A szavak ereje - így fogalmaz és definiál az új KRESZ
Olyan új fogalmak kerültek a szövegezésbe, mint a mikromobilitási eszköz, a cipzármódszer vagy a trolikamion, de néhány egyérteműnek tűnő, azonban korábban hivatalosan nem használt fogalmat is definiálnak. Egy sor nyelvi újdonság és rengeteg egyértelműsítés is vár minket az új KRESZ-ben.
Közzétéve:
2026. 01. 23. 17:58
Kedd reggel megjelent az új KRESZ tervezete Lázár János Építési- és Közlekedési Miniszter oldalán, így már bárki elolvashatja a teljes jogszabálytervezetet, amely elfogadása esetén az 1/1975-ös KPM-BM együttes rendeletet váltja. Címéből is sejthető, hogy a jelenleg hatályos jogszabály már jelentősen elavult, szövegezése felett eljárt az idő, bizonyos alapszabályai pedig még abban az időben születtek, amikor az MZ volt a motorkerékpár, a Zsiguli a személygépkocsi, a Zil pedig a teherautó.
Az új KRESZ egészén látszik, hogy sokkal érthetőbben van megfogalmazva, rengeteg műszaki jellegű elnevezést egyszerűsítettek. Szintén újdonság, hogy a jogszabály immár definiál olyan fogalmakat is, amelyek korábban csak az oktatók száján vagy a nem hivatalos KRESZ-könyvekben léteztek.
A járművek típusai között találunk egy sor új járműmeghatározást, ezeken célszerű végig is menni:
Mikromobilitási eszköz egy jármű, hogyha: az azt irányító személyt kizárólag állva képes szállítani és legalább egy kereke van, azonban a motoros roller nem tartozik ide.
Járműnek minősülő kerekesszék valami, amennyiben: legalább három kereke van, egy személy tud vele közlekedni és sík úton több, mint 10 km/h-s sebességre képes. Az ennél lassabban közlekedni képes meghajtott kerekesszék gyalogosnak minősül.
A teljesítmény és a jármű által elérhető legnagyobb sebesség alapján az elektromos rollereket két csoportra bontja az új KRESZ. Kis teljesítményűnek minősül a roller, amennyiben az legfeljebb 25 km/h-val képes haladni és legfeljebb 1000 Watt teljesítményű. Általánosságban a kis teljesítményű rollerek kerékpárnak minősülnek, viszont kerékpáros fejvédőt vagy motoros bukósisakot kell rajtuk viselni. A kis teljesítményű motoros rollerrel legfeljebb 20 km/h-s sebességgel lehet haladni.
Minden, ami ennél erősebb vagy gyorsabb, az nagy teljesítményű roller, tehát jellemzően a robogókra (korábbiakban segédmotoros kerékpár) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni rájuk, tehát használatukkor motorkerékpáros bukósisakot kell viselni. A nagy teljesítményű motoros rollerrel legfeljebb 45 km/h-s sebességgel lehet haladni.
A segédmotoros kerékpárok elnevezése a közérthetőség érdekében robogóra változik, melyek közül megkülönböztetünk kétkerekű és háromkerekű robogót. A mezőgazdasági vontató is így járt, a megnevezésre traktorra módosul, illetve a KRESZ megengedi a lánctalpas traktorok közlekedését is. A traktorok számára megengedett legnagyobb sebesség a korábbi 40 km/h helyett 60 km/h-ra módosul.
A lassú jármű fogalma is konkrétabb lett, ide tartoznak a legfeljebb 25 km/h sebességgel haladni képes traktorok és munkagépek, illetve a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművek, például a városnéző kisvonatok.
Korábban gyűjtőkategóriaként szerepelt a KRESZ-ben a tehergépkocsi, tehát ide tartoztak azok a járművek, amelyek nem minősültek egyik járműkategóriába tartozónak sem. Ezt a szerepet a munkagép veszi át. Munkagépnek minősül minden olyan önjáró közúti jármű, amelyet nem utasok vagy rakományok szállítására, hanem munkavégzésre készítettek.
Újdonság a négykerekű motorkerékpárok kategóriájának kibővítése is, az új szabályok megkülönböztetik a könnyű quadokat (a jogszabályban kvad) és mopedautókat, amelyek legfeljebb 45 km/h-s sebességgel képesek haladni azoktól, amelyek ennél gyorsabban is tudnak közlekedni.
Újdonság a trolikamion fogalom is. A trolikamion nincs definiálva, azonban a jogszabály említi, tehergépkocsinak minősül. A jogalkotó ezen jármű alatt valószínűleg a Nyugat-Európában tesztüzem alatt álló felsővezetékkel rendelkező úton közlekedő teherautókat éri, amelyek áramszedővel jutnak a meghajtásukhoz szükséges energiához.
