Miért nehéz értelmezni a KRESZ-t?

2018.11.01. 06:30 Módosítva: 2018-11-01 08:18:34

Egy-egy közlekedési helyzet értelmezésekor még mi, szakemberek is azon kezdünk vitatkozni, hogy vajon a KRESZ-ben leírt jogszabályi szöveg pontosan mit jelent. Ilyenkor elővesszük az érveinket és ha ez sem elég, jogi anyagokban, bírósági határozatokban kezdünk kutakodni, majd a végén rádöbbenünk, hogy nem találunk egységes, mindenki által elfogadott megoldást.

A magyar KRESZ-t régóta illetjük olyan jelzőkkel, hogy túlszabályozott, bonyolult, nem egyértelmű. Jó ideje téma, hogy kellene egy teljesen újrafogalmazott szabályrendszer, amely egyszerű, érthető és mindenki számára könnyen értelmezhető.

A példa viszont, amivel most foglalkozni szeretnék, pont az ellenkezőjét bizonyítja. Egy viszonylag egyszerűen meghatározott fejezetet illesztettek a szabályok közé 1984-ben. Harmincnégy év alatt négyszer módosították ezt a KRESZ-paragrafust, így a jó értelmezhetőségtől eljutottunk a teljes zűrzavarig. Tény, hogy a magyar nyelv szépsége és bonyolultsága semmilyen jogszabály esetében nem jelent előnyt, az sem segít, hogy az egyes szavakat, fogalmakat, de még az írásjeleket is különbözőképpen lehet értelmezni.

Íme a konkrét példa:

KRESZ 39/A §. Közlekedés lakó-pihenő övezetben

lakop1
Fotó: virci

Azért találkozhatunk egy /A megjelölésű paragrafussal, mert a KRESZ 1975-ös megjelenésekor folyamatos sorszámmal jelölték meg az egyes szabályokat. A különböző módosítások esetében megpróbálták az egyes variációkat a megfelelő paragrafusszám alá helyezni. És bár a közúti jelzőtáblák közé is felkerült a „Lakó-pihenő övezet” jelzés, olyan sok új szabályt találtak ki ezzel kapcsolatban, hogy az a táblák közé illesztve sokkal inkább zavaró lett volna. Így viszont egy új fejezetet kellett létrehozni, ez pedig csak úgy volt lehetséges, hogy  „alparagrafust” szerkesztettek.

Az 1984-es verzióban a paragrafus 1. pontja így szólt:

39/A. § (1) Lakó-pihenő övezetbe - a "Lakó-pihenő övezet" jelzőtáblától a "Lakó-pihenő övezet vége" jelzőtábláig terjedő területre - csak a következő járművek hajthatnak be:

a) kerékpár,

b) az ott lakók vagy az oda látogatók személygépkocsija, motorkerékpárjai, segédmotoros kerékpárja

c) az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi,

d) az oda áruszállítást végző, legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, valamint motoros tricikli és segédmotoros tricikli

e) az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi,

f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági vagy közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.

Ez a felsorolás viszonylag egyértelműen taglalta azon járművek körét, amelyek különböző okokból jogszerűen közlekedhetnek ilyen övezetben.

Egy-egy jogszabály értelmezésekor mindig felmerül a kérdés, hogy a leírt, rögzített meghatározásokon kívül vajon mi lehetett a jogszabályalkotó szándéka?

A KRESZ mellé annak idején kiadott útmutatóban ez áll:

A lakó-pihenő övezetre vonatkozó különleges előírások az ilyen övezetek – bizonyos fokig zártnak, különlegesnek tekinthető – területéről kizárják az átmenő járműforgalmat, és ezzel, valamint az e területekre vonatkozó szabályokkal az ott lakók és az ott tartózkodók fokozott biztonságát, nyugodt pihenését kívánják elősegíteni.”

Egyértelmű, hogy egy ilyen övezetben elsődleges cél a lakók nyugalmának biztosítása. Sajnos korábban nem volt jogi eszköz, amellyel ezt maradéktalanul biztosítani lehetett. A behajtani tilos táblával ugyan elvileg ugyanazt a végeredmény kapnánk, vagyis teljesen elcsendesednének a kertvárosi utcák, de egy ilyen tiltással a helyiek sem tudnának hazamenni az autóikkal. A kivéve célforgalom megjelölés sem tökéletes, mert az gyakorlatilag indoklás nélkül minden olyan célt szentesít, ami legalább egy rövid megállással jár.

(Emlékszem, kezdő oktató koromban az Elnök utca környéki Tisztviselőtelep útjain gyakoroltunk, melyek ehhez ideálisak voltak, ám végül a lakóknak elegük lett a sok tanulóautóból. Először egy „Behajtani tilos, kivéve célforgalom” jelzést helyeztek el, de ezzel nem oldották meg a problémát, mert a gyakorlás során végzett parkolási feladat bőven kimerítette a célforgalom jelentését. A kegyelemdöfést a „Lakó-pihenő övezet” tábla felszereltetése jelentette, mert többé szabályosan nem tudtunk behajtani gyakorlás közben a Tisztviselőtelepre.)

