Új képeket mutatott a Volvo a modern technikával átgyúrt P1800 Cyanról. Az autó a háromszoros WTCC győztes Cyan Racing műve, ami korábban a Volvo gyári csapataként működött, ma pedig a Lynk & Co túraautóit igazgatja. Bár az 1964-es kupé elsőre érintetlennek tűnhet, nem csak a 18 colos, kovácsolt felnik miatti szélesítés a különbség, valójában az utascellát is újrapozícionálták. A gyenge pontokat nagy szilárdságú acéllal és szénszálas elemekkel erősítették meg, így a karosszéria csavarodását is sikerült minimalizálni, ráadásul az autó súlya is megállt 990 kilogramnál.
Az autó a Cyan által hangolt, kettős keresztlengőkaros-felfüggesztést kapta, két irányban állítható lengéscsillapítókkal, új, állítható stabilizátorral. Sperrdifit is kapott, aminek az áttétele testreszabható, a négydugattyús fékek mellé viszont nem jár ABS, se semmilyen más, elektronikus, vezetést segítő rendszer sem, így a P1800 Cyan csak tapasztalt sofőröknek ajánlott.
Ezt csak tetézi, hogy az eredeti, 100-130 lóerős, 1,8-2,0 literes motorok helyére az S60 TC1-es versenymotorja került, ami 413 lóerőt tud. Bár a tervezés során több, klasszikus Volvo-motor szóba került, sőt sokáig a teljesen elektromos hajtás sem volt kizárva, végül mégis a kétliteres, négy hengeres turbómotorra esett a választás. Ennek a legfőbb oka, hogy a csapat jól ismeri, a versenyek során rengeteg tapasztalatot és adatot gyűjtöttek róla. A Cyannak kimondott célja volt, hogy pörgős legyen a motor - 7700-ig forog - , a hagyományos, nyers sportautó élményt pedig a Holingertől érkező, öt sebességes manuális váltóval tették teljessé.
A P1800 fejlesztése során a Cyan Racing első utcai autóját, a C30 Polestar Performance Prototype-ot vették alapul, így egész biztosan nem csalódik a sportértékre vágyó vásárló. A legnagyobb meglepetés viszont, hogy a sportosított kupé nem csak tanulmány vagy demóautó, ami pár kör után az internetes archívumokban köt ki, hanem ténylegesen meg is lehet majd venni. Árat persze nem közöltek.
További cikkeink
