Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Totalcar!
Az eset körülményei
Zoltán Taksony lakott területén kívül az 5202-es számú úton – az 51-es számú út felől Bugyi irányába – közlekedett az általa vezetett, Mercedes-Benz 963-4-A (Arocs) típusú vontatóból és a hozzá kapcsolt F.X.Meiller KISA 3 (KO) LHPA (12/27 NOSS1) típusú pótkocsiból álló járműszerelvénnyel. Hivatásos gépkocsivezetőként az adott útszakaszon nagyon jó helyismerettel rendelkezett, naponta közlekedett arra. Haladása során egy jobbra ívelő, majd egy szakaszon egyenes, aztán balra ívelő útkanyarulathoz ért. Az úttest 7,4 méter széles, az azonos irányba közlekedők számára egy-egy – egymástól záróvonallal elválasztott – forgalmi sáv áll rendelkezésre. Az úttest mindkét szélét földes útpadka határolja, mely mellett füves, cserjés, gyéren fás útárok húzódik.
Ugyanebben az időben a Zoltán haladási irányával ellentétesen – Bugyi irányából az 51-es számú főút felé – egy hölgy közlekedett az általa vezetett Opel Astra G 1.2 típusú személygépkocsival, és egyenesen kívánt tovább menni. Az Opel vezetője szempontjából balra ívelő útkanyarulatba történő behaladást megelőzően, miután a tehergépkocsi már teljesítette az útkanyarulatot, a személygépkocsi vezetője a jármű bal elejével nekiütközött a pótkocsi bal hátsó kerekének. A teherautó kerékbe beleakadva, arról lefordult, és az úttestről lesodródva az árokban állt meg.
A baleset következtében az Opel Astra vezetője bal oldali VI.-XI. és a XII. borda-, illetve a jobb oldali VII. borda elmozdulás nélküli törésében, az ágyéki I-IV. csigolya tövisnyúlványának töréseiben, a keresztcsont bal oldalának törésében, a jobb oldali szeméremcsont felső szárának törésében, a bal oldali sípcsont és szárkapocs-csont törésében, a bal oldali orsócsont és singcsont törésében, a fej zúzódásában, valamint mindkét oldali tüdő zúzódásában megnyilvánuló, nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett, illetve a sérültnek bal térdízület mozgásának beszűkülése miatt maradandó fogyatékossága keletkezett (ez utóbbi csak az eljárás későbbi szakaszában vált ismertté).
Az út állapotát és a szakértői megállapítást érintő vita
Egy ilyen balesetnél a helyszínelés utólag nem pótolható lényeges adatrögzítést igényel. Zoltán szerencsétlenségére azonban a helyszínelés vitatott eredményt hozott. A baleset utólagos rekonstrukciója okán a helyszínelés feladata többek között annak rögzítése, hogy a közlekedési balesetkor milyen volt az időjárás, a látási viszony és az út állapota. A helyszínelés megkezdésére azonban a balesetet követően jelentős idővel került sor, mikorra az eső eleredt, és az úttest nedvessé vált. A baleset kapcsán 56 kép lett az eljárás anyagává téve, melyen látható, hogy a helyszínelés végére vitathatatlanul nedvessé vált az úttest. A szemle jegyzőkönyve ennek nyomán pontatlanul azt tartalmazta, hogy „az aszfalt csúszós, vizes, enyhén jeges volt a helyszínelés alatt, valamint a baleset előtt heves eső, hózápor volt”. A baleset mechanizmusának megállapítása érdekében igazságügyi műszaki szakértő lett kirendelve, aki a szemle ezen megállapítása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a közlekedési balesetért Zoltán a felelős. Indokolása szerint a nedves úton a pótkocsi kisodródott, és áttért az Opel Astra forgalmi sávjába, aminek a személygépkocsi vezetője nekicsapódott.
Zoltánnal szemben ez okból a rendőrség közúti baleset okozásának vétsége miatt büntetőeljárást indított. Tehergépjármű-vezetőként gyanúsítotti vallomásában határozottan vitatta a helyszínelés megállapítását. Elmondta, hogy a baleset idején az úttest száraz volt, az eső pedig csak akkor kezdett el esni, amikor a mentőket várták. Gyanúsítotti kihallgatását követően védelmével Dr. Gyulay Dánielt, a Gyulay Ügyvédi Iroda ügyvédjét bízta meg.
