Felborul, a tűzoltók utálják, a központ szerint hibátlan a magyar tűzoltóautó

2019.09.28. 14:49

Szeptember 17.-én egy váci katasztrófavédelmi bemutató során az oldalára borult egy új magyar fejlesztésű Rába-BM Heros AQUADUX 4000 típusú tűzoltóautó. A baleset lehetséges körülményeit alaposan összeszedtük korábbi cikkünkben, ezért most inkább annak próbálunk utána járni, hogy valóban vannak-e konstrukciós hibái az új járműveknek és milyen szerkocsikat vehettünk volna az Aquaduxok helyett?

Magyar laktanyába magyar fecskendőt!

Miután 2011-ben a magyar állam többségi tulajdont szerzett a Rába Járműgyártó Kft.-ben, szinte azonnal kiadták az ukázt: Újra legyen magyar gyártású tűzoltóautó! ugyanis hazánkban nagy hagyományai vannak az ilyen járművek gyártásának. Természetesen e kijelentés nem állja meg a helyét, de a parancs az parancs, így 2012 végére el is készült az MAN TGM fülkés Rába-Heros tűzoltóautó prototípusa. Habár az új járművet elküldték csapatpróbára, de valószínűleg az akkor körvonalazódó Rába-Volvo együttműködésnek köszönhetően, már tudható volt, hogy az éles próbára küldött MAN alvázas jármű helyett a Renault vagy a Volvo (a Renault Trucks a Volvo Trucks tulajdona) alvázára épülnek majd a sorozatpéldányok.

Alig másfél évvel később, 2014 márciusában bemutatták a Renault Midlum-alvázas, immár sorozatérett Rába-Heros AQUADUX 4000 típusú tűzoltófecskendőt. A bemutató után az első példányt csapatpróbára küldték, azonban a sorozatgyártás előkészítése ekkora már megtörtént, így nem sok gyakorlati haszna lett a sokszor akár két évig is elhúzódó csapatpróbának. Egy évvel később az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) eredményt hirdettet a tűzoltójárművek lecserélését elősegítő EU-s pályázaton. Az összesen 193 jármű beszerzését segítő 14,5 milliárd forintnyi támogatás, 108 darab Rába-BM Heros AQUADUX 4000 beszerzését tette lehetővé 2018 végéig, darabonként 132,5 millió forintért.

Jönnek a bajok!

A következő két évben folyamatosan adták át a laktanyáknak az új Aquadux tűzoltófecskendőket, azonban a körülbelül harmincadik jármű átadása után egyre több kifogás érkezett a tűzoltóktól a magyar tűzoltóautóval kapcsolatban. Korábban mi is írtunk arról, hogy a tűzoltók nem igazán elégedettek az új járművekkel, de részletesen a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) szedte össze a hibákat.

Az általuk közölt hibalista szerint többek között gond van a jármű teljesítményével, a 290 lóerős, 1070 newtonméter nyomatékú, Euro V-ös motor ereje egy 16 tonnás járműnél valóban édeskevés. A HTFSZ szerint teljes terhelésnél így alig hatvannal bír csak felmenni az Aquadux egy-egy meredekebb úton. Terepen ugyanez a mutatvány szinte lehetetlen. Sok az igénytelen, esztétikai hiba, nem vezették el rendesen a kábeleket, sorjásak a BM Heros által beszerelt alkatrészek. Az ősöreg Renault Midlum-fülke szűk, nehezen megközelíthető, ami szintén jogos kritika.

Kevésbé tűnik jogosnak azonban az, hogy járművet dobfékkel szerelték, hiszen sokszor – főként terepen – megbízhatóbb ez a megoldás, mint a tárcsafékes. Az viszont szintén jogosnak tűnik, hogy rossz helyre, a tetőre tették a szirénát, mondjuk a hűtőrácsba integrált helyett, így alig hallja egymást és a rádióforgalmazást a legénység, ami súlyos másodperceket jelenthet, ha baj van. Ha már a bajról van szó, akkor meg kell említeni azt is, hogy az új magyar tűzoltófecskendőkből, az ABS-en kívül teljesen kimaradt az összes, manapság már kötelező elemnek számító, aktív és passzív biztonsági berendezés.

