden adatnál fontosabb a
látványos külső. A BMW-nél egyszerű eszközökkel próbálták kiemelni a
tii-t a szürke tömegből: a fehér autó tetején és hátulján sötétkék
csíkok futnak végig a harminc-negyven évvel ezelőtti versenyautók
festésének mintájára, míg a sötétkék motorháztetőn fehérben
folytatódnak. A speciális fényezés mellett a szélvédőmatricán és az
autó orrán megjelenő tii felirat alapján is azonosítható az autó. A
jellegzetes színezés ráadásul belül is folytatódik: a kormány, és a
sportülések fehér betétei egész egyedi hangulatot teremtenek, bár a két
szokásos körműszer eltérő színű háttere talán már túlzásnak is
nevezhető.
Egyelőre nem tudjuk, hogy a BMW-nél tervezik-e egy, a tii-hez
hasonló szériamodell bemutatását is, csak reménykedünk benne, hogy az M
változat valami hasonló lesz. A
135i 306 lóerős turbómotorja bőségesen elegendő volna hozzá, hogy
az 1-esből a könnyítés után tökéletes élményautó váljék, amelyet
ráadásul sokkal nagyobb számban lehetne értékesíteni, mint a drága,
nyolchengeres presztízskupét, amivé az
M3-as bő húsz év és négy generáció alatt változott.










