Elektromos autók: lesz-e elég akkumulátor?

2019.01.08. 06:23 Módosítva: 2019-01-08 07:43:08

Nemrég fogadta el az Unió a személyautókra 2021-től érvényes széndioxid-kibocsátás további szigorítását 2025-ig, illetve 2030-ig. A gyártók által gyakran már most is túl szigorúnak titulált 2021-es határértékeket további 28,5%-kal csökkenti az Unió 2030-ig, aminek betartása biztos nem fog másként menni, mint a részben vagy teljesen elektromos autók gyártásának felgyorsításával.

Nem véletlen, hogy a Volkswagen (is) komoly változásokat jelentett be a gyártásban, 2025-re évi 3 millió elektromos autó előállítását tűzték ki célul. Ez annyi egy év alatt csak egy cégtől, amennyi villanyautót összesen adtak el eddig - az egész világon.

Máshol is napirenden vannak a szigorítások, Kínában minden eladott személyautó 10 százalékának elektromosnak vagy hibridnek kell lennie 2019-ben. Minden gyár egy pontrendszer alapján durván kilencszer annyi autót adhat el, amennyi (részben) elektromos autót el tud adni az országban. 2020-ban 12 százalékra emelik az arányt.

Ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis egyre több akkumulátort használnak fel egyéb célokra, például napelemek energiájának tárolására. Több országban komolyan támogatják ezeket a beruházásokat mind a lakosság, mind az ipari felhasználók számára, hogy kiegyenlítsék az elektromos hálózat terhelését. Csak Dél-Koreában 2018-ban 3,7 GWh akkuteljesítményt építettek be ilyen céllal az állami támogatásoknak köszönhetően.

Jól látszik, hogy az elektromos autózás, és úgy általában a nagy kapacitású akkumulátorok felhasználása hatalmas robbanás előtt áll. A kérdés, lesz-e elég gyártói kapacitás az ambiciózus tervek véghezviteléhez, vagy az egekbe fognak emelkedni az akkumulátorárak, s ezzel az elektromos autók vételára is.

A gyártói kapacitás szűkössége csak az egyik kérdés, az akkumulátorokhoz több viszonylag ritka fém is szükséges, mint például a kobalt, melynek éves termelésének több mint felét a politikailag nem túl stabil Kongó adja. A kereslet növekedése miatt a kobalt ára a 2016 év elejei 22 ezer dollár/tonna árról meg sem állt 2018 márciusában a 94 ezer dollárig, onnan némileg megszelídülve 55 ezer dollárra csökkent.

kobald

Az elektromos autók akkumulátorainak becsült alapanyag-felhasználása így fog alakulni a Bloomberg szerint:

metal-768x379

2010-től kezdődően az elektromos autók akkumulátorainak ára egy KWh-ra vetítve 79 százalékot csökkent. Mivel egy elektromos autó eladási árának mintegy ötödét adja az akkumulátor, és az átlagos akkuméret a duplájára nőtt az elmúlt években, nem láttunk hatalmas áresést az elektromos autók árában. A várt áresést majd a tömegtermelés hozza el.

Kérdés, hogy ez az ígéretes trend tud-e folytatódni a kereslet ilyen hatalmas megugrása mellett. A jelenlegei éves gyártókapacitás 131 GWh, de ez már most kevés. A jó hír, hogy az eddig bejelentett fejlesztések alapján 2021-ben ez már 400 GWh lesz, ennek 73 százaléka Kínában lesz elérhető. Sokak szerint nemhogy kicsi lesz a gyártókapacitás, hanem egyenesen túltermeléstől tartanak. Sok ázsiai gyártó fog beszállni az akkumulátorgyártásra, ahogy ezt tették a napelem-gyártással is néhány éve, ezzel radikálisan csökkentve a napelemek árát és a gyártásán elérhető profitot.

demand-768x543

Az alapanyagok kérdése egy másik probléma. Az akkumulátorok fejlesztésének egyik iránya a drága és ritka fémek használatának csökkentése. Az NMC akkumulátorok 70 százalékkal kevesebb kobaltot használnak, mint a legtöbb mostani akkumulátor. Ha egy összetevő ára nagyon megugrik, várható, hogy a fejlesztések ennek kiváltása felé fognak elindulni.

Az alapanyagok bányászata mindig ciklikus. Amikor olcsó egy alapanyag, nem éri meg sok helyről kibányászni, illetve újabb bányákat nyitni miatta. Ahogy drágul, egyre több bányában kezdik el bányászni, amitől viszont leesik az ára és kezdődik minden elölről. Az új bányák megnyitása miatt nem valószínűsítik az alapanyagok árának drasztikus emelkedését. (Bár ebben van némi kockázat.)

Az újrahasznosítás is csökkenteni fogja a keresletet. A 8-10 éves autóakkumulátorok már jelentősen csökkent hatótávot biztosítanak az autóknak, azonban még remekül használhatóak évekig napelemek mellé egy-egy háztartás áramfogyasztásának kielégítésére. Ez is a keresleti nyomás csökkentése felé mutat.

S vajon mi lesz a kőolaj-kitermelő országokkal, illetve cégekkel, ha az elektromos autók (illetve a kőolaj és földgáz kiváltására alkalmas megújuló energiatermelés) jobban elterjed? A Bloomberg már fentebb említett felmérése szerint 2040-ben az eladott új autók fele már elektromos lesz, ez azonban csak napi 7,3 millió hordóval fogja csökkenteni a kőolaj iránti keresletet. Az összehasonlítás kedvéért 2018-ban napi 99 millió hordó volt a kőolaj felhasználása, és évente 1,5 százalékkal nő a kereslet. (A kőolajfelhasználás kisebb részét adja a városi közlekedés, nagyobb felhasználó az ipar, illetve például a tengeri szállítás, ahol még jó ideig nem lehet majd kiváltani a kőolajat.)

A kőolaj iránti igény még legalább 6-15 évig nőni fog az előrejelzések szerint, főleg a feltörekvő ázsiai és afrikai országok energiaigénye miatt. A városokban lehet, hogy kevesebb kőolajat fogunk elégetni a személyautókban, de még korai temetni a kőolajkitermeléssel foglalkozó cégeket és országokat.

Válaszolva a címbeli kérdésre: bár a kereslet megugrása elvileg árfelhajtó hatású, az előrejelzések az elektromos autók akkumulátorai árának további folyamatos csökkenését vetítik előre. Úgy tűnik a jelenlegi ismereteink szerint, hogy ezen nem fog múlni az elektromos autók elterjedése.

Röviden gondolatébresztőnek ennyi elég lesz. Ha érdekel a téma, olvasd a Kiszámoló blogot, vagy gyere el oktatásra, esetleg kérj tanácsot!