A KRESZ-feladvány, ami már téged is halálra idegesített

2019.01.09. 06:15

Téged is bosszant, amikor háború tör ki egy neten terjedő KRESZ-feladvány alatt, mert a kommentelők nem tudják eldönteni, hogy milyen sorrendben haladhatnak át az ábrán szereplő autók? Ez a cikk választ ad a nagy kérdésre, kiderül, hogy ha rosszul ismered a szabályokat és így talán nem töröd össze magad, amikor egy kereszteződésben minden irányból jön valaki.

Szinte hetente megtalálom valamelyik közösségi fórumon ezt a forgalmi szituációt, a kérdéssel, hogy „Mi a helyes sorrend az ábrázolt kereszteződésben?”

tiszt01
Fotó: virci

A feladvány alatt, kommentben kibontakozó viták általában vérre mennek, de igazán jó megoldást senki nem tud adni.

Talán azért is van ez, mert nincs is jó megoldás.

Ha jobban belegondolunk, nem igazán szerencsés az a kérdés, hogy adott helyzetben mi az áthaladási sorrend. Ez sokkal inkább tanítástechnikai felvetés, amellyel az évek során sokszor találkozhattunk a különféle tesztfeladatokban, de még a hivatalos KRESZ-vizsgákon is. Pedig a KRESZ sehol nem említi a sorrend kérdését, ez csak az elsőbbségadási szabályokból levezethető logikai okfejtés. Már, amikor levezethető.

Hiszen mindenki ismeri azt a helyzetet, amikor két jármű egymásnak szemből érkezik és mindkettő balra kanyarodik. Ebben az esetben nemcsak arra nem kapunk választ, hogy mi a helyes sorrend, de még arra sem, kinek van elsőbbsége.

tiszt02
Fotó: virci

Mivel a KRESZ nem ad konkrét megoldást a szituációra, az alapszabályt kell érvényesíteni, vagyis minden közlekedőnek, minden helyzetben törekednie kell a baleset elkerülésére. Azaz ilyenkor előzékenységgel, megegyezéssel, vagy ahogy annak idején tanultuk, kölcsönös udvariassággal kell megállapítani az áthaladás sorrendjét. És ha mégis ütköznek az autók, mindkét vezető ugyanolyan hibát követ el, azaz életbe lép a klasszikus 50-50 %-os baleseti felelősségmegosztás.

Sőt, ha a KRESZ-t alaposabban végigböngésszük, az is kiderül, hogy a „kinek van elsőbbsége” fogalom sokkal kevesebbszer szerepel, mint hogy „kinek kell elsőbbséget adni”.

Például egy szóval sem említi a KRESZ, hogy a főútvonalon közlekedőknek elsőbbségük van. Csak a forgalomszervezési jogszabály írja le, hogy a főútvonalra betorkolló valamennyi út végén – azaz a kereszteződés előtt – fel kell szerelni az elsőbbségadás kötelező táblát, tehát a főúton érkezők számára emiatt elsőbbséget kell adni.

A teljesség igénye nélkül helyzetek, amikor a KRESZ előírja, mikor kell elsőbbséget adni:

  • Útkereszteződésben a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére, ha „Elsőbbségadás kötelező” vagy „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” került elhelyezésre.
  • „A szembejövő forgalom elsőbbsége” táblánál, ami azt jelzi, hogy az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére.
  • Az elinduló jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni.
  • Egyenrangú útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű és a balról érkező villamos részére. (Azaz a jól ismert jobbkéz-szabály)
  • A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben minden járművel a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű részére.
  • Elsőbbséget kell adni, balra bekanyarodó járművel az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű; az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos részére. (Ez a kanyarodás szabálya)
  • Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni.

A fenti esetekben, ha elsőbbséget kell adni, ez azt jelenti, hogy a másik közlekedési szereplőnek előnye lesz. Ha pedig az egyiknek elsőbbsége van, a másiknak elsőbbséget kell adnia, akkor ebből valóban adódik egy továbbhaladási sorrend, hiszen első lesz az előnnyel rendelkező, míg második az, aki köteles elsőbbséget adni.

Ez teljesen egyértelmű két jármű esetén, leszámítva a már említett kölcsönös balra kanyarodást, ahol mindkét jármű egyenlő helyzetben van.

