Az új KRESZ gyorsítja a tömegközlekedést is
A legfontosabb fejlesztés, hogy sokkal több lehetőséget adnak a rövid idejű megállásra és gyorsítják a villamosokat. Ezen felül egy sereg új tábla is bekerül a jogszabályba.
Közzétéve:
2026. 03. 20. 18:08
Címlapkép forrása: Juhász Péter/Totalcar
Az új KRESZ tervezetben a közösségi közlekedést érintő lényeges változások is vannak, amelyek többnyire nagyobb szabadságot jelentenek az üzemeltetők számára. A szabályok a ráhordást is egyszerűsítik főleg azok számára, akik közlekedési csomópontra szállítanának valakit.
Komoly újdonság a megállási szabályok ésszerűsítése, amely különösen vasútállomások környékén várakozó autósoknak teheti egyszerűbbé az életét, így egyszerűsítve a tömegközlekedés használatát. Korábban a megállást a következőként definiálták: „A járművel a be- és kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg, ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.” Az 5 perces szabály természetesen nem reálisan betartható, ráadásul nem is ésszerű.
Az új KRESZ-ben a megállás definíciója egyszerűen a „Jármű tervezett kilépése a forgalomból.”, amely igen tág fogalom, értelmezése azonban a parkolás „a jármű tervezett helyben maradása megállás után” fogalommal együtt már egyszerűbb. Lényegében minden megállás, amikor a forgalomból való kilépés után a vezető a járműnél marad, minden más pedig parkolás, ha a vezető elhagyja a járművet és annak közvetlen környezetét.
Ez a kijelölés az új KRESZ-ben már nem létezne, mert a K+R tábla eltérő értelmű a parkolni tilos táblával. Az előbbinél csak 1 percre lehet megállni, a másiknál már korlátlan hosszban lehetséges, ameddig a vezető a járműnél marad.
Az új KRESZ értelmezi az egyre szélesebb körben elterjedő K+R táblát is, amely a következőt jelenti: „A jelzőtáblával jelölt parkolóhely célja a gyors utascserét segítő megállás biztosítása. Az ilyen parkolóhelyen nem szabad az utascsere lebonyolításán túl, de legfeljebb egy percnél hosszabb ideig tartózkodni.” A K+R parkolóhelyek időszakosan is kijelölhetők, ráadásul az új KRESZ gyakorlatilag a buszmegállókat is K+R-nek minősíti, ugyanis utascsere idejére, azaz maximum 1 percig megengedi a buszmegállókban való megállást, amennyiben az nem zavarja az autóbuszforgalmat és a megállóban autóbuszöblöt alakítottak ki.
Szintén újdonságként jelenik meg a „Mobilitási pont” tábla is, mely azt jelzi, hogy az adott helyen közösségi járműmegosztó rendszerek járműveit lehet leadni és átvenni.
A közösségi közlekedés előnyben részesítése
Az új KRESZ erősen épít a tömegközlekedés előnyben részesítésére, a jogszabály nyitó rendelkezéseiben ez kimondott alapelvként is szerepel.
Fontos változtatás, hogy azt a közösségi közlekedésben gyakorlatilag betarthatatlan szabályt, hogy a járművön csak a jármű műszaki adatlapjában meghatározott számú személy szállítható, nem teszik kötelezően betartandóvá akkor, ha a jármű lakott területen közlekedik, mint közösségi közlekedési jármű közlekedik, az utasok száma nem állapítható meg vagy a szabály betartatása csak az utasok aránytalan sérelmével lenne lehetséges.
A legnagyobb újdonság a korábban kizárólag a villamosos jelzési utasításban szereplő holdfényjelző KRESZ-be emelése, amely a közösségi közlekedésre, illetve az azt kiszolgáló járművekre vonatkozik. A holdfényjelzőt a régi KRESZ szerint kizárólag a villamospótló autóbuszok irányítására lehetett használni eredeti rendeltetésén felül, most azonban megnyílik a lehetőség, hogy bármilyen tömegközlekedési jármű a jelzés figyelembevételével közlekedhessen. Ezt a megoldást már korábban is alkalmazták például éjszakai buszok forgalmának irányítására, azonban hivatalosan eddig nem volt megengedett.
A holdfényjelzőt újdonságként ki lehet egészíteni a jelzés irányát egyértelműsítő fehér nyilakkal, amelyre sok esetben szükség is lehet, mert a jelzők elhelyezése nem mindig egyértelmű. Szintén újdonság a közúti fedezőjelző ellenőrző jelzője, amely a gyakorlatban a villamosok által működtetett, alapesetben villogó borostyánsárga lámpák piros, továbbhaladást tiltó jelzésképére utal, azonban az nem tiszta, hogy ennek az ellenőrző jelzője milyen esetben lehetne releváns egy általános közúti járművezető számára, hiszen a berendezést egy autóbusz nem tudja működtetni, az kizárólag a villamos áramszedőjének elhaladását érzékeli.