A jogszabály megjelenése után azonban hiába próbáltak precízen fogalmazni, mégis maradtak vitatott kérdések.

Például hogy az ott lakók tulajdonában lévő lakókocsival be szabad-e hajtani a lakó-pihenő övezetbe.

Az akkori tesztkérdések között is az volt a válasz, hogy „nem”, így ez volt az egyik legszívatósabb kérdés.

És valóban: a felsorolásban egyetlen jármű részére sem szerepel a pótkocsival behajtás lehetősége.

Ezen felül – de szép a magyar nyelv! – azon is el lehetett vitatkozni, hogy az „ övezetben élők, vagy az oda látogatók személygépkocsija...” egyfajta tulajdonjogra utal? Mi van, ha olyan autóval megyünk be ezekre a területekre, amely nem az ott lakók vagy odalátogatók járműve, hanem mondjuk bérautó? Ezzel párhuzamosan vetődött fel több olyan lehetőség, amely az életben jelen volt, de a jogszabály szövegéből nem tűnt ki. Ilyenek például az ÁFA-visszatérítések miatti, személyautónak látszó, valójában teherautónak minősített járművek. Ezek akkor sem hajthattak be az övezetbe, ha a tulajdonosuk ott lakott. Vidéken pedig gondot okozhatott a lovaskocsik behajtásának tilalma és az iskolák esetében a buszok is hasonlóképpen jártak.

A fenti problémák felismerése után, pár év múlva megérett az idő a jogszabály korszerűsítésére.

A második változat már így szólt:

39/A. § (1) Lakó-pihenő övezetbe - a "Lakó-pihenő övezet" jelzőtáblától a "Lakó-pihenő övezet vége" jelzőtábláig terjedő területre - csak a következő járművek hajthatnak be:

a) kerékpár,

b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító legfeljebb 2500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, motorkerékpár és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézi kocsi, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,

c) az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi,

d) az oda látogatókat szállító autóbusz,

e) az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,

f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.

Azt útmutató pedig kiegészült további értelmezéssel:

A lakó-pihenő övezetbe a taxi, bérelt vagy kölcsönzött személyautó, továbbá az a)-f) pontban felsorolt járművek pótkocsival is behajthatnak. A behajtó járművek közül csak az áruszállítást végző tehergépkocsik tömege korlátozott 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegre. A lakók költöztetését végző vagy építkezés céljából építőanyagot vagy az építkezéshez szükséges gépet, berendezést szállító tehergépkocsik össztömege nincs korlátozva. Az (1) bek. f) pontjában meghatározott feladatot ellátó gépjárműveken túl a figyelmeztető jelzést használó, gépjárműnek nem minősülő egyéb jármű is behajthat a lakó-pihenő övezetbe.”

Sem színre, sem ábrázolásban nem egyeznek meg a közutakra kihelyezett táblák.

Sem színre, sem ábrázolásban nem egyeznek meg a közutakra kihelyezett táblák.
Sem színre, sem ábrázolásban nem egyeznek meg a közutakra kihelyezett táblák.
Fotó: virci

Bonyolódik az élet! Csóváltuk meg annak idején a fejünket, mi, KRESZ-oktatók.

Igen! A módosított szabály több lehetőséget kívánt adni elődjénél, ugyanakkor az értelmezésben ezzel párhuzamosan további lukak keletkeztek:

Végre hazaengedték a legfeljebb 2,5 tonna megengedett össztömegű kisteherautóval közlekedőket, de közben kiderült, hogy a hatalmas terepjáróval vagy a 7 személyes nagycsaládos kisbusszal érkezők, amelyek személyautónak minősülnek ugyan, de 2,5 tonnánál nehezebbek, nem hajthatnak be saját utcájukba. Azaz behajtásuk nem szabályos.

Ha végignézzük a módosítást az útmutató kiegészítéseivel együtt, lassan kiderül, hogy a sok kényszerű engedmény miatt már nem is olyan csöndes a lakó-pihenő övezet. Az áthajtást továbbra sem engedték meg, ilyen-olyan okokkal gyakorlatilag bárki behajthatott ezekre a környékekre, hacsak nem traktorral, vagy targoncával közlekedett.

Már akkor elindult egy szakmai, értelmezési vita, ami azóta egyre jobban kiteljesedett.

A b) pont egy feltétellel kezdődik, miszerint „az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító...” Látható, hogy az eredeti szabály „tulajdonviszonyai” ide már nem tevődtek át, a lényeg az lett, hogy az, aki a járműben ül, ott lakjon, vagy oda látogasson, ha szabályosan szeretne ide behajtani.

Viszont a megfogalmazást a 2500 kilogramm megengedett össztömegű gépkocsi után egy vessző zárja le, és a felsorolásban folytatódik a motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és a kézi kocsi.

A vita arról szól, hogy vajon a mondat elején megfogalmazott „az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító...” feltétel valamennyi eszközre szól, avagy csak ama bizonyos vessző előtt álló 2500 kilogrammos gépkocsikra?