De mi a helyzet, amikor nem kettő, hanem több jármű érkezik egyszerre egy kereszteződéshez?

Ha egy tesztábrát nézve figyeljük a helyzetet, óhatatlanul megpróbálunk egy sorrendet felállítani, ami a legtöbb esetben sikerül is. De vajon autót vezetve, a járműben ülve is sorrendben gondolkodunk egy konkrét közlekedési szituációban?

Úgy gondolom, nem. Ehelyett elsősorban arra figyelünk, hogy a KRESZ-ben rögzített szabályok alapján egy másik járműnek elsőbbséget kell adnom, vagy az elsőbbséget én kapom?

Például egy egyenrangú kereszteződés felé haladva ( a gyalogosokat és szirénázó mentőautókat most szándékosan nem keverem bele):

  • ha jobbra fogunk kanyarodni, akkor senkinek nem kell elsőbbséget adni
  • ha egyenesen megyünk, akkor a jobbról érkezőnek kell elsőbbséget adni
  • ha balra kanyarodunk, akkor a jobbról érkezőnek, és a szemből egyenesen vagy jobbra kanyarodva továbbhaladónak adunk elsőbbséget.

Az alábbi képen a kék autóban ülve például nem fog engem igazán érdekelni, hogy a jobbról érkező piros a sárga autónak is elsőbbséget ad. Addig nem mehetek, amíg ott a piros a jobb kezem felől. Tehát nem a sorrenddel és nem a sárgával foglalkozom, hanem az elsőbbségadási kötelezettségemmel.

tiszt03
Fotó: virci

Aki csak a sorrendet figyeli, beleszaladhat az alábbi képen látható helyzetbe. A zöld jármű vezetője úgy vélekedik - mivel a piros amúgy sem tud menni a sárga amiatt -, hogy elhalad előtte. Ez így nem szabályos, hiszen a KRESZ meghatározásai alapján a zöld köteles elsőbbséget adni a piros számára függetlenül attól, hogy az milyen viszonylatban van a többi járművel. Ezt a feladatot nagyon sokan elrontják a vizsgán is.

tiszt04
Fotó: virci

Ugyanakkor a zöld autóban ülve – mármint a valóságos közlekedésben – a jobbról érkező pirosat fogjuk figyelni, és nem igazán érdekel bennünket, hogy neki is elsőbbséget kell adnia a sárga autó számára. Amíg ott van, nem megyünk tovább.

A következő ábrán jól látható - immár a gyalogosokat is belekeverve -, hogy elképzelhető olyan közlekedési helyzet, amelyben nem lehet a sorrendet felállítani. A gyalogosok a rózsaszín jármű előtt, de a sárga után mehetnek csak át, a sárga viszont nem mehet a jobbról érkező miatt. Az életben, a közlekedési szerepelők meg fogják oldani ezt a szituációt, de a tesztkérdésben nem tudok jó választ meghatározni arra kérdésre, hogy mi a helyes sorrend.

tiszt05
Fotó: virci

Minthogy abban az esetben sem, amikor négy egyenesen haladó jármű érkezik egyszerre az egyenrangú kereszteződésbe. Ilyenkor sem a sorrend, sem az, hogy kinek van elsőbbsége nem határozható meg. Ebben az esetben az egyik járműnek el kell hagynia a kereszteződést – előzékenység, megegyezés, udvariasság alapján dől el, hogy ki legyen az –, és csak utána oldódhat meg az elsőbbségadás kérdése.

tiszt06
Fotó: virci

Most pedig jöjjön az a bizonyos ábra, amely annyi vitát vált ki még a KRESZ tudományával foglalkozó szakoktatók körében is. Ráadásul nehezíti a helyzetet, hogy ez a szituáció az elmúlt években többször, többféleképpen jelent meg az egyes jogmagyarázatokban.

tiszt01
Fotó: virci

Talán még vannak, akik emlékeznek, hogy a KRESZ, mint jogszabály mellett évtizedekig létezett egy útmutató is, amely a vitás, vagy nem egyértelmű helyzetekre próbált reagálni. Többek között ez az útmutató határozta meg a kölcsönös udvariasság fogalmát is az előbb már említett helyzetekben.

