A biztonsági öv az elmúlt évtizedekben elengedhetetlen alkatrésze lett az autóknak és ez nem véletlen. Rengeteg ember életét mentette már meg különböző balesetekben, pedig az alapelv 70 éve szinte változatlan. A jól bevált hárompontos kialakítást legfeljebb a versenyautókban variálják át és okkal. Hiszen ha a versenyzők bekötik magukat, akkor nem kérdés, hogy az átlag autósoknak is érdemes.
Érdekes, hogy az 1950-es években számos koncepció létezett már egy olyan szerkezetről, amely baleset esetén az ülésben tartja az embert, ezzel csökkentve a kockázatát annak, hogy ütközésnél az illető kiesik a szélvédőn és halálos sérülést szenved. Ezek közül a koncepciók közül végül 1956-ban a Volvo Amazon egy prototípusában megjelent változat emelkedett ki, amely kétpontos rendszerével hatékonyabbnak bizonyult a társainál.
Akkoriban a Volvo koncepciója átlósan fogta át az ülésben ülők mellkasát, majd 1959-ben a Volvo egyik vezetőtervezője, Nils Bohlin révén megszületett az a hárompontos változat, amit ma is ismerünk. A mellkast tartó heveder mellett megjelent egy a deréktájékon is, így sokkal biztonságosabb volt elődjénél, mert nem tudott kifordulni az ember a felső heveder alól. A svéd gyártó vizsgálatai alapján a megoldás annyira hatékony volt, hogy rögtön elkezdte adaptálni autóiba, így az első sorozatgyártású, hárompontos biztonsági övvel szerelt autó az Amazon lett.
Akkoriban a Volvo azt érezte, hogy egy ilyen biztonsági megoldást etikátlan lenne megtartani, ezért nem védették le a szabadalmat. Sőt, ösztönözték a többi autógyártót arra, hogy vegyék át a rendszert, így a 60-as években a legtöbb autóban már megjelent a hárompontos öv. A svédek jól látták a helyzetet, visszamenőleg több millió ember életét mentette meg egy ilyen egyszerű megoldás és a világ országainak a túlnyomó részében ma már kötelező a beépítése és a használata.
A jubileumot egyébként a Volvo is ünnepli azzal, hogy komolyan fejleszti az alaptechnikát. Egy olyan adaptív rendszert terveztek, amely az autóban utazók testalkata alapján képes hangolni az öv aktív előfeszítését. A rendszer figyeli a külső szenzorokat, a lassulás mértékét, az autóban ülők testalkatát és gyorsulásukat is, mindezek fényében pedig kiszámítja a megfelelő előfeszítést. Ezzel a technikával a testesebb embereket jobban megfeszíti és nem engedi előrebukni, míg a kisebb termetű emberek esetében többet enged az öv egy balesetben, így több energiát képes elnyelni. Ezzel csökkenti az öv által okozott sérülések mértékét és kockázatát. Az új megoldás egyébként a Volvo szerint már gyártáskész állapotban van, hamarosan az EX60-ban fog bemutatkozni.
További cikkeink
![Der neue Mercedes-Benz C 400 4MATIC elektrisch. Energieverbrauch kombiniert: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂-Emissionen kombiniert: 0 g/km | CO₂-Klasse: A [1] Exterieur: AMG Line; MANUFAKTUR opalithweiß metallic bright [1] Die Angaben sind vorläufig. Es liegen bislang weder bestätigte Werte von einer amtlich anerkannten Prüforganisation noch eine EG-Typgenehmigung noch eine Konformitätsbescheinigung mit amtlichen Werten vor. Abweichungen zwischen den Angaben und den amtlichen Werten sind möglich. //The all-new Mercedes-Benz C 400 4MATIC electric. Energy consumption combined: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂ emissions combined: 0 g/km | CO₂ class: A [1] Exterior: AMG Line; MANUFAKTUR opalithe white bright [1] The information is provisional. Neither confirmed values from an officially recognised testing organisation nor an EC type approval nor a certificate of conformity with official values are available to date. Deviations between the data and the official values are possible.](/media/images/Original-50543-26c0043-001.format-jpeg.max-370x278.jpg)
