5+1 dolog, amit ne kövess el téli vezetésben

2017.11.08. 09:37
Gondolom, te sem úgy születtél, hogy már ismerted a téli csapatás összes fogását – és más sem. Ezt gyakorolni kéne, és nemcsak a csapatást, hanem az olyan egyszerű dolgokat, mint a vészfékezés és kikerülést csúszós úton – viszont a tél nem kényeztet el minket sok lehetőséggel.

Van azonban pár dolog, amit hó nélkül is meg lehet tanulni, kevesebbért, mint amennyibe egy lökhárító újrafényezése kerül, és olyan körülmények között, ahol nem csúszol be az árokba. A nyári gumi/téli gumi kérdést ne is forszírozzuk, álljon csak itt egy illusztráció arról, hogy az egyes abroncsokkal (nyári, téli, 4 évszakos fentról lefelé) mekkorák a fékutak:

A legrémisztőbb szám az, hogy az aszfalton százról 37 méteren megálló nyári gumival havon 71 méter kell. Csakhogy 50 km/óráról.

1: „A kemény srácok nem fűtenek...”

Persze a többség nem keménykedésből nem fűt, csak csodálkozik, hogy mitől jégvirágos belülről az ablak, vagy csak épphogy kilát a párás első szélvédő alján, ahová még a menetszél betol egy kis friss levegőt. Az igazán profik eleve belső keringetést használnak, és szivaccsal törölgetik két percenként az üvegeket belülről, és nem értik, miért nincs szerencséjük.

Igazság szerint a pár száz méteresnél hosszabb utakat nem dunyhakabátban, fűtetlen kocsiban kéne abszolválni, mert:

– a biztonsági öv nem véd rendesen, ha ütközöl

– márpedig ütközöl, mert nem tudsz normálisan mozogni és nem látsz ki.

A jó stratégia tehát az, hogy a ventilátort SOHA nem kapcsolod ki, és lehetőleg nem csak a szélvédőre fúvatod a MELEG levegőt, hanem hátrafelé az utastérbe is, mert az oldalablakok ettől lesznek átláthatóak. A párásodás ellen a klímázás is segíthet – igen, fűtés mellett is. Nem fogja leenni a hajadat, csak szárítja a levegőt. A fűtés elleni érvekről: nem növeli a fogyasztást hiszen veszteséghőt hasznosít (a villanyautósok most egy kicsit ne figyeljenek ide), és nem kell sajnálni a motort, hogy hű, még nem teljesen üzemmeleg, jaj mi lesz. Nem kopik el, vagy ha igen, akkor sem ettől.

A kormány mögé pedig úgy kell beülni, hogy tudj mozogni, a fékpedált enyhén hajlított térddel is padlóig tudd nyomni, a csuklód pedig elérjen a kormány felső pontjáig. Hát igen, ez nem egy fetrengős testhelyzet, de cserébe tudsz fékezni és kormányozni, akkor is, ha hirtelen kell.

2: „Majd az elektronika”

A vezetéstechnikai tréningek kedvenc mozzanata, amikor a tanulók szembesülnek azzal, hogy bekapcsol a blokkolásgátló. Aki ilyet még nem élt át, simán leugrik a fékről, mert kerreg-kattog, főleg a régebbi ABS-ek. Már csak azért megéri elvégezni egy tréninget, hogy ezt ne élesben éld át először, hanem üzemszerűnek tekintsd, és ne szaladjon tele a nadrágod.

Télen végképp valószínű, hogy még egy közepes lassulás mellett is bekapcsol a blokkolásgátló, hiszen az út csúszik. A blokkolásgátló alapvetően nem rövidíti meg a fékutat, de segít elérni az adott tapadás mellett lehetséges minimumot, úgy, hogy közben még kormányozható is marad az autó – egy bizonyos határig. Ugyanez igaz az ESP-re, vagyis az elektronikus stabilizáló rendszerre: amíg van némi oldalirányú tapadás, az autó irányítható marad. Csak hát ez közel sem ugyanazt jelenti, mint nyáron, a száraz aszfalton, és amint a kerekek megcsúsznak oldalirányban, onnantól már a klasszikus newton-i fizika kezében vagyunk, de aki jobban szereti Aranyt, annak meg a „repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg” idézetet tudnám tovább koptatni.

Az a gyalogos úgy sem mer lelépni”

De le mer. A gyalogos hülye. Amikor gyalogos vagy, akkor te is hülye vagy néha, csak nem veszed észre. Az ilyen szituációk javát persze túléled. Arra már tényleg csak a legprofibb gyalogosok képesek, hogy felfogják: a nyárhoz képest sokszoros úton áll meg egy autó, és sokkal rosszabb úgy megdögleni, hogy közben igazad van, mint lemondani egy olyan elsőbbségről a zebrán, amit a közelítő autó akkor sem tudná megadni, ha akarná. Mert a fizika beleköp a levesbe.

