Magyaroké az autós Airbnb, ahol a Suzukid is pénzt termel

2018.04.30. 14:39

Két és fél éve működik Magyarország első közösségi autókölcsönzője, a Beerides, mely már Dortmundban is elkezdte szolgáltatását. A cég azoknak segíthet, akik a közeli reptérről utaznak külföldre, és nem akarnak parkolódíjat fizetni, amíg távol vannak, viszont megengedik, hogy autójukat mások bérbe vegyék. Az itthon hagyott autó így pénzt is termelhet – de mindenki számoljon utána, mielőtt ebből akar megélni!

Becsült havi bevétel 58 ezer forint – olvasom a Beerides honlapján, miközben dollárjelek pörögnek a szemeim helyén. Ennyi pénzt kereshet egy tizenegy éves Suzuki Swift tulajdonosa a honlapon szereplő kalkulátor szerint, ha leparkolja az autót a vecsési startup vállalkozás murváján, és beleegyezik, hogy azt mások kibéreljék.

A Beerides tulajdonképpen egyszerre fizetőparkoló és autókölcsönző, de itt az autósok azzal fizetnek a repülőtértől 3,5 kilométernyire található parkolóhelyekért, hogy segítenek fenntartani a cég kölcsönözhető flottáját. A terminálokhoz a Beerides saját mikrobusza viszi el a bérlőket, utazásonként körülbelül 1500 forintért, persze ezt nem kötelező igénybe venniük. Az autók bérbeadóit viszont ingyen hozzák-viszik.

Akinek nem világos, hogy milyen nyugatias a helyzet a budapesti reptér térségében, annak elmondom, hogy egy másik, kizárólag parkolási szolgáltatással foglalkozó társaságnál 10 ezer forint két hét kültéri parkolás díja, vagyis annyiba kerül, mint garázst bérelni Budapesten. A taxizás szintén elég húzós: engem Budáról 18 ezer forintért szoktak vinni és hozni. 

Amikor a Beerides-nál jártam, egészen kevés elérhető autó állt bent éppen, de Ivett, a garázsmester szerint tizenöt autó ügyfélnél volt. A parkolóban így egy harmadik generációs Toyota Priust, egy Nissan Micrát, egy Opel Corsa D-t egy Astra J-t egy Renault Scénic III-at, illetve egy Hyundai i20-at és egy régebbi Scénicet láttam.

Pontosabban az utóbbit csak véletlenül, mert azt hiába próbálta befolyatni a rendszerbe a gazdája, nem felelt meg a műszaki átvizsgáláson, így senkinek nem fogják bérbe adni. Vannak bizonyos állapotbeli és műszaki elvárások, melyeket a garázsmester ellenőriz többször is, amíg az autó a rendszerben pörög. A Hyundai nem magánautó volt, hanem egy flottakezelő cégé, és csak azért állították hadrendbe, hogy mindig legyen mit adni, ha jönnek a bérlők.

Amikor valaki olyan nagy bizalmat érez a vadidegenek iránt, hogy akár látatlanban is átengedné nekik a saját autóját néhány napra, vagy hétre, biztosan tudni szeretné, hogy mi a legrosszabb, ami időközben történhet. A kis szürke koreai autó esete erre is tökéletes példa. Néhány hete elvitte valaki, majd amikor éjjel ráfagyott a karosszériára az ónos eső, reggel nagy lendülettel levakarta a jégpáncélt, és az autó most teljes polírozásra vár, mert tiszta karc a fényezése. Ivett szinte minden fontosabb karosszériaelemen talált néhány nyomot, de ez nem okoz fennakadást, mert a helyzet tisztázott, a kárnak van gazdája és a polírozás majd mindent eltüntet.

A Beerides minden regisztrált autóra teljes körű, allianzos cascóbiztosítást köt, hogy ha a bérlők koccannak, vagy ahogy egy esetben történt, valaki elgázol egy őzet, ne az autó gazdájának az ölébe hulljon a javítási számla. Két-három biztosítási káresemény jut egy évre, ami nem vészes, különösen a nyolcezer bérlési naphoz viszonyítva.

