Közéleti rovatunkban számos olyan esettel foglalkoztunk tavaly, melyek nem értek véget cikkeink megjelenésével, sőt. Számos esetben utánuk indult csak igazán az egymásnak feszülés olvasóink és a hatóságok-szolgáltatók között. Ezek egy részét mi is figyelemmel követjük, a fejleményekről pedig beszámolunk. Géza esete arra világít rá, hogy a hatóságok előtt is van mozgástér, de ahhoz proaktívnak kell lenni.
Géza ballépése megmutatta: A szabály az szabály, aki nem áll meg a STOP táblánál, az komoly jogi következményekre készülhet. Nincs tehát kecmec, az elsőbbségi szabályokat komolyan kell venni. Géza nem vitatta a szabálysértést, mégis feljelentés lett az ügyből helyszíni bírság helyett, a szabálysértési hatóság pedig nem szarozott, a pénzbírság mellé bevonta a jogsit is 1 hónapra, minden járműkategóriára.
Olvasónk nem értette, hogy miért ilyen szigorú a hatóság már első alkalommal.
Szabálysértési előzménye nem volt, a határozat pedig rögzítette, hogy balesetveszélyt nem teremtett, ördögszekerek sem jártak abban a kereszteződésben rajta kívül, nemhogy autók. Ráadásul, a súlyos közlekedési balesetet okozó sofőrök jogsiját is csak a B kategóriára szokás bevonni...
Gézának nem a pénzbírság fájt, hanem a jogosítvány elvétele. A család mindennapjaihoz és a munkájához is nélkülözhetetlen az autója, a leckét pedig megtanulta egy életre az eljárás során, azóta minden STOP táblánál megáll, némelyiknél kétszer is. Nem viccelek, sok STOP tábla annyira messze van a kereszteződés beláthatósági pontjától, hogy a táblánál és a kereszteződés torkolatánál is meg kell állni ahhoz, hogy biztonságos legyen a behajtás...
Cikkünk hatására Géza személyes meghallgatást kért az illetékes rendőrségnél, amelyre egy hónap múlva sort is kerített a szabálysértési hatóság.
Géza a járművezetéstől eltiltást, mint intézkedést vitatta, főleg annak szükségességét és arányosságát. Érdemes tudni, hogy a meghallgatás kérésének halasztó hatálya van a határozat végrehajthatóságára. Magyarul addig Gézának nem kellett leadni a jogsiját, szabadon járt-kelt az utakon. Már önmagában ezzel nyert egy hónapot, addig meg tudta szervezni a sofőrt, ha esetleg mégsem alakulna jól a meghallgatás.
De jól alakult. A meghallgatás nyomán a határozat visszavonásra került és új határozat született.
A józan paraszt azt gondolná, hogy a meghallgatáson hosszas vita kerekedett a balesetveszély fokáról, a jogszabályi előírások értelmezéséről, na meg az alkalmazott intézkedés szükségességéről-arányosságáról.... Az igazságszolgáltatás azonban ennél pragmatikusabb és kizárólag két kérdéssel foglakozott az ügy előadója.
- Hány kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik Géza?
- Tudja-e igazolni, miszerint a munkavégzéséhez elengedhetetlen a vezetői engedélye?
Ennyi, a többi senkit sem érdekel.
A jog úgy nevezi ezt, hogy méltányosság.
Én személy szerint a "pozitív diszkrimináció" kifejezés használatát preferálom, de ebbe most ne menjünk bele.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az igazságos és arányos jogalkalmazást szem előtt tartva ez lenne a helyes irány. Az ilyen fajta pozitív diszkriminációnak nagyon rossz üzenete van össztársadalmi szinten. Jelen esetben az, hogy a gyermektelen, munkanélküli vagy busszal dolgozni járó szabálysértőknek nem járnak az ilyen méltányossági alapú kedvezmények.
Na, de mindegy is, hogy én mit gondolok. Géza kifejezetten örült a fejleményeknek és azóta is megáll minden STOP táblánál. Vagyis a foglalkozás elérte célját, még ha kisebb kerülőúton is. Ennek én is örülök, mert a cél szerintem is ez, csak a szükségesség-arányosság oldaláról és nem a méltányosságéról közelítve. Magyarul, az ilyen kedvező elbánás minden szabálysértési elsőáldozónak alanyi jogon kellene, hogy járjon és nem az egyéni szociális körülmények mentén.
A tanulság pedig az, hogy a hatósági intézkedésektől sem kell berosálni. Ha valamit aránytalannak vagy igazságtalannak (esetleg jogszabálysértőnek) éreztek, akkor legyetek bátrak és nyissátok ki a vitaládát. Akkor is, ha a vitapartner a rendőrség.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
További cikkeink
