Magyar helyett török harcjárműveket vásárolt a honvédség

2020.10.31. 16:23 Módosítva: 2020.10.31. 16:23

A magyar kormány 2019 nyarán kötött keretszerződést a török Nurol Makina gyártóval, összesen 250 darab páncélozott harcjármű (MRAP) szállításáról, amelyeket a közönség is megismerhetett tavaly a budaörsi Honvédelmi napon. A napvilágot látott hírek szerint a Magyar Honvédség kétféle páncélozott harcjárművet kíván beszerezni a török cégtől: az egyik a 2014-ben kifejlesztett, nagyobb (11 személyes) Ejder Yalçın 3, a másik pedig a valamivel kisebb, hét felfegyverzett katona szállítására alkalmas NMS 4x4, amelynek fejlesztése 2015-ben kezdődött. Azt egyelőre nem tudni, hogy melyik járműből hány-hány darab érkezik, ahogy azt sem, hogy pontosan milyen ütemterv szerint érkeznek a honvédséghez az új MRAP-ok.

E járművek egyébként nagyon újnak számítanak a védelmi iparban, így kevés műszaki adat lelhető fel a Nurol Makina gyártmányairól. A brosúrák, szórólapok és a katonai szaksajtó sem említi, hogy milyen hajtásrendszer van a járművek alatt. Azonban a marketinganyagokból némi információhoz hozzájuthatunk: mindkét jármű moduláris felépítésű, végsebességük 120 km/h, a páncélvédettségük NATO STANAG 4569 level 4-es szintig emelhető. Az MRAP-okhoz opciósan rendelhetünk még például: 360 fokos kamerarendszert, elektrohidraulikus hátsó rámpát, pótpáncélt és számos más kiegészítőt. Az Ejder Yalçın négy, az NMS 4x4 pedig kettő és fél tonnával terhelhető, ez főleg a járművekre szerelhető fegyverrendszerek miatt érdekes. A gyártó szerint rengeteg verzióban érhető el mindkét jármű: z NMS 4x4 127, az Ejder Yalçın 78 féle változatban rendelhető, és ebben gyaníthatóan nincs nyolcféle metálfény. Ellenben van mobil parancsnokság, SWAT jármű, páncéltörő- és légvédelmi rakétás, gépágyús vagy akár alapjármű, amire a megrendelő szerelheti fel a saját fegyverzetét.

Az óriási Nurol Holding harcjárműgyártó részlege, a Makina egyébként nagyon fiatal, csak 2006 óta gyártanak páncélosokat és eddig csak a török és a tunéziai hadsereg rendelt e járművekből, megközelítőleg 450 darabot. Ezek mindegyike Ejder Yalçın típus, amelyek közül néhány tucat Szíriában már átesett tűzkeresztségen, rossz eredménnyel. Mind az ISIS, mind a kurd lázadók kilőttek néhány darabot, ahogy a Leopard 2-es harckocsikból is. Így az Ejder Yalçın-okat ki is vonták a háborús övezetből, ugyanis a Nurol Makina átépíti őket, hogy legközelebb jobban bírják majd a harci bevetéseket.

Hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek ez a 250 darab török harcjármű, azt nem kötik a honpolgárok orrára, ugyanis a keretszerződés részleteit a magyar kormány 30 évre titkosította. Becslésünk szerint egy ilyen jármű, fegyverzettel együtt, nagyjából 200-250 millió forint lehet. Így, ha a honvédség lehívja a teljes kontingenst, akkor ez az üzlet nagyjából 60-70 milliárd forintba kerül majd az adófizetőknek. Épp, ezért jó lenne tudni, hogy vajon milyen szakmai szempontok szerint választották ki ezeket a török harcjárműveket? Ugyanis ilyen, vagy legalábbis nagyon hasonló, harcjárműveket a hazai ipar is elő tudna állítani, hiszen a Gamma 2012-re kifejlesztette a az általunk is próbált Komondor harcjármű családot, amelyek tudásukat tekintve teljesen ugyanolyanok, mint a most törököktől vásárolt MRAP-ok. Ebből a 60-70 milliárdból bizonyára kitelt volna 250 Komondor is, ami nagy lökést adhatott volna a hazai hadiiparnak ahhoz, hogy megcélozhassa az exportpiacokat is, ezzel új munkahelyeket is teremtve.

Egyébként az első tíz (öt Ejder Yalçın és öt NMS 4x4), valamikor novemberben érkezik hazánkba. A tervek szerint a maradék Nurol Makina MRAP, a Zrínyi 2026 (mostanában már Zrínyi 2030) program végéig érkezik Magyarországra. Ezeknek nagy része a NATO-nak felajánlott, hamarosan felálló hódmezővásárhelyi könnyű lövészdandárhoz kerül.

MRAP harcjármű

Az MRAP (Mine-Resistant Ambush Protected) rövidítést olyan katonai járművekre használják, amelyek erős páncélzatuknak köszönhetően megvédik a bent ülő katonákat az aknáktól, az improvizált bombáktól (IED) és a rajtaütésszerű támadásoktól. Az MRAP programot az afganisztáni és az iraki háborús tapasztalatok keltették életre 2007-ben, ugyanis korábban a katonai járművek vagy egyáltalán nem, vagy pedig kevésbé voltak védve az improvizált bombák ellen. Az első sorozatban gyártott MRAP jármű a Cougar HE MRAP volt, amelyből a Magyar Honvédségnek is van néhány. Az MRAP járművekből 2007 és 2012 között 12 000 darabot gyártottak, hivatalosan ekkor lett vége a US Army MRAP programjának. Ezután az MRAP All-Terrain (M-ATV) programot indították el, amely már a kisebb (Humwee) méretű MRAP-ok kifejlesztését irányozták elő. Így fejlesztették ki a katonai Hummereket leváltó Oshkosh JLTV-t. Az MRAP fejlesztés annyira divatos lett a hadiipari cégeknél, hogy alig akad olyan ország a világon, ahol egy-egy vállalat ne fejlesztette volna ki saját MRAP-ját. Törökországban például mindjárt kettő ilyen is van: a cikkben említett Nurol Makina és az Otokar is gyárt többfélét.

És íme a Komondor tesztje a TC TV-ből:

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.