Akkor kell terepre menni, ha jólesik

Delta Kommandó: A tréning

2017.10.30. 13:21

A román utakról sokan sokfélét mesélnek: van, aki szerint jobbak mint a hazaiak, mások meg nem is kátyúkról, szakadékokról számolnak be. Valójában nagyon széles skálán változik az útminőség, de egy biztos: a Duna-delta környékén mi is belefuthatunk nehezen járható szakaszokba. Erre próbáltunk felkészülni.

Amikor Zombival elkezdtük összerakni a túra programját, rögtön kibukott: az autó átvétele és az indulás közt nem lesz túl sok időnk. Mivel azonban készülünk olyan területre is, ahol a helyiek szerint csak jó időben, jó autóval és jó sofőrrel van esélyünk, mindenképpen szerettünk volna olyan embertől tanulni, aki látott már közelről terepjárót. Végül Katona Csaba, a Hungaroring Offroad Centrum vezető instruktora tartott nekünk gyorstalpalót.

Ford Rangerrel vágunk neki a kalandnak, ami ugye - most kapaszkodni, meglepő lesz - egy pickup. Márpedig a pickup nem terepjáró, hanem olyan teherautó, amire modelltől függően rápakolhatunk akár egy tonnát, és könnyebb terepen is elboldogul. Ezek többnyire elöl független felfüggesztésű, hátul merevtengelyes-laprugós célgépek (kivéve pl. a Navarát, ami már hátul is spirálrugós), a hardcore terepjárózáshoz viszont legjobb az elöl-hátul merev hidas, spirálrugós megoldás.

Az autó offroados határait nem akarjuk feszegetni, de pár dologgal azért illik tisztában lenni, ha el kell hagyni az aszfaltot. Ott van rögtön az, hogy mikor kapcsoljunk összkerékhajtást: mivel esetünkben nincs középső differenciálmű, közúton felejtsük is el gyorsan a négykerékhajtást. Kanyarodáskor ugyanis olyan feszültségek keletkeznek az autó hajtásláncában, amit nem tud kidolgozni, ez pedig könnyen vezethet komoly meghibásodáshoz is. Ha viszont murvára vagy sárba (esetleg hóba) tévedünk, átkapcsolhatunk.

A felező használatát is át kell gondolni. Ennek lényege, hogy lerövidíti az áttételeket, nyomatékosabbnak érezzük tőle az autót, terepen lobbanékonyabb, jobban használható lesz. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy bekapcsolt felező mellett ne nyomjuk egyszerre a gázt és a kuplungot. A kuplungtárcsa ilyenkor jóval nagyobb terhelést kap, mint normál használat mellett, könnyen megégethetjük. És az sem mellékes, hogy ne akkor jusson eszünkbe a felező használata, amikor már elakadtunk - inkább kapcsoljuk be, ha kezd necces lenni a helyzet.

A tanpálya elég összetett ahhoz, hogy kipróbálhassunk minden lényeges technikát. Az első meglepetés engem rögtön az első szakaszon, a domboldalon ért. Miután Zombi látszólag könnyedén kaptatott fel az egyik emelkedőn, a következő körre annyit változott a pálya, hogy nekem már többször vissza kellett gurulnom, és újra nekifutnom, mire a kevésbé letaposott füves részen végre felmászott a Ranger. Megtapasztaltuk azt is, milyen a rettegett leátlózás - ez az a helyzet, amikor az egymással átlósan elhelyezkedő kerekek veszítik el a tapadásukat. Az autó ledifferál, mi meg pisloghatunk mint hal a szatyorban, hogy akkor most hogyan tovább. A legkézenfekvőbb megoldás a diffizár, ha viszont ilyenünk nincs, akkor nagy gázzal átverhetjük az ESP-t, esetleg kézifékkel is rásegíthetünk.

Ha azt gondolnánk, hogy terepen, lejtőn leereszkedéskor az ABS segít, tévedünk. A blokkolásgátlót ugyanis jó tapadási körülményekre, magyarán főként száraz aszfaltra optimalizálták. Csúszós úton nem csökkenti, sőt jelentősen növeli is a fékutat.

