Elektromos katasztrófa a Golfban: két per és évekig tartó szenvedés

2018.02.12. 16:22

Ön milyen védelmi eszközre esküszik, ha a járműve biztonságáról van szó? Mechanikus, elektronikus, nyomkövetős, trükkös immobilizerre, netán a szerencsére? Előfordulhat, hogy néha éppen az a biztonsági eszköz fordul ellenünk, amelynek éppen az lenne a dolga, hogy megvédje az autót a tolvajoktól. A következő történet éppen erről szól. Gábor (fiktív név) egy rablásgátló miatt pereskedésre és sok idegeskedésre kényszerült.

A 2005-ös év még bőven békeévnek számított a hazai újautó-piacon. Ekkor futott fel a devizahitelezés, önerő nélkül is új autóba lehetett ülni. Gábor választása egy 1.6-os, benzines Volkswagen Golf V Trendline-ra esett. Ezt a típust akkoriban kicsivel több, mint négymillióért adták. Mint utóbb kiderült, Gábor tényleg kiváló típust választott, ám az utólag beépített rablásgátló szinte használhatatlanná tette az autót.

Az új Golf ablakemelői sokszor maguktól visszanyitottak, megszólalt a riasztó, felgyulladtak a fényszórók. Még a vásárlás évében generátort, dudát, és rablásgátlót cseréltek a kocsiban. Mivel a hibák nem szűntek meg, a következő szűk két éven belül távirányítót és ablakemelő mechanikát is cseréltek a szervizben, utóbbit többször is.

Az „autós poltergeist” azonban csak nem akart megszűnni. Az ablakok rendszertelen időközökkel felhúzódtak majd lenyíltak, a fényszóró éjjel is bekapcsolódott, reggelre persze lemerítette az aksit, nem akart kinyílni a tanksapka. Gábor szorgalmasan hordta a Golfot a szervizbe, ahol derekasan neki is gyürkőztek a hibáknak .

A 2007-ban az autó fedélzeti számítógépe egy sor hibaüzenetet közölt: ablakemelő motor hibás alapbeállítása, hővédelem bekapcsolása, indításgátló vezérlőegység, légzsák vezérlőegység, motorvezérlő egység hibája, később a hűtőventilátor hibája, féklámpakapcsoló valószínűtlen jele volt megállapítható.

Mindent cseréltek (a rablásgátlót háromszor), széthúztak, összedugtak, de a tartósan vett hibátlan működés nem akart visszatérni.

Gábor nagyon bízott a márkaszerviz szakértelmében, ahol ténylegesen mindent elkövettek azért, hogy kiűzzék a szellemet a Volkswagenből.

Nem sikerült, ezért előfordult, hogy Gábor bírságot kapott távolsági fényszóró használata miatt, amit nem ő kapcsolt fel. Máskor ellopták iratait, táskáját, és értékes tárgyait az autóból, mert annak ablakai teljesen lehúzódtak. Az is megesett, hogy külföldi nyaralásán pihenés helyett a hazajutását szervezte, mert a Golf leállt, vélhetően a rablásgátlónak nem tetszett valami, ezért leblokkolta az autót.

Gábor egyre idegesebb lett és végül szinte rettegve indult otthonról a még mindig újszerű autójával. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy nem álltak fenn állandóan a jelzett hibák. Azok csak tartós használat mellett, és rendszertelen, megjósolhatatlan gyakorisággal buktak ki. Ezért a szerviz alkalmazottait sem lehetett hibáztatni, amikor széttárták a karjukat, hiszen a hozzájuk bevitt jármű a tesztelés során olykor hibátlannak bizonyult. Az ilyen helyzet egyenes következménye az, hogy a feleknek hamar meginog a bizalma a másik képességében, szavahihetőségében.

Sajnos ebben az esetben is elfogyott a türelem három év után. A szervizben nem tudtak új megoldást kitalálni a Golf visszatérő hibáira, Gábor pedig nem akart belenyugodni ebbe, ezért az ügy végül a bíróságon kötött ki.

Golf 5 Varian - illusztráció
Golf 5 Varian - illusztráció

A perben a feleknek ezúttal is egy, a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértőre kellett bízniuk a perdöntő kérdések megválaszolását. Gábor aggódott, hogy ha a szemle napján a kocsi éppen jól viselkedik, akkor a rá háruló bizonyítási tehernek nem fog tudni eleget tenni. A szakértői vizsgálat azonban rácáfolva félelmeire végül is eredményesnek bizonyult, és érdekes tanúsággal szolgált.

