Kipróbáltuk a Toyota elektromos Suzukiját
Menetpróba: Toyota Urban Cruiser – 2025.
A Toyota nem kapkodja el a villanyautózást: a bZ4X és a Proace kivételével eddig semmilyen más elektromos autót nem árulnak Európában. A térbeli kiterjedésében szerényebb villany-Toyotára ácsingózó tömegek fájdalmát enyhíti most a japán gyártó: itt az Urban Cruiser, ami akkora, mint egy Yaris Cross, és kizárólag tisztán elektromos változatban létezik. A Suzuki e Vitara tesója pontosan olyan, amilyennek képzeled: totális biztonsági játék. Sehol nem hibázik nagyot, miközben határozott karakterrel is nehéz lenne vádolni. Kipróbáltuk.
Kellett már
A Toyotánál többször hangoztatták, hogy nem hisznek abban, hogy minden élethelyzetre a villanyautó a megoldás. Teljes vállszélességgel a klasszikus hibridek mellett állnak ki, de a villanyautókat sem hagyják teljesen figyelmen kívül. Sietséggel mondjuk nehéz lenne őket vádolni: Európában jelenleg csak a bZ4X-et, illetve a Stellantis-alapokból építkező Proace-t árulják.
A temérdek tátongó piaci rés közül most egy fontosat tömtek be: az Urban Cruiser egy mai mércével nézve apró elektromos hobbiterepjáró, amitől sokat vár a Toyota. Túlzás lenne drámai újdonságnak nevezni, hiszen korábban is láttuk már, igaz más logóval: az Urban Cruiser a Suzuki e Vitara ikertesója.
Kívül ismerős, belül kopipészt
A dizájnerek alig kaptak feladatot az Urban Cruiserrel: Illustratorban leradírozták a Suzuki orrát, hogy néhány perccel később rámásolják a Toyota jelenlegi formai megoldásait. Ízlés kérdése az ilyesmi, szerintem a Toyota menőbben néz ki, jól áll neki az egyszerűség a Suzuki eklektikájának árnyékában. Különben fura arányú autó mindkettő: az A-oszlopukat az elejükhöz közel hordják, a géptetejük rövid, a tengelytávjuk és az utasterük ellenben hosszú. Oldalról nézve inkább egy nagyon hosszú egyterűre emlékeztetnek, mint apró SUV-re.
Péntek délután lehetett már, amikor a tervezők nekiláttak a beltérnek. Gyakorlatilag teljesen ugyanolyan, mint az e Vitaráé, mindenféle túlzás nélkül kijelenthető, hogy csak az emblémákat és a színeket cserélték. Az anyagoktól senki ujjbegye és szeme nem kerül majd izgalmi állapotba, cserébe legalább nem recseg-ropog a belső, becsülettel összepakolták. Mivel minden tesztautó előszériás prototípus volt, lehet, hogy a végső termékben ezen még majd rontanak.
A műszeregység digitális, és a mostani iránynak megfelelően ugyanabba a lapba integrálták, mint a központi kijelzőt. Remek hír, hogy a fontos funkcióknál megmaradtak a fizikai gombok, sőt, még a hangerő is tekerővel állítható. A belső dizájn nem viszi majd feljebb senki pulzusát, ami onnan nézve cseppet se meglepő, hogy a Toyotánál és a Suzukinál se kedvelik az extrém megoldásokat. A formatervezői szememet egyetlen dolog idegesítette: a központi kijelző alatti légrostélyok kicsivel alacsonyabban vannak, mint a műszerfal szélén lévők.
A kereken 2,7 méteres tengelytáv és a magas tető miatt hátul is értelmesen elfér egy átlagos méretű felnőtt: a 184 centimhez pozicionált vezetőülés mögött elegendő hely adódott. Praktikus funkció, hogy a hátsó ülések nemcsak lehajthatók, hanem előre-hátra tologathatók (a két oldal külön), így, ha nem kell lábtér, nőhet a csomagtér. Mondjuk erre szükség is lesz: a csumára előreküldött hátsó ülések mögött 310 liter a maximálisan elérhető térfogat.