A trolibuszt az új KRESZ már csak troliként említi. A definíció korábban problémás volt, mivel a trolibuszokkal szemben követelmény volt a felsővezetékhez kötöttség, miközben azok jellemzően ma már akár hosszabb szakaszokon is képesek a felsővezetéktől függetlenül, önjáró üzemben közlekedni. Az új KRESZ szerint azonban a troli felsővezetéki és önjáró üzemre is képes, tehát kérdéses, hogy az önjárásra nem képes trolik továbbra is troliknak minősülnek-e. Valószínűleg igen, azonban itt hézagos a jogszabály.
A járműkategóriákon túlhaladva rengeteg korábban csak közszájon forgó fogalmakat definiál a KRESZ, amelyben vannak egyértelműek és kifejezett újdonságok is.
A legfontosabb újdonság a „gyengébbek” kifejezés, amely az angol Vulnerable Road Users – tükörfordításban nagyjából veszélyeztetett úthasználók szaknyelvi fogalom átalakítása. A jogszabály szerint ezek azon úthasználók, akinek az épségét nem védi karosszéria, tehát a gyalogostól a rolleresen át a motorosig mindenki. A jogszabály előírja a gyengébbek épségének védelmét, amely kiemelt fontosságú szabály.
Megjelentek a fokozott figyelmet igénylő közlekedők is. Ezek közé tartoznak a gyermekek, a vakok és gyengénlátók, a kerekesszéket használók, akik testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt nem, vagy csak korlátozottan tudják felmérni az aktuális közlekedési helyzetet, valamint betartani a KRESZ szabályait.
Megjelent a sportkerékpáros kategóriája is, rájuk speciális szabályok vonatkozhatnak, mivel az átlagos kerékpárosnál jóval nagyobb sebességgel képesek haladni, valamint nagyobb gyakorlattal is rendelkeznek az alkalmi bringásoknál. Sportkerékpárosoknak táblákkal lehet engedményeknek adni, például behajthatnak olyan utakra, ahol kerékpárosoknak tilos a közlekedés. Viszont nem lehet bárki sportkerékpáros, aki ügyesnek érzi magát, ehhez a nemzetközi kerékpárosszövetség magyar tagszervezete által kiállított, érvényes versenyzői engedéllyel kell rendelkeznie.
A postai kézbesítőt is nevesíti a KRESZ, azonban ide kizárólag a Magyar Posta által végzett szolgáltatást végző személyek tartoznak, az egyéb futárcégek nem. A postai kézbesítő egyetemes postai szolgáltatást végez, azaz leveleket vagy csomagokat is szállíthat.
A definíciók harmadik gyűjtőkategóriája bizonyos forgalmi körülményekhez kapcsolódik. Ezek közt is vannak egyértelműek, azonban végre definiálták a zavarást és az akadályozást is, amelyekre korábban a jogszabály hivatkozott, azonban nem definiálta azokat.
Zavarásnak minősül az olyan közlekedői magatartás, amely során más közlekedő figyelmét valaki indokolatlanul elvonja, megnehezíti a haladását, kikényszeríti a sebességének csökkentését vagy irányának megváltoztatását.
Akadályozás az a tett, mely során a közlekedőnek indokolatlanul megnehezítik a haladását, a sebesség hirtelen és nagymértékű csökkentését vagy az irány hirtelen megváltoztatását kényszerítik ki.
A kulturált közlekedés fogalma is megjelenik, ez egy együttműködésre törekvő, udvarias és környezettudatos közlekedési viselkedést jelent.
A szemkontaktus is bekerült a szabályok közé, itt két közlekedő összetekintését várja el a jogalkotó, így egymás felé jelezve azt, hogy egymás jelenlétét tudomásul vették, és valamelyik fél készen áll a másik fél elsőbbségét biztosítani.
Az utasok ki-és beszállása eddig fogalomként nem szerepelt, azonban utascsereként definiálták. Utascsere alkalmával jellemzően a megállásnál jóval enyhébb szabályok irányadók, meg lehet állni például autóbuszöbölben, taxiállomáson vagy kerékpársávon is, azonban legfeljebb egy percre.
Forgalmi műveleteknek minősülnek azon tevékenységek, amelyek a járműközlekedéssel közvetlenül kapcsolatosak, azaz például a sávváltás, a parkolás, a megfordulás vagy a tolatás. Ezeket hosszasan sorolja a jogszabály. A forgalmi műveleteknél egy sereg új definíció is megjelenik.