Azonban több mint tíz éve nincs útmutató, csak és kizárólag a jogszabály. Sajnos azt tapasztalom, saját kollégáim is előszeretettel kapaszkodnak bele az ott leírt javaslatokba. Ugyanakkor ma egy jogi eljárásban kizárólag a KRESZ paragrafusai alapján születik döntés. Tehát ennyi év után muszáj tudomásul venni, hogy az egyetlen elfogadható szakszöveg ma nem más, mint maga a jogszabály.

(Egyébként a jelenleg érvényes hatósági KRESZ-feladatsort is kizárólag a KRESZ szabályaiból állították össze, ezért nem találunk például olyan képet, ahol kölcsönös udvariasság lehet a megoldás, hiszen ilyen a jogszabályban nem szerepel.)

Az útmutató egyébként nagyon sok éven keresztül tisztázatlan forgalmi helyzetként említette a fenti kereszteződést, azaz a megegyezést javasolta megoldásként. Később az szerepelt benne, hogy a biztonságot az szolgálja, ha a balra bekanyarodó jármű haladhat elsőként tovább, majd a harmadik variációban már kategorikusan leírták, hogy a jobbkéz-szabály alapján a balra bekanyarodó jármű haladhat elsőként.

Ebből is látszik, hogy a jogalkalmazó ugyan többször próbált megoldásokat találni a helyzetre, de ez nem sikerült maradéktalanul.

A „KRESZ-értelmezése a joggyakorlatban” (HVG-ORAC kiadó) című kiadványban egyébként a könyvet író jogászok (Dr. Fülöp Ágnes, Dr Major Róbert) is azt fogalmazták meg, hogy:

Az útmutató szerint az ilyen forgalmi helyzetekben „a jobbkéz-szabály alapján” a balra kanyarodó haladhat elsőként tovább. Az útmutató - természetesen nem jogszabályi erővel – megoldási javaslatot kínál. A megoldás megalapozott jogi indokkal nem levezethető. Korábban ezt a forgalmi helyzetet – jogilag tiszta alapokon – „kölcsönös udvariasság” -ként kezelték, majd később „a közlekedés biztonságát az szolgálta”, hogy ha a kanyarodó jármű halad elsőként át a kereszteződésen. Az útmutató mai szövege viszont teljesen egyértelműen foglal állást a „jobbkéz-szabály” javára. A magunk részéről még mindig az eredeti elvi megfontolás, a kölcsönös udvariasság érvényesítését tartanánk alkalmazhatónak.

De miért gondolják a jogászok úgy – és én magam is ezt szorgalmazom - hogy a kölcsönös udvariasság a jobb megoldás? Ennek magyarázatához visszautalok a bevezetőben már említett sorrendiség témaköréhez.

Vizsgáljuk meg a képen látható járműveket a vezetők szemszögéből:

tiszt01
Fotó: virci
  • A pirosnak jobb keze felől érkezik a sárga, tehát annak elsőbbséget kell adnia.
  • A sárgának jobb keze felől érkezik a zöld, tehát annak is elsőbbséget kell adnia.
  • A zöld a balra kanyarodás miatt a szemből egyenesen érkező pirosnak köteles elsőbbséget adni a kanyarodás szabálya alapján.

Patthelyzet mindaddig, amíg az egyik jármű elsőként el nem hagyja a kereszteződést. De melyik legyen ez, és miért praktikusabb ebben a közös megegyezés?

Mert mi van például akkor, ha a piros azt észleli, hogy a sárga nem tud elindulni, vagy egyszerűen a sárga autó vezetője jelzi, hogy lemond az elsőbbségéről. A piros erre el fog indulni, mert más járműnek már nem kell elsőbbséget adnia. Ha a zöld eközben elkezdni a balra kanyarodást, kész a baleset.

Mindig elvárható egy autóstól, hogy mérje fel kinek kell elsőbbséget adnia az adott helyzetben, de véleményem szerint egy többautós kereszteződéshez érkezve, fejben összerakni a lehetséges sorrendet, az már egy bonyolultabb feladat.

