A felszínen Rolls-Royce Cullinan, belülről egy V12-es páncélozott tank
A Rolls-Royce Cullinan eddig is a pofátlan luxus szimbóluma volt, de az Inkas csapata most épített belőle egy olyan páncélszekrényt, ami rezzenéstelen arccal tűri, ha kézigránáttal próbálják megzavarni a délutáni teázást.
Közzétéve:
2026. 05. 03. 08:02
Vannak azok az épített szörnyetegek, amik már messziről ordítják, hogy a tulajdonosuk vagy egy drogkartell feje, vagy egy paranoiás diktátor, de az Inkas Rolls-Royce-a nem ilyen. A kanadai szakemberek hitvallása a „lopakodó védelem”: ez a Cullinan kívülről pont úgy néz ki, mint bármelyik másik ötszázmilliós SUV a dubaji pláza parkolójában, csak éppen a lemezei alatt annyi acél és kevlár van, amennyivel egy kisebb banánköztársaságot le lehetne igázni.
A technikai specifikáció olvasása közben az embernek olyan érzése van, mintha egy haditechnikai szaklapot forgatna: a gyári üvegeket katonai szintű, többrétegű golyóálló üvegezésre cserélték, a padlólemezt és a tetőt pedig úgy megerősítették, hogy két egyszerre robbanó kézigránát repeszei is csak karcolásnak tűnjenek rajta. Az utasteret egy páncélozott hátsó válaszfallal választották le a csomagtartótól, így a kabin egyfajta hermetikusan védett túlélőcellává vált. A kerekek természetesen defekttűrő kivitelűek, így még szitává lőtt gumikkal is ki lehet menekülni a kritikus zónából, mielőtt kihűlne a hűtőben tárolt évjáratos bor.
Ha valakinek a „széria” páncélozás kevés lenne, az Inkas extralistája hosszabb, mint egy James Bond-film kelléktára: kérhető éjjellátó rendszer, oxigénszűrő berendezés gáztámadás esetére, és még egy tetőbe épített vészkijárat is, ha netán eltorlaszolnák az ajtókat. Van itt 360 fokos biztonsági kamerarendszer, sziréna és külső hangszóró is, hogy a sofőr udvariasan, de határozottan megkérhesse a támadókat a távozásra. Mindezek ellenére az utastérben egyetlen négyzetcentiméternyi puritánság sincs; a legfinomabb bőrök és a kézzel polírozott fabetétek között ülve fel sem tűnik, hogy éppen egy guruló erődben tartózkodunk.
A motortérben maradt a jól ismert 6,75 literes, biturbó V12-es fenevad a maga 563 lóerejével, ami bár bődületes erő, itt komoly súlytöbblettel kell megküzdenie. Az Inkas diszkréten hallgat arról, pontosan hány mázsát hízott az autó a védelemtől, de borítékolható, hogy a gyári gyorsulási adatok már a múlté, és a fékrendszert is alaposan meg kellett dolgozni, hogy megállítsa ezt a mozgó vashegyet. Sebaj, a Cullinan amúgy sem az izgalmas vezetési élményről szólt, ebben a kivitelben pedig a menetdinamikánál sokkal fontosabb szempont, hogy a golyóálló ajtók becsukódásakor megszűnik a külvilág minden zaja és veszélye.
A végén persze felmerül a kérdés: kinek kell egy ilyen? Nos, akinek olyan ellenségei vannak, akik 7,62-es gépkarabéllyal járnak tárgyalni, de a stílusból nem hajlandó engedni, annak ez a tökéletes választás. Az Inkas Cullinan nem olcsó mulatság, valószínűleg egy kisebb flottányi normál luxusautót lehetne venni az árából, de a nyugodt alvás (vagy utazás) minden pénzt megér.
Borítókép: Indas