Piller András, a cég egyik vezetője szerint ötven autótulajdonos fordul meg a telephelyen havonta, és bár nagyon változó, hogy egy autót hányszor bérelnek ki ugyanennyi időn belül, három-négy alkalomnál soha nem alacsonyabb ez a szám, sőt, előfordul hat-nyolc alkalom is. Amikor valaki regisztrálja a 2005-utáni Swiftjét, és azt egy hónapig a Beerides-nál hagyja, az autó állapotától, futásteljesítményétől, illetve felszereltségétől függően legalább 25-30 ezer forintot kereshet vele még akkor is, ha egyszer sem viszik el eközben. Ez a cég kockázata.

Előfordulhat viszont, hogy egy autót sokszor kibérelnek egymás után, az alapesetben napi 150 kilométeres korlátozás ellenére lendületesen emelkedik a futásteljesítménye, kopnak a gumik és a fékek, olajat kell cserélni, viszont nagy kihasználtság mellett a lehetséges bevétel is nagyobb, akár 60-90 ezer forint is lehet havonta. A Beerides-nál számon tartják, hogy egy-egy autón mikor jár le a műszaki vizsga, meddig érvényes a kötelező biztosítás és azt is, hogy mikor esedékes az intervallumszerviz. Nem adják ki az autót senkinek, ha valamelyik okmány lejár, vagy ideje szervizbe vinni. 

Nézzünk egy másik, itthon szintén gyakori típust a 2004-es Audi A6-ot. A kalkulátor szerint az autóval szerezhető becsült havi bevétel 72 ezer forint, de András szerint ilyen méretű és kategóriájú típus most egyáltalán nincs a kínálatban. A kis- és kompakt autók fordulnak meg inkább a cégnél, és erre is számítanak a jövőben. 

A telepen látott használt autók értéke mégis elég széles tartományban szóródik, mert a flottás Hyundai szinte teljesen új, legalább 3 millió forintot ér, ugyanakkor a sokszor emlegetett, belépő szintű Swiftek 1-1,5 millió forintnál akkor sem érnek többet, ha kevés bennük a kilométer. A bevett és kiadott autók általában 7,5 évnél idősebbek, de 15-nél fiatalabbak, az ugyanis a felső korhatár.

Ahogy a murván sétálunk, egyetlen autótulajdonossal és bérlővel sem találkozunk, de még nem kezdődött el a szezon. A Beerides májustól szeptemberig bonyolítja forgalma legnagyobb részét, hiszen a bérlők jobbára turisták. A legnépszerűbb kategória a legolcsóbb autóké (Swift, Fabia és társai), melyeket 9-12 eurós, vagyis körülbelül 2500-3500 forint napidíjért vihetnek el az ügyfelek, persze itt is van körülbelül 180 ezer forint kaució, mint egy hagyományos autókölcsönzőnél. Még drágább az ügy, ha valaki gyerekülést vagy GPS-t kér, esetleg külföldre is menne. Az autókat tisztán, kitakarítva, de nem megtankolva adják ki a bérlőknek, viszont, ha valaki negyedtankkal vette át az autót úgy is kell visszahoznia. 

Hogy miért nem törnek össze, horpadnak meg, vagy tűnnek el a kölcsönzésre átadott magánautók, annak szintén elég prózai oka van, persze azon kívül, hogy nemcsak a gazdáiknak, de a bérlőknek is komoly netes regisztráción kell végigmenniük. Az összes autóba a Vemoco telemetrikus kütyüjét teszik, mely az OBD-csatlakozón keresztül pontosan naplózza a GPS-koordinátákat, illetve az útvonalat elhelyezi a Google-térképén, sőt a hirtelen gyorsításokat, lassításokat is rögzíti. Mivel ezeken felül az autó sebességadatait is elküldi a központba, a Beerides adminisztrátora valós időben látni fogja, hogy gyorshajtott-e az ügyfél, miután néhány héttel a bérlés után megérkezik a bírságcsekk az autó gazdájához. 

