Megmutattuk magunkat | Totalcar

Megmutattuk magunkat

Felemás végeredmények, győzelem vagy halál. Mégis mindenki jól érezte magát, és visszavágyik.

sport cimlapra
Kari

Közzétéve: 2006. 06. 08. 10:56

Közzétéve: 2006. 06. 08. 10:56

Nagyon népszerű a hazai versenyők között a horvát rali bajnokság,
évről évre egyre többen vesznek részt a futamokon. Az idei Ina-Croatia
versenyenen
a 79 nevezőből hét volt magyar páros. A 603 km össztávból 224
volt gyorsasági, 13 darabban. 49-en érkeztek célba, közülük most
először a Takács-Nyéki páros történetét meséljük el.

A két versenyző már kedden hajnalban útban volt Zágráb felé, mivel a
rendezők a szokásos szerda-csütörtöki pályabejárást egy nappal korábbra
hozták. Minden pályán háromszor lehetett átmenni, de mivel
Takácsék már többször is részt vettek ezen a versenyen, ismerték
a pályákat, így a korábbi itinerek pontosításához és aktualizálásához
ez elegendőnek is bizonyult.

A csapat az N/3 géposztályban 13 ellenféllel vette fel a küzdelmet,
köztük olyan régről jól ismert nevekkel, mint a helyi pálya- és
raliversenyző Robert Markt, vagy az olasz Silviano Grendene.
A rajtceremóniát Zágráb központjában, a Jelasics téren rendezték
meg hatalmas tömeg előtt csütörtök este, majd péntek reggel kezdődött
az igazi verseny. Mindkét napon 3-3 gyorsasági szakasz várt a mezőnyre,
amiket két körben kellett teljesíteni.

Az első napon a közeli Samobor környékén zajlott a verseny, két 15
és egy 21 km-es gyorsasági szakaszon. A Takács-Nyéki páros 2-3. idővel
kezdte a bemelegítést.
A korábban verhetetlenül versenyző Silviano Grendenét is sikerült
maguk mögé utasítani.
A pályákat hol erősebb, hol gyengébb eső
áztatta, így komoly kihívásnak bizonyult a megfelelő gumikeverék és
minta kiválasztása, valamint a szükséges kivágások elkészítése. Az első
nap végére tették a rendezők a SuperSpecial szakaszt, amit Zágráb 3
nagyobb hídjának egyik vége és a környező utak lezárásával jelöltek ki.
Ezen a pályán 5 kört kellett megtenni, ami 8 km távnak felelt meg. A
nézők egyszerre több autót is láthattak, mivel ráindítással a körbe
több versenyzőt is beengedtek a rendezők. A nap végére Takács Gábor az
EK értékelésben az abszolút 22., míg az N/3-as géposztályban a 3.
helyen zárt.

Másnap az esős idő folytatódott, a pályák a Zágráb feletti hegyekben
kanyarogtak. Reggel ismét jó idővel kezdett a páros, tovább növelte
előnyét Grendene előtt és elkezdte ledolgozni a 2. helyezett horvát
Dimitijevic mögötti hátrányát. A pályák rendkívül csúszósak voltak,
többször is sűrű ködben haladtak, ahol néha 10-20 méterre lehetett
csak látni.
A 9. gyorsasági szakasz után átvették a második helyet,
amit sikerült is megtartani a verseny végéig. Így az eseményt az
abszolút 17. és a géposztály 2. helyén fejezték be. A versenyautó a
szervizcsapatnak köszönhetően hibátlanul üzemelt, továbbá köd és a
jégpályának is beillő szakaszok után is karcmentesen állhatott fel a
céldobogóra, ami ismét a Jelasics téren volt felállítva. A páros
átvette a megérdemelt kupákat és kellemes meglepetés volt, hogy
pénzdíjazásban is részesült.