Az ügyiratok kikérését követően láthatóvá vált, hogy az útviszonyok kapcsán valóban Zoltánnak lehetett igaza, a helyszínelő pedig az aszfalt balesetkori nedves állapotát tévesen rögzíthette. A helyszínelés korábbi szakaszában rögzített képeken látható, hogy a vontató körüli területen az úttest még csak a kép készítésekor nedvesedik át. Ismertté vált továbbá, hogy a pótkocsi mozgását ESP menetdinamikai stabilizáló program szabályozta. Zoltán ezért védője javaslatára magánszakértő számára adott megbízást. A magánszakértő megállapította, hogy az eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos. A feltárt adatok alapján felmerült, hogy a baleset nem a szakértő által megállapított módon következhetett be. A magánszakértő valószínűsítette, hogy az aszfalt száraz volt. A szimuláció igazolta, hogy az ESP nem engedte volna még nedves úton sem olyan mértékben kicsúszni a pótkocsit, amilyen mértékben a kirendelt szakértő azt megállapította. Emellett lényeges hiba volt, hogy a kirendelt szakértő jeges aszfaltra vonatkozó tapadási adatokkal számolt. A magánszakértő megállapítása szerint, a hiányos szemle okán nem lehet továbbá kimondani azt sem, hogy a pótkocsi áttért-e a szemközti sávba.
A védekezés alakulása
Zoltán ügyvédje a helyszínelés téves megállapításaira, annak hiányosságaira, illetve a kirendelt szakértő szakvéleményeinek aggályaira kiterjedő részletes észrevételt és indítványt nyújtott be, illetve indítványozta a szakvélemény kiegészítését. A rendőrség a beadvány eredményeként a szakértői vélemény kiegészítésére vonatkozó indítványnak helyt adott, és a szakvélemény kiegészítésére kötelezte a kirendelt szakértőt. A kirendelt szakértő azonban korábbi szakértői véleményén nem változtatva fenntartotta megállapításait.
A szakvélemény kiegészítésével párhuzamosan Zoltán helyzete is jelentősen megváltozott. A már említetteknek megfelelően, ezen a ponton megállapításra került az Opel vezetőjénél a baleset következtében keletkezett a maradandó fogyatékossága. A rendőrség a sérülésre tekintettel három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető minősítésre módosította a gyanúsítást, illetve intézkedett a gyanúsított vezetői jogosultságának szüneteltetése kapcsán. Lényeges ugyanis, hogy a vonatkozó jogszabály maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy ennél súlyosabb eredményt okozó gondatlan baleset esetén is kötelezővé teszi a vezetői jogosultság szüneteltetését
Zoltán ekként abba a helyzetbe került, hogy védekezése közben a megélhetését biztosító jogosítványát elvették, egzisztenciája pedig veszélybe került. Nehéz helyzetbe került. A büntetőeljárás lefolytatása és a védekezés ugyanis még a felmentése esetén is akár két éves vezetői jogosultság szünetelést eredményezhetett.
A körülmények alapján Dr. Gyulay Dániel ügyvéd javasolta Zoltánnak, hogy mérlegelje a jövedelemkiesés mértékét, a járművezetéstől eltiltás kockázatát és a lehetséges további büntetést, valamint azt a lehetőséget, hogy közvetítői eljárással próbálkozzanak. A közvetítői eljárás lényege ugyanis, hogy beismerés és sértetti hozzájárulás esetén, ha az ügyészség a jogszabályban foglalt feltételek megléte esetén helyt ad az indítványnak, akkor felfüggeszti a büntetőeljárást. Ezesetben ha a gyanúsított közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon jóváteszi a bűncselekmény következményét, akkor megszüntetik vele szemben a büntetőeljárást.
Zoltánnak hivatásos gépkocsivezetőként mindenképp szüksége volt a vezetői engedélyére, ez okból végül a közvetítői eljárás megkísérlése mellett döntött. Ügyvédje a büntetőeljárási törvény adta lehetőségeknek megfelelően megkereste az ügyészséget, aki az indítványnak helyt adott és kilátásba helyezte a közvetítői eljárást. A gyanúsított beismerte a bűncselekmény elkövetését, majd az eljárás felfüggesztésére tekintettel újabb védői indítványra már a közvetítői eljárás előtt sikerült ügyvédi közreműködéssel visszaszerezni a vezetői engedélyt. Végül Zoltán a jogi képviselője részvételével sikeresen megállapodott egy alacsonyabb összegű jóvátételben a sértettel és megszüntették vele szemben a büntetőeljárást.
A történet tanulsága?
Egy maradandó fogyatékosságot okozó közúti baleset miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető büntetőeljárás indul. Ugyan a jogrendszer lehetővé teszi, hogy a szabadságvesztés helyett más büntetést szabjanak ki, de bármely büntetés komoly következményekkel járhat.
Bűnösség megállapítása esetén a bíróság járművezetéstől eltiltást szabhat ki, azonban maradandó fogyatékosságot okozó baleset esetén a vezetői jogosultságot már az eljárás során szüneteltetik. A vezetői engedély elvétele pedig főszabály szerint az eljárás végéig fennáll. Ekként előfordulhat, hogy utólag felmentik a terheltet, vagy hosszabb ideig szünetel a vezetői jogosultság, mint amennyi időre a bíróság eltiltja a balesetet okozót a járművezetéstől.
A kifejtettek okán mindig érdemes ügyvéddel konzultálni, illetve ügyvéd képviseletét igénybe venni egy büntetőeljárásban, hogy a büntetőeljárás adta lehetőségek között tájékozódni tudjon.
További cikkeink