Számomra a törés- és lopáskáron felül ez a lehetőség a legaggasztóbb, de András és Ivett megnyugtatnak: jóllehet bírságokat és autópálya-pótdíjat is gyűjtenek néha a bérlők, ezeket utólag mindig sikerül rendezni, az autók tulajdonosait nem éri kár. A járműkövető egyébként arra is jó, hogy kiderüljön, ha valaki annak ellenére átlépi az államhatárt a közösségi bérautóval, hogy nem rendelte meg ezt a feláras szolgáltatást. 

Az ügyfelek zöme két-három héttel a kölcsönzés kezdete előtt foglalja le az autókat, és ilyenkor az előre rögzített bankkártyaadatok segítségével hetvenkét órával az autó átvételét megelőzően zárolják a kauciót a számlájukon. A bérlő megérkezik a telepre, ott a levélben kapott kódjával kinyitja az okosszekrénynek nevezett széfrekeszt, amelyből kiveheti az autó kulcsát, a forgalmit és a használathoz szükséges nyilatkozatot. Amikor visszahozza, ugyanez fordítva történik, tehát praktikusan nem is találkozik élő emberrel a kölcsönzési folyamat során, így a Beerides-nak nyitva tartási ideje sincs, éjjel-nappal lehet hozni és vinni az autókat.

A fentiek alapján úgy tűnhet, mintha valóban ez volna az évtized nagy autós pénzkereseti lehetősége, de a helyzet azért árnyaltabb ennél. Egyrészt a Beerides-tól adózás előtti összegek érkeznek a tulajdonosok bankszámlájára, és ha valaki nem egyéni vállalkozó, hanem mondjuk alkalmazott, akkor egyetlen autóval nem olyan óriási lehetőség ez a pénzkeresetre.

Ha valaki négy-öt autót tesz be a rendszerbe, és legalább egy főállású katás vállalkozása van, akkor neki akár meg is érheti munkába állítani az autókat. De ilyenkor is számolnia kell az amortizációjával, a javítási és karbantartási költségekkel, némi jövés-menéssel a szervizelés miatt, illetve azzal, hogy ha egy autót nem egy ember használ, hanem akár két hét alatt nyolc különböző idegen, azzal bármi megtörténhet, és egészen biztosan gyorsabban mennek tönkre rajta a dolgok, mintha egyetlen, nem fakezű gazdája lenne. 

Megéri beadni az autónkat a Beerides-hoz?

A reptéri parkolás közvetlenül a budapesti Liszt Ferenc repülőtér mellett, egy hétre hétezer forint, két hétre tízezer. Kicsit távolabb még olcsóbb lenne. A Beerides viszont kiadja az autónkat másoknak, attól függően, hogy milyen autónk van, illetve azt hány napra és hányszor adja ki, egy hétre átlag további 10-15 ezer forint körül számíthatunk.

Összeadva egy hétre, adózás előtt 17-22 ezer forintot nyerünk az ingyenes parkoláson és az autónk bérbeadásán. Cserébe kiadásunk lesz az autónk használata miatt, és sikerül jól megkomplikálni az éves adóbevallásunkat.

Nem tudom, hogy van-e valaki, aki ennyi pénzért kölcsön adja az autóját egy ismeretleneknek, ha már repülni van pénze és nyaralni megy, vagy külföldön dolgozik.

Nézzük inkább meg azt, hogy utazástól függetlenül megéri-e bérbe adni az autónkat a Beerides-on keresztül.

Ha már van a Totalcar oldalán egy remek költségkalkulátor, használjuk azt, hogy megtudjuk, mennyire éri meg kölcsönadni az autónkat ilyen formában.

Minden értéket nullára állítva, ami nem terhel bennünket a kiadás ideje alatt, mint üzemanyagköltség, casco, takarítás, parkolás és egyéb hasonló kiadások, azt kapjuk, hogy például egy négy és fél éves autó minket terhelő költsége havi 55 ezer forint (gépjármű-adó, értékvesztés, kötelező biztosítás, szervizköltség, karbantartás időarányos része), ha csak havi ezer kilométert mennének vele.