Először megállapították, hogy ha eltávolították a nem gyári eredetű rablásgátlót az autóból, akkor az addigi öndiagnosztikai hibák egy csapásra megszűntek. Az átadás előtt beszerelt eszköz feszültségingadozást okozott a Volkswagen összetett és érzékeny elektronikai rendszerében, ez idézte elő az abnormális működést. Ez az utólagos extra okozta tehát a sokféle tűrhetetlen hibát, és bár a javítási kísérletek során többször is cserélték, és a hibák a kiszerelést követően is előfordultak, mindent egybevetve ez bizonyult a legésszerűbb műszaki magyarázatnak az ügyben.

A szakvélemény leszögezte, hogy egy jármű elektronikai rendszerében bekövetkezett meghibásodás nem minden esetben látszik, hiszen a hiba megállapításához használt öndiagnosztikai program futtatása esetén csak azt jelzi hibaként, amit beleprogramoztak. Számos hiba fordulhat elő ezen felül is, amely nem jelentkezik hibakód formájában.

A vezetékzárlat, szakadás, megnövekedett ellenállás a jármű életkorának előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel jelentkezik, és ezek pontos behatárolása, felderítése nehézkes. A bíróság mindezt azzal egészítette ki, hogy figyelembe kell venni, hogy a szoftvereket is emberek írják: hibát jelezhet a szoftver ott, ahol nincs hiba, és elhallgathat olyan hibát, amely ténylegesen fennáll.

Mindezt azonban nem lehetett a szenvedő autós terhére írni. Az újként vásárolt Golf tulajdonosától nem várható el, hogy ésszerűtlenül hosszú ideig tűrje a jármű javítgatását, kivált, ha az nem vezet eredményre, és minduntalan ugyanazon hibák merülnek fel.

Az ügy természetesen nem állt meg első fokon. A másodfokú bíróság még kiegészítette az indokolást azzal, hogy rendeltetésszerű használatra egy gépkocsi akkor alkalmas, ha az folyamatosan a tulajdonos szükségleteinek megfelelően használható közlekedésre anélkül, hogy újabb elektronikai hibák bekövetkeztétől kellene tartani, és emiatt a gépkocsi használatból való kiesésével kellene számolni.

Azt a kereskedői érvelést, mely szerint az elektronikai rendszer hibakódjai téves jelzések voltak, tehát valójában nincs hiba, a kereskedő ellen fordította. Megállapította, hogy ez már önmagában is azt bizonyítja, hogy nem normális a jármű elektronikai rendszerének működése. Ezzel az ítélet jogerőre emelkedett.

A történet ezt követően még kétfelé ágazott el, csak hogy Gábor életében biztosan maradjon még némi izgalom. Az ügy megjárta az akkori Legfelsőbb Bíróságot is, de ott sem változtatták meg a jogerős döntést. Időközben a kereskedő dacolt a verdikttel, és egy ideig nem igazán akarta kicserélni az autót. Két probléma merült fel ugyanis: egyfelől az, hogy Gábor volt olyan szerencsétlen, hogy a Golfot vandálok megrongálták, így a visszaadáskor az ebből eredő értékcsökkenéssel el kellett volna számolnia. Másfelől, mire eljutott az ügy a végkifejletig, éppen új szelek fújtak Európában.

A forint egy időre nagyon meggyengült, az euróban számoló külföldiek kisöpörték Magyarországon eladó autóállományának jobb példányait, ezért a kereskedőnél nem volt olyan autó, amire kicserélhette volna a régit. Végül a cég csak egy sok extrával felszerelt Golfot tudott felajánlani.

Gondolhatjuk, hogy akkor erős happy enddel zárult a történet. Nos, azért Gábor is kapott még egy szeretetcsomagot, mivel a vandálok dúlta autóban okozott kár miatti értékcsökkenés megtérítéséért beperelte őt a kereskedő. Tehette, mivel a törvény értelmében a nem rendeltetésszerű használatból eredő értékcsökkenésért az autós felel akkor is, ha egyébként jogos a szavatossági igénye. Ennek a pernek végén Gábornak végül fizetnie kellett a nem általa okozott amortizációért, de azért az is kiderült, hogy erősen eltúlzott volt a csalódott kereskedő követelése.

Arra vonatkozóan szinte biztosan nincs statisztika, hogy hány autót bolondított meg valamely nem gyári eredetű biztonsági rendszere az utóbbi években, de az biztos, hogy a mai típusokban a 2005-ös Golféhoz képest még sokkalta nagyobb szerepe van az elektronikának, a szenzoroknak, így az elektronikai rendszer meghibásodása kritikus jelentőségű. Ha korábban nehéz volt felderíteni egy-egy hiba okát, ma még inkább az lehet. Gábor története ugyanakkor segítséget jelenthet mindenki számára, aki hasonló bajba kerül.

A cikk szerzője a DAS Jogvédelmi Biztosító jogtanácsosa.