Szegény ember vízzel főz

A megkérdezett vonulós tűzoltók szerint a legnagyobb gond ezzel a beszerzéssel az, hogy a projektben részvevő két állami cég teljesen kihagyta őket a jármű fejlesztéséből. Senki nem kérdezte meg tőlük, hogy mit is szeretnének. Igaz, az már önmagában is nonszensz, hogy két állami cég egy harmadik, szintén állami szervnek adjon el valamilyen terméket. Jól tükrözi a Rába és a BM Heros hozzáállását, hogy semmit sem tettek akkor, amikor az első problémák felmerültek a tűzoltók részéről az Aquaduxokkal kapcsolatban. A sorozatjárművek maradtak pontosan olyanok, amilyenek már a kezdeteknél is voltak.

A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy a tervezők egy amolyan univerzális, hibrid tűzoltóautót álmodtak meg, amely a nagyvárosokban is, és akár a nehéz terepviszonyok között is felvehetik a harcot a tűzesetekkel szemben. Az elgondolás valószínűleg papíron jól működött, de a tűzoltók szerint ez volt a legnagyobb szakmai hiba, amit a Heros és a megrendelő OKF vétett. Ugyanis egy nagyvárosban teljesen más körülményekkel kell szembenézniük a tűzoltóknak, mint mondjuk egy szántóföldön, vagy erdőben. Például városban bizonyára hatásosabbak lennének a tárcsafékek, de terepen megbízhatóbbak a dobfékek.

Az is probléma, hogy a kiválasztott alapjármű, ahogy fentebb volt róla szó, bizony már matuzsálemnek számít. A Rábának sikerült egy majd húsz éve gyártásban lévő konstrukciót megvásárolnia. Így nem csoda, hogy a tűzoltók szerint ez a jármű, ezzel a specifikációval, kiváló kukásautó lenne, tűzoltófecskendőnek azonban már kevésbé alkalmas. A Renault egyébként 2013-ban megújította a Midlum típuscsaládot, és azóta már C jelzéssel értékesítik, ezzel száműzték a gyengécske 290 lóerős motort is.

A 108 fecskendőre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 14,5 milliárd forintot költött az EU-állampolgárok adójából. Arról azonban soha, sehol egy szó sem esik, hogy állami cégek lévén vajon mennyibe került ez a tűzoltóautós kaland a magyar adófizetőknek? Mind a Rába, mind a BM Heros titkolja a fejlesztési költségeket. Nagy valószínűség szerint mindkét cég jóval kevesebbet költött erre a fejlesztésre, mint amennyit kellett volna ahhoz, hogy valóban jó tűzoltóautó szülessen. Így nem is csoda, hogy a járművekben semmilyen innováció vagy újítás sincs, meglévő, a piacon kapható alkatrészekből szerelték össze az Aquaduxokat. Ahogy az sem nagy csoda, hogy a kezdetben felmerült export lehetősége teljesen hamvába holt, pláne úgy, hogy a cseh és a lengyel tűzoltóautó-gyártók is megjelentek a Heros által kiszemelt export piacokon.

A legtöbb tűzoltó szerint horribilis a 132,5 milliós darabár egy Aquadux 4000-esért, ami nem egészen igaz, ugyanis egy korszerű tűzoltóautó ára, amint azt lentebb látni fogjuk, ennél az összegnél jóval magasabb. Abban viszont teljesen igazuk van, hogy ezzel a műszaki specifikációval, valamint a járművek tulajdonságává vált hibákkal nagyon drágák ezek a tűzoltókocsik.

Mit mond az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság?