Egy kategóriával feljebb is volt magyar résztvevő, Szilágyi János és
Gergye Mercédesz. Nekik nem sikerült fényesen a verseny, pedig nagyon
rákészültek. De
az első két szakaszon utolérték az előttük rajtoló Peljhant,
akinek turbóhiba miatt füstfelhőt termelt a kocsija. A harmadik gyorson
már nem kellett a füsttel bajlódni mert kaptak egy defektet, így nem
érték utol a szlovén versenyzőt. Az addig öszeszedett egy perces
hátrány tudatában inkább a kerékcsere mellett döntöttek, főként azért
is, mert a 20 km hosszú szakasz elején tartottak. Jani pályafutásának
leghoszabb kerékcseréje következett, több mint 10 percig tartott.

Jani így mesélt a dolgokról:
Az első szakasz még tűrhetően sikerült, mert annyira nem volt vizes,
a másodikon viszont már csak korcsolyáztunk.
Másodikban, 60-nal fordultuk a negyedikes kanyarokat, azt is
keresztben.
Annyira kemények voltak ide a gumijaink, hogy alig
tudtunk az úton maradni. Peljhan etapon megállt és elnézést kért, hogy
feltartott, igazán akkor sem hibáztattuk, és most sem. A gyosaságikon
végig figyelt mikor érjük utol, korrekten félrehúzodott. A helyében én
is továbbmentem volna a rossz turbóval.

A defekt, illetve a kerékcsere azonban már végleg elintézett
minket. A szűk szerpentinen nem tudtam sehol máshol félreállni úgy,
hogy ne zavarjam a többieket.
Megemeltük a kocsit, de annyi eső esett a napokban, hogy az
emelő megsüllyedt.
Nézők sehol, cibáltuk az autót, végül
kikapartam a köveket a kerék alól, úgy mentünk tovább. Kaptunk 13
percet, a nap végén úgy döntöttünk, gumikat cserélünk és
folytatjuk. A tengernyi gumi amit a versenyre kaptunk teljesen
hasznavehetetlennek bizonyult, valahol, valaki igen nagyot tévedett
a gumik számozásával kapcsolatban, én nem ilyen keménységű és
keverékű gumikat kértem. Innen kezdve teszteltünk, és gyűjtöttük a
tapasztalatokat és a versenykilométereket. A ködben igen lassan
mentem, úgy éreztem, teljesen felesleges kockáztatni, viszont a
nekünk szinpatikus részeken jó érzéssel autóztunk. A
versenyrendezés hibátlan, mindenki igen korrekt volt. Remélem
jövőre már összejön ez a futam, mert nagyon szeretjük!

A hegyen seikeresen bemutatkozó Tárnok Tamás is kinézett a versenyre
de most már Herr Matyival maga mellett. Sajnos nekik sem sikerült jó
eredményt szerezni, mert bár remek részeredményeket futottak, egy
baleset miatt végül mégis kiálltak. Az első napi hét gyorsasági
szakaszon végig javultak, a nap végén a kifejezetten rossz, esős, ködös
idő ellenére az abszolút 12. helyen várhatták a másnapi folytatást.
Előttük szinte csak összkerekes Subaruk és Mitsubishik voltak, a
helyi Malic Clio S1600 autója után ők voltak a második legjobb
elsőkerekesek. Eredményük különösen annak fényében remek, hogy az orfűi
verseny miatt a futam előtti hétvégét nem tölthették pályabejárással,
így volt olyan szakasz, amit csak kétszer láttak a rajt előtt.

A navigátor szerint viszont meglátszott Tárnok vezetésén az, hogy
előző hétvégén is versenyzett, és még formában, lendületben volt. A
második nap mégsem zárult jól számukra: a 10. gyorsaságin kaptak egy
defektet, ami visszavetette őket. Majd érkezett a hír, hogy
a szervizcsapat csúnyán összetörte a szervizbuszt. A
legénységnek szerencsére nem esett baja, de a TT Racing a kiállás
mellett döntött.

A jó-rossz eseményektől függetlenül mindenki pozitívan gondol vissza
a versenyre, a szervezésre, így biztosak lehetünk benne, hogy a
bajnokság következő futamán is sok magyar induló lesz.