Igaz, az autós is máshogy tiszteli a dolgokat, ha kipróbálhatja a célra fékezést, amit a Hungaroring Tanpályához hasonló helyszíneken vízfüggönnyel szimulálnak. A fellocsolt műanyag úgy csúszik, mint a nyavalya, de a sérülés esélye kicsi, ha mégsem sikerülne megállni előtte. Ugyanez igaz a kikerülés gyakorlására is.

Fronthajtásos a kocsim, rettegjen a BMW-s/Mercis”

Ezt nagyon megtanították az autós suliban, hogy a hátsókerék-hajtás rossz, a fronthajtás meg . Ilyesmit hülyeség mondani, maximum annyi igaz ebből, hogy az átlagos vezető könnyebben boldogul fronthajtásos autóval, aminek egyszerű a magyarázata: ha túltolja a dolgokat, és megcsúszik a kocsi, rögtön megijed, elveszi a gázt, ami az elsőkerekes autónál többnyire meg is oldja a gondokat, de legalábbis nem súlyosbítja. A hátsókerekes esetében viszont a (drasztikus) gázelvétel csak tetézi a bajt. Értsd: az autó tutira keresztbe fordul, és ahogy a Police.hu a baleseti hírfolyamban fogalmaz, a vezető elveszíti a jármű feletti irányítást.

A fronthatást azonban nem kell túlértékelni, egy hátsókerekes sem mindig túlkormányzott, és a fronthajtásos autó is megpördülhet, ha hülye vagy. Mivel ezek a jelenségek csúszós úton egészen szánalmas tempónál is előfordulhatnak, az ilyesmit is érdemes készség szinten megtanulni a saját kocsinkkal. És igen, ha épp nem áll a rendelkezésünkre egy behavazott, falu széli libalegelő, akkor még mindig ott vannak a vezetéstechnikai tréningek fellocsolt műanyag pályái, amelyek tökéletesen modellezik a tapadási viszonyokat.

Összkerékhajtásom van, az már csak megvéd”

Az összkerékhajtás nagyon hasznos, hiszen sokkal stabilabban viszi vele az útra a vonóerőt az autó, nehezebb túlpörgetni a hajtott kerekeket, ráadásul a mai modern elektronikákkal végképp verhetetlen azon a pár havas napon. Egy dolgot viszont nem árt tudni: az összkerékhajtás semmiféle pozitív hatással nincs a fékezésre, bármilyen autón négy fék van manapság, szóval jobban gyorsul a kocsi, de ugyanúgy lassul.

Egy másik gond is szokott lenni, különösen a régebbi, nagy SUV-okkal: ezekre is annyiba kerül egy garnitúra téli gumi, mint egy újra. Vagyis eszement sokba. Pláne ha márkásat akar az ember a 19-es, 20-as kerekekből.

És amint nincs rendes gumi az összkerekes autón, akkor elkezdődik a kabaré. Illetve a kívülállóknak kabaré, aki benne ül, annak nem olyan vicces, ahogy egy kéttonnás dög elkezd megcsúszni bármerre. Aki próbált már nagy SUV-val bármiféle manővert vizes műanyag pályán/jégen nyári gumival, az tudja, miről beszélek. Aki nem, annak meg itt egy videó kifejezetten SUV-okra kihegyezve, az Egyesült Államokból, ahol nem általános a téli gumik használata, bár van, amikor már szinte mindegy is. Tanulság: mindig lehet lassabban menni.

+1

...ha mindezt nem tanulod meg

A téli vezetésnél végképp nem működik a fotelfizikus hozzáállás, egyszerűen azért, mert hiába tudod az elméletet, annyira szokatlan gyorsulások és erőhatások érnek, amelyek mellett tényleg csak akkor tudod, hogy mit csinálj, ha készség szinten begyakoroltad. Ehhez érdemes kipróbálni egy lehetőséget: a fullos tréningek viszonylag drágák, de néha van alkalom rövidebb, ám olcsóbb képzéseken részt venni. A Continental Winter Contact tréning is ilyen, most és a következő hétvégén (azaz november 11-12. és 18-19.). A WinterContact Téli Vezetéstechnikai Családi Napok programjáról itt olvashatsz, ha pedig jelentkezni szeretnél, ezen a linken teheted meg, november 9, azaz csütörtök délig. A részvétel díja 10900 forint, siess, hogy jusson még neked is hely, mert ez nemcsak anyagilag éri meg: jó lesz a program is.