Ha forrástól a kerékig mérjük a kibocsátási értékeket, nagyon nem mindegy, milyen energiamixet veszünk figyelembe. Olvasónk átszámolta az ADAC tesztjét magyar viszonyokra.
Szinte már hagyomány, hogy minden évben megírjuk a Totalcaron a német autóklub, vagyis az ADAC károsanyag-kibocsátási tesztjének (Ecotest) eredményeit. Ezek egyfelől nagyon érdekes és értékes információkat tartalmaznak, másfelől viszont fenntartásokkal kezelendők. Ha másért nem is, hát azért, mert a németországi energiamix teljesen más, mint a magyarországi: az elektromos áram előállítása igen különbözően zajlik, lényeges különbség van az ehhez kapcsolódó környezetterhelésben is.
Természetesen az is torzíthat, ha mondjuk a villanyautók és hibridek kibocsátását a forrástól a kerékig mérik (well-to-wheel), miközben a benzineseknél és a dízeleknél pusztán az autózáskor elégetett üzemanyaggal számolnak.
Megint csak sok vitát – és olvasói levelet – generál az is, hogy a német teszt nem tesz különbséget a különféle üzemanyagok között abban a tekintetben, hogy miként bonyolítják le az előre meghatározott tesztkört. Magyarán nem kapcsolgatnak az üzemmódok közt egy hibridben: beülnek és mennek, ha elfogyott az áram, folytatják az utat benzinnel vagy gázolajjal. Ez egyébként egy roppant érdekes témakör. Egy konnektoros hibrid ugyanis jellemzően 30-50 kilométert megy egyhuzamban villannyal, de ha egy hosszabb etapot vizsgálnánk, akkor természetesen jóval nagyobb arányban lennének az elektromos kilométerek, tekintve, hogy vissza is termel fékezéskor, kiguruláskor.
hirdetés
A magam részéről egyébként a plug-in hibridet tartom jelenleg a legéletképesebb alternatívának. A napi ingázást letudhatom zéró emisszióval, és hosszabb úton sem kell azon szepegnem, hogy mikor fogy el az amper. Tagadhatatlan viszont, hogy kell hozzá egy jó sofőr, aki tudatos.
Na de, vissza az eredeti témához: mennyire lehet releváns idehaza az ADAC tesztje? Olvasónkkal, Bóday Tamással egy korábbi cikk megjelenése óta levelezek. Az Ecotesttel kapcsolatban pedig vállalkozott arra, hogy átszámolja a németek méréseit a hazai energiamixre. Természetesen közelítő adatokról van szó, de mindenképpen látványos, hogyan rendeződnek át a táblázatban az elektromos autók és a hibridek.
FeladóBóday Tamás
CímzettLendvai Zsolt
Dátum2021. 02. 22. 16:10
TárgyKiegészítő információ
Szia Zsolt!
Ami érdekes, hogy a teljes sorrendet nagyon felborítja az, hogy milyen viszonyítással számolunk. Az elektromos és plug-in hibrid autókat az eredeti tesztben nagyon visszaveti, hogy a német elektromos energia előállítása jóval környezetszennyezőbb, mint a hazai. Gyakorlatilag a kinti szénerőművek miatt a német energiamix nemcsak CO2-ben, hanem egyéb kibocsátási számokban is jelentősen rosszabb az itthoni, jellemzően nukleárisenergia-domináns energiamixhez képest. Sajnos a hazai egyéb szennyezőanyag számokról nincsen pontos értékem, de biztos vagyok benne, hogy a villamos autók jelentősen jobban teljesítenek nemcsak a CO2-re adott pontszámban, hanem a károsanyag-kibocsátási számokban is.
Forrás: MEKH
Megkockáztatom, hogy az ADAC (részben) szándékosan torzítja a képet, és a belső égésű motorral szerelt autóknak akar kedvezni azzal, hogy az elektromos autókat a német energiamix szerint kétszer is hátrányosan számolja (CO2 és erőművi kibocsátás).
Szóval amit csináltam:
Az elektromos autók esetében direktben átszámoltam a CO2 kibocsátási adatokat a magyar energiamixre (német: 548 g/kWh, magyar: 210 g/kWh – előbbit az ADAC anyagokból vettem, utóbbi az elmúlt évek trendjeit figyelembe vevő becsült adat a 2020-as évre).
Az összes plug-in hibridre kikerestem a villamos és fosszilis üzemanyag-fogyasztási adatokat, és egyszerű arányszámítással átszámoltam őket a magyar adatokra. Az elektromos áramot nem tankoló autók esetében nem változtattam a számításon, mivel a teszt az üzemanyagok esetében csak a downstream (tehát tényleges) kibocsátással számol, nem veszi figyelembe az üzemanyag előállításának kibocsátási terhelését. Ez így szerintem sántít egy kicsit, mert a fosszilis energiahordozóknak kedvez a megújulókkal szemben, de ez egy életképes egyszerűsítés.
Csináltam egy alternatív listát, amit csak a CO2 kibocsátásra rangsoroltam. Értelemszerűen ez nem reprezentatív, mert csak egyféle szennyezőanyag szerint rangsorol. Így pl. a Mazda 2 Skyactive, ami magas CO és NO értékei miatt a tesztben 0-t kapott a károsanyag-kibocsátási pontszámra, egészen előre került, valamint a nagy elektromos fogyasztású elektromos autók is jóval előrébb végeztek. Mindenesetre meglehetősen érdekes.
Szerintem mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy míg a tisztán elektromos autók kibocsátása elsősorban a felhasznált energia előállítási terhelésétől, addig a plug-in hibridek károsanyag-kibocsátása leginkább a használat módjától függ. Csak abban az esetben tudnak ilyen értékeket produkálni, ha minden 100 kilométeren töltik őket. Természetesen ideális körülmények között, amikor az elektromos hatótáv nagyrészt lefedi a napi használatot, akkor akár ennél jobb, ellenkező esetben ennél jelentősen rosszabb értékeket is tudnak produkálni.
Érdemes lenne a plug-in hibrideket megkülönböztetni a nem pluginektől, a táblázatomban átírtam őket pluginre, a többit változatlanul hagytam.