Az autót hajnali 02:17-kor vitték el a fültanúk szerint, a nyílt utcáról, sokáig küszködve a Weber-es versenymotor beindításával, majd a bejáratós autót kipörgő kerekekkel indítva. Miután a párezer forintos dolgokat lelopták róla, egy bányató mellett felgyújtották, aznap délutánra kihűlve lett meg. Ami számomra odaveszett, arról inkább nem írnék, annak a korszakomnak már vége, hogy egy weboldalra tegyem ki az érzelmeimet.
 |
|
| |
|
Sokáig gondolkoztam, mit írhatnék erre az
oldalra. Elkezdtem leírni az autó történetét, de inkább kitöröltem.
Az egészet a barátaim értik (tudják átérezni) a legjobban, ők pedig
már látták ezeket a képeket. Az autómról csak annyit: ez
a 150 ezer forintosnak kinéző Lada 2103, alias Sir Pinkerton
egymillió forint fölötti értéket képviselt, amit a versenyre
való felkészítés indokolt.
| |
|
|
|
A járművet május közepének egyik éjjelén
tulajdonították el, és másnap lett meg teljesen kiégve, a
szigetszentmiklósi banyatavak mellett. A "teljesen" itt azt
jelenti, hogy ami nem fém volt rajta (üveg, műanyag, szövet, gumi,
stb.), az
nem elolvadt, hanem megsemmisült.
Kizárólag a masszív fém alkatrészek maradtak
meg. A benzintank az utastérben volt (vették a fáradtságok
kiszerelni és szétlocsolni a tartalmát). Hiányzott a hátsó dob (nem
ám az egész rendszer), a 4 könnyűfém kerék, az új magnó, a
sportkormány.
A motort szerintem széthajtották. A dupla Weber
karburátorokat a szívósorral együtt letörték a hengerfejről.
| |
|
| |
|
Az összérték több mint felét képviselő,
vadonatúj, bejáratós 150 lóerős versenymotor az autóban hagyva, de
úgy megégett, hogy használhatatlan. A futómű alatta volt, félig
megolvadva, félig hőkezelve. Jellemző a hőhatásra, hogy a kőkemény
Vörös versenyrugók összenyomott állapotban, törékeny
anyagminőséggel kerültek elő.
A két féltengelyre ráolvadt a fékdob. A motor hengerfala
belül lila lett. A motor segédberendezései elégtek, mint például a
Hall jeladós elosztó.
| |
|
|
|
Az anyagi kárral ellentétben alig felbecsülhető
az a befektetett, szívvel-lélekkel végzett, általam és barátaim
által beleölt munka,
sok-sok munkaóra, ami itt megsemmisült. A több napba,
zsákutcákban végződő kísérletezgetésekbe és szó szerint
vérbe-verejtékbe kerülő kisebb-nagyobb átalakítások.
A tettesekről: bármilyen furcsa,
nyílt titok, hogy kik voltak. Város, név, utca ismert. Senki
nem tehet semmit. A törvény hiába áll a sértett oldalán, ha nem
lehet azt érvényesíteni. Erről itt inkább nem írnék többet.
| |
|
| |
|
Az az elvetemült, aki elvitte,
nem is tudta, miben ül, a kerekek miatt kellett neki. Csak
azt nem tudta, hogy ez az autó nekem nem az autóm, hanem a társam
volt.
Köszönöm mindenkinek az együttérzést és a felajánlott
segítséget. Kösz a ralis embereknek, hogy a szlalom-bandától R.I.
szintig (!) mindenki mindenütt az én autómat kereste.
Kösz Petinek, hogy segített a hajnalba nyúló elszállításnál.
Kösz Bal3-nak, hogy azonnal felrakta a kluboldalra az autó
eltűnésének hírét.
lejegyezte: vomit