Erre az autóra a Beerides kalkulátora 83 ezer forint bevételt saccol. Sajnos nem derül ki, hogy ezt a bevételt milyen futásteljesítménnyel érné el az autó, pedig ez nagyon nem mindegy az amortizáció és a szervizköltség miatt.

További probléma, hogy ez még adózatlan jövedelem, pedig magánszemélyként vagy vállalkozóként kellene adózni az így szerzett bevétel után. Magánszemélyként 15% SZJA és további 19,5% EHO terheli a kifizetést, igaz, a számlával igazolt és a levonható költségeinket levonhatjuk a Beeridestól kapott összegből, vagyis legalább ezután nem kell adózni. (Pontosabban ezt a kifizetőnek kellene levonnia az általunk lejelentett költséghányad alapján.)

Vállalkozóként a legolcsóbb egy másodállású katás adózás lenne, ekkor 25 ezer forint a havi díjunk, plusz évi 50 ezer forint iparűzési adó. (Ha nincs főállásunk, akkor 50 ezer forint lenne a havi fizetnivaló.) Ehhez még vegyük hozzá, hogy ha nagyon nem értünk az adózáshoz, kell egy könyvelő is, havi ötezer forintért egy olcsó könyvelőt találtunk. (Bár a katás adózáshoz nem feltétlen kell könyvelő.)

Az autót a saját költségünkön kell kiszállítani a reptérre, onnan visszajutni a városba valahogy, kimenni újra, hogy elvigyük szervizbe, gumicserére vagy műszakiztatni. Ez is mintegy kétezer forint alkalmanként, az elvesztegetett időnkről nem is beszélve.

Olcsóbb, 10-12 éves autóval kevesebb lenne a havi értékvesztésünk, de egyrészt a bevételünk is kevesebb lenne, amit a Beerides fizet nekünk, másrészt a szervizköltségünk várhatóan megnőne. Egy idősebb autón hamarabb megy tönkre bármi, mint az előbb említett négy és fél éves autón.

Ha minden bérlő úgy vigyázna az autóra, mint azt mi tennénk, még akkor sem látom, hogyan érné meg számunkra az egész. Hiába ölnénk 4-5 autóba a pénzt, a vállalkozás költsége arányosan csökkenne, de így is nagyon nehezen jönne ki a jelentős profittal a számolás. Talán 5-6 darab, 10-15 éves autóval már szemmel látható profitunk lenne, de itt is elég egyszer egy váratlan komoly kiadás, egy teljes kuplungcsere, vagy váltóhiba, máris mínuszba kerülünk több hónapra. Márpedig nehéz elképzelni, hogy egy ilyen öreg autóflottával egy kölcsönzőre jellemző futásteljesítmény mellett soha ne legyen komoly szervizkiadásunk.

Úgy látom, hogy sajnos nem ebből fogunk meggazdagodni. Ettől még kipróbálhatja bárki, aki úgy gondolja, hogy ennyiért neki megéri a kockázatot.

(Csernok Miklós - Kiszámoló.hu)

Jóllehet Ivett nemcsak akkor nézi át a magántulajoktól átvett bérautókat, amikor azok megérkeznek a telepre, hanem minden bérbeadás után. Sőt, az autókról rengeteg fotó is készül, a használat módja alapvetően növelheti a fenntartási költségeket. Éppen ezért érzem úgy, hogy érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen autót ad be valaki a közösbe. Én egy olcsó, szívó benzines, kézi váltós kisautóval próbálkoznék, de a Beerides történetében már előfordult néhány száz kilométert futott Fiat 500 és szintén új Skoda Fabia is, melyet azért adott be egy időre dolgozni a gazdája, mert még nem volt jogosítványa, amikor a családja megvette neki az autót. 

A közösségi autókölcsönző autótulajdonos ügyfelei közt vannak külföldön dolgozó családok, akik csak évente egyszer-kétszer jönnek haza, de ragaszkodnak a saját autóhoz, illetve van olyan is, aki öt autóval keresi a pénzt a cégnél. Neki állítólag szépen jövedelmez ez a vállalkozási forma.