hirdetés

A szabadedzéseken nem ő volt a leggyorsabb, a WTCC első időmérő
edzésén mégis Dirk Müller szerezte meg a jogot, hogy a világbajnokság
első futamán az első rajtkockából indulhasson. A második és a harmadik
leggyorsabb időt Jörg Müller és Antonio García autózta, szintén
BMW-vel, Jörg Müller azonban nem állt meg a súlyellenőrzésnél,
eredményét elvették, és csak a 18. helyről indulhatott.

A 3. és a 4. helyre két alfás került: Gabriele Tarquini és
csapattársa, a brazil Augusto Farfus. A 2004-es ETCC-bajnok, Andy
Priaulx az 5. helyet csípte el.
A monzai teszt
hőse, a Honda Accorddal versenyző Roberto Colciago hiába produkálta a
8. leggyorsabb időt, a versenybírák megbüntették, mert levágta a
sikánt, így az olasz a 13. helyről kezdte az első futamot.

A SEAT Sport leggyorsabb versenyzője Jordi Gené volt, ő a
hetedik rajthelyet kaparintotta meg. A Fordok és a Chevrolet-k nem
teljesítettek valami fényesen. A gyorsabbik Ford-pilóta, Klenke a 30.
helyről indult, a Chevrolet-nél Huff volt a leggyorsabb, időeredménye a
21. rajtkockához volt elegendő. Alig volt nála lassabb csapattársa,
Alain Menu, mégsem dicsérhették meg nagyon: a svájci versenyző a
kvalifikáció utolsó percében csúnyán összetörte az autóját.

A versenyhétvégét óriási várakozás előzte meg. Nem volt kérdés, a
nagyok küzdelmébe egyelőre senki nem szólhat bele, mégis sokan
kíváncsiak voltak, hogyan szerepelnek majd az új gyári csapatok.
Az első verseny viszonylagos nyugalomban telt. Az első
rajtkockából induló Dirk Müller néhány körön belül megnyugtató előnyre
tett szert, az őt követő két Alfa Romeo Gabriele Tarquinival és Augusto
Farfusszal a volánnál nem tudta megközelíteni a tavalyi második
helyezettet. Az utolsó körökben Andy Priaulx, a tavalyi bajnok keményen
támadta Farfust, de próbálkozásait nem koronázta siker.

Az angol negyedikként ért célba, amit az olasz közönség szemmel
láthatóan egy cseppet sem bánt.
Nehéz napja volt Antonio Garciának. A reggeli bemelegítésnél
nagyot esett, a versenyen meg Farfus lelökdöste az aszfaltcsíkról, de
mégis sikerült megcsípnie az ötödik helyet. A hatodik és hetedik helyen
ismételten két 156-os ért célba, Giovanardit és Thompsont az egyetlen
seatos pontszerző, Jordi Gené követte.

A motorproblémákkal küszködő Ford Hotfiel Sport csapatának
túlságosan nagy kihívás volt a verseny. Klenke az ötödik körben állt
ki, csapattársa, Jäger Alain összeütközött Menu Chevrolet-jével. A
Chevrolet-nak is van hová fejlődnie, bár végül mindhárom autójuk
befejezte a versenyt. Házon belül Robert Huff volt a leggyorsabb.

A második versenyen aztán elgurult a pilóták gyógyszere, igazi,
véres, test test elleni küzdelmeket láthattunk. James Thompson a
második rajtkockából indult, gyorsan megelőzte Rydellt, aztán
megtartotta pozícióját a verseny végéig. Ez így jól hangzik, de az
ellenségemnek sem kívánnám, amit az angol pilótának ki kellett állnia.
Dirk Müller nagyon jól rajtolt, és csakhamar felzárkózott
Thompsonra, a brit pilóta vélhetően több liter folyadékot vesztett,
de derekasan állta a sarat. Szegény Rydellt Farfus egy leheletnyit
megpöccintette, a Seat megpördült, és a gumifalnak csapódva apró
darabokra hullott szét.

A Seat becsületét Gené mentette meg, a hatodik helyen sikerült
beérnie. A hangulat forrósodott, a versenyzők egyre agresszívabban
támadták egymást, García Thompsont próbálta előzni, de a manőver
rosszul sikerült, és a spanyol visszaesett három helyet.
A hatodik körben hatan mentek egy bolyban, Thompson, Dirk
Müller, Farfus, Tarquini, García és Priaulx. Ebből Tarquini elszállt a
Dirk Müllerrel való kakaskodás közepette, Farfus meg leesett az
aszfaltcsíkról, és csak nagy nehezen bírta összekaparni a 156-ost. A
téboly Jörg Müllernek kedvezett, aki végül behozta BMW-jét a negyedik
helyre, García mögé. Nicola Larininak remekül teljesített, a 15. helyen
ért célba a Chevrolet-val.

A WTCC következő két futamát Franciaországban rendezik,
Magny-Cours-ban, május elsején.