Az alábbiakban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság levelét közöljük, melyben a szakszervezet által összegyűjtött kifogásokra reagálnak.

"A szakszervezet kifogásolja, hogy a magyar gyártású tűzoltógépjárművet több gyártótól származó elemből építették. Egész Európában nincs olyan tehergépjármű gyártó, amelyik az általa előállított járműveknek minden részét saját maga gyártaná, hiszen ez irreálisan magas költségeket generálna.

A szakszervezet összeállítása szerint nagyon hasonlít a magyar tűzoltógépjármű fülkéje egy külfödi típushoz. A gyári Renault Midlum fülke és a Rába fecskendőkhöz felhasznált és átalakított fülke között valóban van hasonlóság. Ennek tényét már a prototípus 2014-es bemutatásakor nyilvánosságra hozta a katasztrófavédelem és a BM HEROS, hogy a Rába a Renault-val közösen alakítja ki az alapjárművet.

A cikk szerint a tűzoltókat nem kérdezték meg a jármű tervezése során. A valóságban a HEROS-Rába Aquadux X-4000 sorozatgyártását több mint egyéves tesztidőszak előzte meg. Ennek keretében a prototípus fecskendő Békéscsabán teljesített szolgálatot. A gyártó több fórumon is egyeztetett a tűzoltókkal a tapasztalatokról, a jármű végleges műszaki kialakítása a tűzoltók szakmai véleménye és észrevételei alapján történt meg.

A gyártó folyamatosan nyomon követi a módosítási igényeket, és amennyiben azok indokoltak, teljesíti azokat. A fecskendők működésével kapcsolatos tapasztalatokat, legyenek azok pozitívak vagy negatívak, havi rendszerességgel begyűjti és feldolgozza a gyártó.

A szakszervezet szerint akár 20-30 millió forinttal olcsóbban is be lehet szerezni hasonló külföldi járműveket. A magyar gépjárműfecskendő nettó ára 104,3 millió forint, amelyből a málházott eszközök értéke 16,8 millió forint. Málházott eszközök nélkül a jármű nettó ára 87,5 millió forint. A külföldi járműgyártók által feltüntetett árak többnyire málha nélkül, nettóban, ÁFA nélkül értendők. Egy külföldi gyártótól vásárolt jármű árához hozzá kell adni az ÁfA mértékét is.

A szakszervezet szerint nem megfelelő a jármű motorteljesítménye. A szóban forgó fecskendő motorteljesítménye az európai átlagnak megfelel, a tűzoltástechnikai feladatok ellátására maradéktalanul alkalmas. A külföldi gyártású gépjárműfecskendők teljesítménye 170 KW és 250 KW között mozog, míg a magyar gépjárműfecskendőé 217 KW.

A szakszervezet által említett 420 lóerős elvárás nem kivitelezhető, mivel az ismertebb járműgyártók ebben a kategóriában nem szerelik ilyen teljesítményű motorral a járműveiket. Az MAN tűzoltó kivitelű járműve 280 LE, a Scania 320 LE teljesítményű motorral működik. Magyarországon a Rosenbauer gyártmányú MB 1234 alvázú TLF-4000 fecskendő a legerősebb 340 lóerős teljesítménnyel.

A szakszervezet szerint a legénységi fülkehely túl kicsi. A fülke mérete mindenben megfelel a vonatkozó MSZ EN 1846-2 szabvány előírásainak.

A szakszervezet szerint túl sok a vezérlőpanel és azok elhelyezése sem optimális. A képernyők az előírt módon lettek úgy elhelyezve, hogy a gépjármű vezetője és a parancsnok által egyaránt elérhetőek legyenek."

Mit és mennyiért vásárolhattunk volna?