Az új KRESZ jelentős változásokat vetíthet elő a villamosközlekedés számára, hiszen kikerült egy sor a járműkategóriát szabályozó rendelkezés a jogszabályból. Korábban lehetett olvasni a villamosokra vonatkozó eddigi általános sebességhatár 70-re emeléséről, azonban úgy tűnik a végleges szabályozás még rugalmasabb lesz.
Az új KRESZ szerint villamossal az alábbi sebességekkel szabad közlekedni:
a, zárt villamospályán, vagy olyan nyílt villamospályán, ahol nem tereli a villamospályára a forgalmat valamilyen jelzőtábla és/vagy útburkolati jel, a vasúti műszaki előírásokban meghatározott sebességgel
b, olyan villamospályán, ahol a villamospályára a forgalmat valamilyen jelzőtábla és/vagy útburkolati jel tereli, ott a járműközlekedés általános szabályai szerinti sebességgel.
c, gyalogosövezetben, kerékpáros zónában, valamint nemzeti emlékhelyen legfeljebb 30 km/h sebességgel szabad közlekedni.
Ezen szabályok szerint tehát a villamosok általános sebességének korlátozását a vasúti műszaki hatóságok kezébe adja, így megnyitva a lehetőséget bármekkora sebesség alkalmazására. Persze a gyakorlatban ez nem jelenti majd azt, hogy hirtelen 50 helyett 30 perc lesz az 1-es villamos menetideje, mivel éppen a nevezett vasúti műszaki előírások 50 km/h-ban korlátozzák a magyar villamoshálózatokon jellemző felsővezeték-felfüggesztés kialakításra, a magasabb sebességek melletti biztonságos üzemeléshez olyan feszített hosszláncos kialakítású rendszerre lenne szükség, amely Magyarországon a nagyvasúti vagy HÉV hálózatokra jellemző, azonban például Lengyelországban vagy Csehországban széles körben alkalmazzák villamosvonalak esetében is. Budapesten például mind a Hannoveri, mint a Tatra, mind a Caf villamostípusok minden további nélkül alkalmasak lennének akár 60 km/h-ás vagy gyorsabb üzemre is, amennyiben az adott pályán a felsővezetéket átalakítják.
Változnak a közösségi közlekedési megállók táblái is, illetve bevezetik a buszutak építésének elméleti lehetőségét, amellyel valószínűleg gyorsbusz vagy metróbusz rendszereknek akarnak elméletben megágyazni.
Az új megállótáblák a vonatkozó járműveket már nem oldalról, hanem szemből ábrázolják, viszont valamilyen okból eltűnt a szabályozásból a trolibusz-megállóhely tábla. A korábbi hagyományőrző megállóhely tábla kék keretbe foglalásából létrejött az egyszerű megállóhely tábla, amely értelmezése valószínűleg nem lesz egyértelmű mindenki számára. Szintén újdonság, hogy a megállóhely és a kettős megállóhely kiegészítő táblák is bekerültek a KRESZ-be, így egységesítve a valóban használt táblák, illetve a KRESZ által jegyzett táblák jelentését.
Számít, hogy mennyien ülnek a kocsiban
A telekocsi fogalma szintén új a KRESZ-ben. Ez egy apróság, amelyet jól eldugtak, kizárólag a kiegészítő táblák között található meg, azonban a városi közlekedésben ez lényeges forgalomcsillapítási módszer lehet. A telekocsi táblán meghatározható az autóban utazók minimális száma. Ez a tábla valószínűleg sok utassal közlekedő autók számára kijelölt kizárólagos parkolóhelyeket, sőt akár saját sávokat is jelenthetnek, de erre konkrét utalást még nem tesz a KRESZ, azonban bármilyen járműhasználati tábla kiegészíthető „KIVÉVE” megjelöléssel is. Ugyanilyen kiegészítő tábla készült elektromos járművek számára is.
A változtatások természetesen nem oldják meg a közösségi közlekedés problémáit, de jóval egyszerűbbé teszi az autós és a közösségi közlekedés kombinációját, amely igen jó alap a jövőbeli fejlesztésekhez, valamint a telekocsi fogalma is kifejezetten előremutató, hiszen lehetővé teszi akár olyan P+R parkolók kialakítását, amelyek korlátozott helyszám mellett is jelentős mennyiségű utazót szolgálhatnak ki, pusztán a lakosság önszerveződésére építve.