Mi a helyzet olyankor, ha a zöld autó nem teszi ki az irányjelzőjét, vagy kiteszi, de abban a pillanatban lesz működésképtelen, azaz nem is látszik a szándéka, hogy balra kíván kanyarodni? Ennyi bizonytalanságra nem lehet egy szabályt felépíteni, és szerintem a jogászok ezt nagyon pontosan tudták, amikor a KRESZ-ben nem írtak erre a helyzetre megoldást. Sokan érvelnek egyébként azzal, hogy a jobbkéz-szabály mintegy „erősebb” szabály, mint a kanyarodás szabálya, de erre semmilyen utalás nincs a jogszabályban.

Egyébként vizsgáljuk meg a képet egy kicsit térben és időben elnyújtva. Hiszen a tesztfeladatokban szereplő szituáció egy kicsit idilli kép, a valóságban nem nagyon érkeznek a járművek pontosan egy időben.

A zöld autó arra készül, hogy balra kanyarodik, miközben látja a szemből érkező, irányt nem jelző pirosat. Valószínűleg fel fog készülni az elsőbbségadásra. A sárga még legalább 70-80 méterre jár a kereszteződés előtt, tehát nem is nagyon látja, főleg, hogy egyrészt el van foglalva azzal, hogy a figyelje a piros autós szándékát, sőt azzal is, hogy a járműve előzését esetlegesen nem fogja majd megkezdeni másik, ami a balra fordulás egyik alapfeltétele.

Közben a piros odaér a kereszteződéshez, benéz jobbra, és megpillantja a közeledő sárgát. Az elsőbbségadási kötelezettség elvileg azt jelenti, hogy a sárga autót nem kényszerítheti hirtelen fékezésre, enyhe lassításra azonban igen. Azaz a pirosnak is van bőven dolga felmérni a sárga autó haladását, és ez alapján dönteni, hogy gyorsít-e és még átmegy, vagy lassít és ha kell, megáll. Emellett még azt is mérlegelni, hogy a szemből érkező zöld balra kanyarodik és ha megáll, akkor el kéne engedni, de ha nem akkor nem, ez szerintem az életben kivitelezhetetlen képtelenség. Főleg, ha közben a sárga - ahogy már írtam – jelzi, hogy le is mond az elsőbbségéről.

Egyébiránt még az is előfordulhat, mivel a szabály nem tér ki arra ilyen esetben, hogy hol kell megállni az elsőbbségadás teljesítése közben, hogy a piros autó begurul a keresztező út felezővonaláig, és ott áll meg, miközben elengedi a sárgát. Tehát a zöldnek esélye sincs balra kanyarodnia.

Ennyi bizonytalansági tényező mellett nem véletlen, hogy a jogszabály nem erősíti meg ebben a helyzetben a balra kanyarodó elsőbbségét.

Az más kérdés, hogy ha valóban azonos időben érkeznek, és szinte már áll mind a három jármű, akkor célszerűbb lehet abban megegyezni, hogy a balra kanyarodó haladjon el elsőnek, de ezt a döntést az ott lévő vezetőkre kell bízni, és nem a KRESZ-ben rögzíteni.

Egyébként nem értem, hogy ha az alábbi képen látható esetekben a kölcsönös udvariasságra bízzuk a továbbhaladási sorrendet, akkor ebben a szituban miért ódzkodnak sokan szintén emellett letenni a voksot. Csak azért, mert évekig ezt tanítottuk, szerintem ez nem elég indok, főként, mivel a jogászok is így vélekednek: „A magunk részéről még mindig az eredeti elvi megfontolás, a kölcsönös udvariasság érvényesítését tartanánk alkalmazhatónak.”

Én is azt javaslom és szorgalmazom, hogy zárjuk le a szituációval kapcsolatos vitát, és kezeljük ezt a helyzetet is úgy, mint amelyben a jelenlévő járművek közös megegyezése dönti el, ki haladjon elsőként.

Tisztázatlan forgalmi helyzetek, amikor csak előzékenységgel, azaz kölcsönös udvariassággal lehet a továbbhaladási sorrendet megállapítani:

Ha szeretnéd megtudni, hogy a különböző útkereszteződésekben felismered-e a helyes sorrendet, akkor látogasd meg az oldalamat, és oldd meg a húsz kérdésből álló feladatsort: www.kreszprofesszor.hu

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.