Fontos leszögezni, egyrészt hogy a Rába-Heros AQUADUX 4000-hez fogható tűzoltójármű az európai piacon nincs. Másrészt pedig nagyban függ a vételár a jármű felszereltségétől, darabszámától és hogy a megrendelő milyen, a tűzoltók munkáját segítő eszközökkel rendeli meg a járművét, azaz milyen szerszámokkal vannak málházva a fecskendő tárolórekeszei. De az is lehetséges, hogy csak egy üres járművet vásárolnak. és a megrendelő málháza fel a kocsit. (A felszerelés nagyjából 18-20 ezer euró, azaz megközelítőleg 6-7 millió forint.) Ezért nem összehasonlítani szeretnénk az árakat, hanem néhány példával bemutatni, hogy nagyjából mennyibe kerül egy-egy, az Aquadux 4000-hez hasonló, korszerű gépjárműfecskendő:

Rosenbauer AT: A negyedik generációnál járó tűzoltóautó-család a legsikeresebb terméke az osztrák cégnek. A járművek úgy készülnek, hogy a járóképes gyári teherautó-alvázat a fülkével együtt szétszerelik. (Nálunk a Herosnál a gépészeti egységet és az alvázat nem szedik darabokra.) Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak egy csupasz váz marad a teherautóból. Majd erre a vázra kezdik építeni a tűzoltóautót, miközben – tekintettel a nagyobb igénybevételre – megerősítik az egész szerkezetet. Innentől kezdve a jármű minden egyes hibájáért a Rosenbauer felel.

A legújabb generáció négyféle járművet tartalmaz, amelyek tíz és húsz tonna közötti össztömegtartományba esnek. Ezek a Rosenbauernél szokásos módon MAN, Volvo vagy Mercedes műszaki alapokon nyugszanak. A kocsik maximum 7500 literes tartályt kaphatnak. A teljes felépítmény pedig rozsdamentes anyagokból készül. Egy Rosenbauer AT, a legutóbbi beszerzéseket figyelembe véve, felszereltségtől függően, átszámolva megközelítőleg 150-170 millió forintba kerül.

Magirus GmbH.: Az Iveco tulajdonában lévő német cég, főleg a létrás és emelőkosaras tűzoltójárművek kifejlesztésében jeleskedik, a hazai tűzoltóságok is ilyen létrás kocsikat használnak, ugyanis a BM HEROS nem gyárt magasból mentő szereket. A Magirusnak vannak azonban hagyományos gépjárműfecskendői is, több méretben. A közepes kategóriában a HLF-20 a leginkább hasonló az Aquaduxhoz, amely többféle tartállyal is rendelhető 2500 és 8000 liter között. A megrendelő több gyártó erősített alvázas járművei közül választhat, ami lehet Iveco, Mercedes vagy MAN is. Legutóbb Róma vásárolt ilyen járműveket, nagyjából 106 000 000 forintért, azonban e járművek ára nem tartalmazza a málhát.

THT: Az 1899-ben alapított cseh cég kizárólag tűzoltóautó-felépítményeket gyárt az alapítás óta. A vállalat mindenféle tűzoltó járművet gyárt, a pickup-tól egészen a páncélozott Tatra Titanig. Az összes Európában kapható teherautóalvázat használják felépítményeikhez, de főleg a Tatra teherautóit használják. Járműveik olyanok, amilyet a megrendelő kér, mindenre van megoldásuk és sok tűzoltóautót exportálnak is. Nemrég Ausztráliába adtak el három darab erdészeti tűzoltófecskendőt. A legutóbbi cseh EU-s beszerzésnél 13 darab Scania-alvázas közepes tűzoltóautót gyártott a cég. E járművek egyenként 137 millió forintnak megfelelő cseh koronába kerültek, málhával együtt.

Érdemes megjegyezni, hogy egy THT felépítményes Tatra 817-es néhány hétig Magyarországon vendégeskedett, épp a nagy EU-s beszerzés kapcsán. Összesen öt járművet próbáltak ki a tűzoltók, hogy melyik legyen az új magyar típus. A Tatra 817 a tűzoltók szerint kenterbe verte az összes nyugati technikát és a Heros termékét is. Szinte természetes, hogy a döntéshozók végül a tök utolsó Aquaduxokat szerezték be.