Megkülönböztetik például az előzést, a mellette elhaladást és a kikerülést. Előzés esetén az azonos irányban haladót balról előzzük úgy, hogy az úttest menetirány szerinti bal oldalát vesszük igénybe.
Mellette elhaladás során az azonos irányban haladó lassabb jármű mellett balról vagy jobbról, az úttest menetirány szerinti bal oldalát nem vesszük igénybe.
Kikerülésnek minősül az a forgalmi művelet, amely során a járművel a forgalmi sávot, vagy annak egy részét elfoglaló lassan haladó vagy álló akadály, például gyalogosok zárt csoportja vagy út szélére húzódó lassan haladó jármű mellett haladunk el a menetirány szerinti bal oldal igénybevételével vagy anélkül.
A hátramenet végzését most már közkeletűen is definiálják, az új jogszabályban tolatásként szerepel.
A megállás, parkolás, illetve tárolás fogalma is újdonság. A megállás korábban elég nyakatekerten volt megfogalmazva, furcsa és betarthatatlan kritériumokkal. Ez nagyot egyszerűsödik, itt egyszerűen a közúti forgalomból való tervezett kilépést jelenti.
Parkolásként értelmezzük a jármű tervezett egyhelyben maradását megállás után, tárolásnak pedig a jármű érvényes hatósági engedély és hatósági jelzés nélküli vagy 10 napnál hosszabb idejű tervezett helyben maradását hívjuk.
A közlekedési körülmények meghatározása is mélyreható lett. Az új KRESZ megkülönböztet egy sor potenciális veszélyt jelentő tényezőt, fő újdonságként a láthatóság és a beláthatóság korlátozottságát használja a korlátozott látási viszonyok helyett.
A láthatóság korlátozottsága automatikusan megvalósul szürkülettől szürkületig, azaz éjszaka, de okozhatja füst, por, hóesés vagy bármilyen egyéb körülmény is, amikor az általános nappali viszonyoknál korlátozottabban tudjuk csak észlelni a környezetünket.
A beláthatóság korlátozottsága akkor valósul meg, ha az út egy részét valamilyen akadály, például egy fa vagy egy épület eltakarja, így az azon történő események nem észlelhetőek előre, a megálláshoz nem elegendő a belátható útszakasz hossza.
Újdonság a cipzármódszer is, amelyhez külön tábla is készül majd. A cipzárelvvel szabályozott besoroláskor a megszűnő és a megmaradó sávból a járművek felváltva haladnak tovább, így csökkentve a torlódásokat.
A műszaki rendellenesség és hiba fogalma is megjelenik. Rendellenesség esetén a jármű üzemzavara nem veszélyezteti a közlekedésbiztonságot, míg műszaki hiba esetén a közlekedés biztonságát veszélyeztető hiba állhat fenn.
Az utak közül megjelenik az emelt sebességű főút, amely olyan autóútként vagy autópályaként meg nem jelölt utat jelent, ahol legalább 100 km/h-s sebességgel lehet közlekedni. Ilyen főút a gyakorlatban például a négy sávos 8-as vagy 83-as út.
Emelt sebességű főút
Újdonság a széles sáv fogalma is, ez olyan utat jelöl, ahol a közlekedők előzékeny magatartása miatt kis sebességű haladás esetén két járműoszlop is ki tud alakulni.
Nevén nevezik a mentőfolyosót. Ez olyan szabad úttestrész, amelyet a járművek félrehúzódással alakítanak ki és célja a megkülönböztető jelzést használó járművek gyors előrehaladásának biztosítása.
Az eddig kizárólag KRESZ könyvekben létező zárt és nyílt villamospálya fogalma is bekerült a jogszabályba. Gyakorlatilag minden zárt villamospályának minősül, ahol gumikerekes járművek nem tudnak közlekedni, amely jellemzően a vasúti pályára hasonlító magasvágányokat és a füves villamospályákat jelenti. Az olyan villamospályák, ahol közúti járművek közlekedése megvalósítható, a nyílt villamospálya kategóriába tartoznak. Azok a villamospályák, amelyeken a közúti járműforgalom sávként van vezetve, nyílt villamospályák.
Az értelmezést segítendő a gyalogos-átkelőhely az új KRESZ-ben a zebra nevet kapta, az út keresztezések közötti szakaszait pedig folyópályaszakasznak nevezzük.
Ezen kategóriák persze csak a KRESZ első tíz oldalát ölelik fel, viszont ezen elnevezések képzik minden szabály alapját, így ismeretük különösen fontos a további változtatások megértése érdekében, amellyel további anyagokban foglalkozunk majd.
