Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Totalcar!
Újra a feje tetejére állhat az Egyesült Államok és Kína egyébként is törékeny gazdasági kapcsolata, miután az amerikai védelmi minisztérium drasztikusan bővítette a kínai hadsereggel együttműködő vállalatokat összesítő listáját. A frissítésben több nagy név is megjelent: az e-kereskedelmi óriás Alibaba, a kereső- és AI-fejlesztéseiről ismert Baidu, valamint az elektromos autó- és akkumulátorgyártó BYD és a szintén elektromos autó piacon aktív NIO is.
A Pentagon által vezetett lista 2021 óta létezik, és olyan vállalatokat gyűjt össze, amelyekről az amerikai fél úgy véli, hogy valamilyen módon kapcsolatban állhatnak a kínai katonai struktúrával. A mostani bővítés nem egyedi: az elmúlt évben több mint egy tucat új cég került fel, és a teljes lista már jóval száz feletti szereplőt tartalmaz, a telekommunikációs és elektronikai gyártóktól kezdve a logisztikai és ipari szereplőkig.
Fontos ugyanakkor, hogy a listára kerülés önmagában nem jelent automatikus szankciókat. Inkább egy figyelmeztető jelzés: az érintett cégek nem dolgozhatnak együtt az amerikai hadsereggel, és a piaci szereplők számára ez gyakran kockázati jelzésként értelmeződik, ami későbbi korlátozások előszobája is lehet. A vállalatok elvileg kérhetik a besorolás felülvizsgálatát is.
A hírre a kínai techóriások azonnal és rendkívül élesen reagáltak. Az Alibaba és a Baidu közleményben utasította vissza a vádakat, „teljesen megalapozatlannak” nevezve a Pentagon állításait, és leszögezték, hogy semmi közük a kínai katonai-civil technológiai fúzióhoz. Kína washingtoni nagykövetsége szintén elítélte a lépést, azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy túlterjeszkedik a nemzetbiztonság fogalmán, és diszkriminatív listákkal próbálja megfojtani a szabályosan működő kínai vállalatokat.
A helyzetet tovább bonyolítja a politikai időzítés, ugyanis a szigorítás épp egy olyan időszakban történt, amikor a két szuperhatalom vezetői közötti korábbi tárgyalások után úgy tűnt, némileg enyhül a geopolitikai feszültség. A Pentagon döntése nyomán a tőzsdék is azonnal reagáltak, a megnevezett vállalatok részvényárfolyamai komolyabb esést könyvelhettek el a nemzetközi piacokon.
További cikkeink