A tréning legélvezetesebb része kétségkívül az erdei veretés volt. Ilyen körülményekkel várhatóan nem találkozunk majd a következő egy hétben, de érdekes volt megtapasztalni, milyen érzés egy böszme nagy pickuppal a fákat centizgetni, vagy éppen lendületből felkúszni egy falevéllel borított, meredek emelkedőn. Közben pedig azt is megtanultuk, hogy ha nem ismerjük a terepet, és nem látjuk, hova érkezünk, inkább álljunk meg, és kiszállva győződjünk meg arról, hogy nem éppen egy szakadékba készülünk beugratni. Ugyan Csaba azt is megmutatta, hogy hídon vagy rámpán hogyan kell átkelni, végül abban maradtunk, hogy ezekkel inkább élesben ne kockáztassunk, hisz nem tudhatjuk, milyen teherbírású, és mennyire jó az állapota.

Hasonlóan kerülendők a vizesárkok is, a gázlómagasság amúgy is csalóka adat, kicsit mint a fogyasztási katalógusértékek: a gyári tesztek során valóban megvolt centire, de amikor egy vizesárokba hajtunk be, az autónk orra eleve mélyebbre bukik. Jobb tehát elkerülni a fölösleges kockázatot.

Terepen egyébként rengeteg dolgot kell másképp csinálni, mint aszfalton. Csaba szerint amint elhagyjuk a szilárd burkolatot, bátran felejtsünk el minden megszokást - a hasonlóságot legfeljebb az jelenti, hogy ugyanazokkal a kezelőszervekkel dolgozunk. Kiváló példa erre, ha mondjuk egy lejtőn oldalazva kezdünk lefelé csúszni. Ilyenkor reflexből, afféle pánikreakcióként a legtöbben rögtön ellenkormányoznak. Ez egy közúti megcsúszásnál rendben is van, de esetünkben könnyen borulással végződhet. Itt a csúszás irányába kell bekormányoznunk.

Ez más mint a motor


Motorral nagyon sokat terepeztem sportcélúan, de míg egy jó enduróval ott is el lehet menni, ahol legfeljebb négykézláb mászol fel, autóval már egy közepesen lankás domb is extrémnek számít, ha nem ez a hobbid. Ennek tükrében a legfontosabb lecke, hogy ahol nem vagy biztos, hogy el lehet menni, ott rá se próbálj. A második legfontosabb, hogy ha vízen kell átmenni, akkor először keress egy hidat. Ugyanis nem tudhatod, hogy milyen mély, mi van az alján, mekkora a sodrás, és ha van is be és kifelé vezető keréknyom, nem tudhatod, milyen jármű volt az (Egy Dacia Duster? Egy Unimog? Nem mindegy), és milyen vízállásnál. Mivel egy mocsárvidék az úti célunk, és egyetlen autóval megyünk, nagyon remélem, hogy a kritikus helyzetben megjelenik Terepinstruktor Csaba szellemalakban, és emlékeztet minket ezekre az alapigazságokra.

Az is nagyon érdekes, hogy a vezetőülésben ülve egyáltalán nem aggasztó szituáció, amikor két méter magasan, az ablakon kilógva centized, hogy három, vagy négy ujjnyi hely van még a kerék mellett, vagy ugyanebben a pózban csúszkálsz féloldalzva egy meredek rézsűn, hátulról nézve viszont kimondottan kellemetlen. Gyanítom, hogy ebben az evolúció keze van, lényegesen javítja a túlélési esélyeket, ha a túlzottan magabiztos sofőrben az utas rinyálása miatt felébred a kétely.

A gyakorlás végére egész jól összebarátkoztunk a Rangerrel. Egész jól érezzük már a kaszni méreteit, és megtapasztaltuk a futómű és a gumi korlátait is. Nem keressük majd mindenáron a bajt, úgyis megtalál, és legalább az alapokkal már tisztában vagyunk.

A Delta Kommandó kalandjai

Egy külön világ, autók nélkül
A vallásuk miatt a mocsárba költöző lipovánok, magyar nyelvű telepesek és egy véget nem érő nemzeti park.
A deltában edzettek, lenyomták az egész világot
Kinek kellenek überdrága sportlétesítmények, ha ott a Duna? Csak kitartás és elszántság kérdése minden.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.