Bocar: Lengyelországban öt nagyobb cég gyárt tűzoltóautó-felépítményeket. Ezek közül a BM Herosra leginkább hajazó vállalkozás a Bocar, igaz a lengyel cég nem állami, hanem magántulajdonban van, 1992-ben alapították, hogy tűzoltó- és mentőautókat újítsanak fel. Napjainkban nagyjából évi száz új járművet építenek és nagyjából szintén százat újítanak fel.

A Bocar elég sok járművet épít Renault Midlum/Volvo FL alvázra. A korábbi Midlum-fülkés járműveikkel kapcsolatos kritikák után a cég jelentősen átalakította a gyári fülkét és a felépítményt is. A fülkét megmagasították és az emelésbe építették a hang- és fényjelzéseket, valamint minden járművükön alapfelszerelés az első csörlő. A 3500 és 4500 literes víztartállyal szerelt Renault-alvázas tűzoltóik, minimum 320 lóerős motorral rendelhetők. Legutóbb Krakkó rendelt a Bocartól 144 millió forint értékben egy közepes kategóriájú Bocar fecskendőt.

Nem jó, de nem is tragikus!

Mint fentebb látható, a váci balesetet biztosan nem konstrukcióhiba, hanem a fatális véletlenek egybeesése okozta. Az Aquadux 4000 borulása azonban újra felhívta a figyelmet a konstrukció gyengeségeire, az állami cégek rossz bábáskodására és arra, hogy nem mindig jó a hazait vásárolni, még akkor sem, ha az a vetélytársakétól olcsóbb, miközben alig használható arra a feladatra, amire tervezték. Reméljük a részvevők levonták a tanulságokat ennél a beszerzésnél és az újabb kocsiknál, például a Renault K-alvázas vízszállító tűzoltóautók kifejlesztésénél, már hallgattak a tűzoltókra a mérnökök és a közeljövőben már jó és exportképes gépjárműfecskendőket gyártanak.

Mentőt is gyártanának

Egy csepeli lakossági fórumon Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette (épp azután egy nappal, hogy Vácon felborult az egyik BM Heros által gyártott Aquadux), hogy annyira sikeres volt a tűzoltóautó-program, hogy a jövőben a BM cége mentőautókat is gyártani fog. Úgy tűnik Pintér még nem tudja, hogy a Heros már gyárt mentőgépjárműveket, vagyis nem gyárt, hanem gyártatja ezeket. Ugyanis a 2011-ben indult mentőautó csereprogram második tenderét a finn Profile cég nyerte el, és ezért Kistarcsán berendezett egy összeszerelő üzemet is. Ezután sorra nyerte meg az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) pályázatait, egészen a legutóbbi két tenderig. Ahol azonban már nem egyedül a Profile nyerte a megbízást, hanem a BM Heros konzorciuma, amelynek tagja a kistarcsai Profile is.

A Profile egyébként – a Herosszal ellentétben – minden visszajelzést szívesen fogad, nemcsak azoktól, akik dolgoznak a járművekkel, hanem az utca emberétől is. Az építő jellegű kritikákat megfogadják és beépítik új termékeikbe, így jutottak el oda hét év alatt, hogy végül kiváló minőségű mentőautókat gyárt a kistarcsai Mentőgyár, nemcsak a hazai, de más európai megrendelőknek is. Így szerencsére a mentődolgozókat egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy úgy járjanak, mint tűzoltó bajtársaik, ugyanis kiváló járműveket kaptak a további fejlesztések ígéretével. A Heros mentőautó-gyártása tehát jelenleg kimerül abban, hogy a Profile által épített mentőkocsikra rákerül egy Heros by Profile matrica.