Terepen és aszfalton is
A rövid tesztutat úgy pakolták össze, hogy mindenféle útszakasz előforduljon rajta, ahol valaha közlekedhet az egyszeri júzer. Madrid külvárosából indultunk, hasítottunk városban, autópályán, kisebb településen, autóúton és terepen is. Épített úton kezdtünk, a kőkemény offroadozás később következett.
A Toyotánál semlegesre hangolták az Urban Cruiser futóművét, de nekem nem állt össze. Az autó jobb minőségű úton lágyan ringat, ezzel nincs is baj. Ott azonban, ahol kisebb egyenetlenségekkel kell megküzdenie, kellemetlenül sprődnek tűnik – ezt még Magyarországon mindenképp ki kell próbálnom, mert itt az utak túlnyomó többsége úgyis olyan, mint egy könyörtelen tesztpálya.
A Heartect-e platformra fellegózott Urban Cruisernél kimondott cél volt, hogy zord útviszonyok között is ügyes legyen - ezért is létezik belőle összkerekes. Éppen emiatt döntöttek úgy a szervezők, hogy bebizonyítják nekünk mindezt: egy ponton lekanyarodtunk az aszfaltozott útról, hogy földesen folytassuk. Nem voltak túl bevállalósak a Toyotánál: egy átlagos vidéki földútnál csak egészen kicsivel volt durvább a terep, a valódi offroadtól baromi messze voltunk. Mindenesetre az elektromos SUV pengén vette a fékezett habzású akadályokat.
Az e Vitara és az Urban Cruiser technikájában nincs külöbség: kétféle elsőkerekes, és egy összkerekes változatból választhat az ügyfél. Utóbbi ritka ebben a kategóriában. Az alapváltozat 144 lóerős, azt egy 174 lóerős követi, az összkerekes csúcsmodell 184 lóerőt tud. Az elsőkerekesek csúcsnyomatéka egységesen 193 Nm, az összkerekesé 307 Nm. A legharmatosabb kivitelhez 49 kWh-s akkupakk jár, a másik kettőhöz 61 kWh-s. A korrekt teljesítményhez tetemes tömeg társul: a kétkerékhajtású Urban Cruiser 1,7 tonnás, az összkerekes 1,9.
Az aggasztó arányok ellenére a tűzerő bőven elégnek tűnt napi használathoz, nem érződött gyengének az autó. Sőt, a fogyasztás is váratlanul kedvezően alakult: a tesztkör alatt 16 kWh-s átlagot sikerült összehozni az erősebb elsőkerekessel. Ez nagyjából 380 kilométeres hatótávot jelent a gyakorlatban, ami alig marad el a gyári adatoktól – az elsőkerekeshez 426, az összkerekeshez 395 kilométeres vegyes hatótávot ad meg a Toyota. A töltésről egyelőre annyit árultak el, hogy 10 százalékról 80 százalékra 45 perc alatt tölthető a nagyobb akkus Urban Cruiser. Ez nagyjából 45 kW-os maximális töltési teljesítményt sejtet, ami a manapság határozottan karcsúnak számít.
Tehát
Nem nyűgözött le a Toyota Urban Cruiser, de esélyes, hogy nem is ez a célja. Ez az autó olyan, amilyennek úgy általában egy Toyotát gondolnál: sehol nem hibázik óriásit, nem lóg ki a lóláb, miközben az izgalmas ellentéte. Egy korrekt csomag, amivel a célcsoport szinte biztos, hogy elégedett lesz. A lassú töltésért kár, ahogy a futómű is lehetne egy fokkal kifinomultabb, de eközben érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az Urban Cruiser egy alacsonyra pozicionált termék, így nem fér bele minden, ami a nagyokba.
Szándékosan nem írtam a konkurenciáról (pedig ott a Ford Puma Gen-E, a Peugeot E-2008, a Kia EV3, meg ami még), hiszen az egyik legfontosabb kérdésre még nem kaptunk választ: az újdonság árát még nem árulták el. Közvetett infónk sincs: még az e Vitara hazai ára is ködbe burkolózik. Ez egyrészt azért szomorú, mert esélyes, hogy Magyarországon ez lesz az egyik legfontosabb szempont, másrészt azért, mert így nehéz belőni, hogy végső soron a többiekhez képest mennyire látszik piacképesnek az Urban Cruiser.