Ha az 1984-es verziót nézem, számomra egyértelműnek tűnik a jogszabályalkotó szándéka, tehát motor, segédmotor is csak „ott lakás” céljából hajthat be. Ha viszont mondattanilag elemzem a meghatározást, akkor valóban a vessző utáni részt önmagában is lehet értelmezni. Azaz motor, segédmotor behajthat korlátozás nélkül. Bár jogos az az észrevétel is, hogy ha ez utóbbi variáció igaz, akkor miért nem az a) pontban található kerékpár után sorolták fel ezeket a járműveket.

Ráadásul kicsit meglepő a felsorolás vége, bár lovaskocsival még csak-csak el lehet látogatni egy területre, de kézikocsival, vajon hogyan?

Ezen el lehet majd még vitatkozgatni – ráadásul a későbbi módosítások sokkal inkább bonyolították a helyzetet -, viszont végre tisztázták a járműszerelvények behajtási lehetőségeit, azaz, ha behajthat egy jármű valamilyen céllal, akkor bemehet pótkocsival is.

Ez már tényleg csak szőrszálhasogatás, de a „az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi” is hagy némi magyarázni valót maga után, hiszen a KRESZ egyéb részein, ha valamely szabályt tehergépkocsira is és tehergépkocsi + pótkocsira is érvényesíteni akarják, akkor ezt felsorolásban így írják: „tehergépkocsi, valamint az ezen járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény...”

Az itt szereplő pongyolább megfogalmazás úgy is értelmezhető, hogy „az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi”, azaz csak olyan tehergépkocsiról van szó, ami után pótkocsit is kapcsoltak.

És akkor még arról nem is írtam, hogy az „ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi” fogalma nem fedi le azokat, akik nem laknak még ott, csak oda szeretnének költözni.

Mindezek orvoslására többször módosult a szabályozás, és 2015-ben így nézett ki a felsorolás:

39/A.§ (1) Lakó-pihenő övezetbe - a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre - csak a következő járművek hajthatnak be:

a) kerékpár,

b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,

c) az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi,

d) az oda látogatókat szállító autóbusz,

e) az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,

f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen,

g) a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.

Nézzük meg, hogy mennyivel vagyunk előrébb, azaz mit kell tudni ma, 2018-ban a Lakó-pihenő övezetbe történő behatásról!

Sajnos azt kell megállapítani, hogy több kérdőjel lett, mint volt. Először is, új elemként bekerült a g) pont, amelyben megjelent a mozgáskorlátozott személye is. Azért írom így, mert mókásnak tűnik a mondat második fele:

behajthat ... az őt szállító jármű és annak vezetője”

Ez már valóban jogi értelemben is túlbiztosításnak tűnik. Ha a mozgáskorlátozott nem maga vezeti a járművet, akkor valóban őt utasként szállítják. Azaz valaki más vezeti a járművet. Még jó, hogy behajthat a jármű vezetője is. Vagy a szabályalkotók már előre terveznek, és olyan meghatározást akartak leírni, ami majd egyszer jó lesz a vezető nélküli járművek esetében is?

Szerintem csak annyi történt, hogy a más szabályoknál jól leírt „az őt szállító jármű vezetője” meghatározás itt egy kissé kacifántosra sikeredett.

De ezt leszámítva is van egy kérdőjel.

Milyen célból hajthat be a mozgáskorlátozott személy?

Ha ugyanúgy, mint a kerékpáros, tehát akár átmenő forgalomban is, akkor miért nem illesztették ezt a gondolatot az a) pont után? Ha csak úgy hajthat be, ha bármilyen célja van, akkor viszont a kerékpárosra is ez érvényes? Hiszen sem az a) sem a g) pontesetében nincs okra utaló megjegyzés.

Sajnos a b) ponttal sem kerültünk közelebb a második változatban már említett vitában.

Mármint, hogy a személygépkocsira érvényes csak „az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító” feltétel, akkor mi a helyzet a felsorolásban található többi járművel?

Ha a jogalkotó eredeti szándékát nézem, és valamennyi jármű csak „ott lakókat” szállíthat, akkor ez elég nehezen értelmezhető a két új elemre, a betegszállító gépjárműre és a kommunális szemét szállítására szolgáló járműre. Nyilván ez a két járműtípus nem valószínű, hogy „oda látogatónak” minősül.

Remélem sikerült jól érzékeltetnem azt, hogy egy jogszabály megfogalmazása, leírása, meghatározása kellő átgondolás nélkül sokkal inkább zavart okoz a szabályt alkalmazók, tehát az autósok az oktatók fejében.

Ha megfigyeljük, jól látható, hogy az évek múlásával ez a szabály nemhogy egyszerűbb és egyértelműbb lett, hanem bonyolultabb, összetettebb és nehezebben értelmezhetőbbé vált. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy vajon miért nem tartunk ott, hogy a „Lakó pihenő övezet”-nél mindösszesen ez az egy meghatározás állna a KRESZ-ben:

39/A. (1) Lakó-pihenő övezetbe - a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre a jármű vezetője csak akkor hajthat be, ha ez az úti célja vagy feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.

Sajnos egy ilyen egyszerűsítéstől, és persze a benne foglaltak maradéktalan betartásától még nagyon-nagyon messze vagyunk.

lakop3
Fotó: virci