Azt se tudja a bit, merre induljon el

2009.04.14. 01:33

Azt hittem, mindenféle robbantott, szétfűrészelt műszaki elemet látok majd, meg lesz valami szimuláció is. Ha ez nem is így történt, egyvalamit elért a Mercedes – most már összeszorul a szívem, ha egy jól kistafírozott új E-osztály komplikáltsága eszembe jut.

Nem, a tesztre még várnunk kell kicsit. Sőt, ahhoz, hogy egyáltalán kérhessünk E-osztályt az importőrtől, részt kellett vennünk egy továbbképzésen. Parasztvakítás? Miután végigültem a háromórás előadást a lágymányosi Mercedes-központban, úgy éreztem magamat, mint amikor 1987-ben kitámolyogtam az Aud Maxból egy Dux Erik-féle matematika-előadás után. Kifacsarva, agyhalottan. Ennyi információt az én agyam már rég nem tud befogadni egyszerre.

Ebben az autóban annyi a segédfunkció, hogy az se lenne meglepő, ha a bő ötméteres dobozban utasoknak és poggyászaiknak már nem sikerült volna helyet szorítani. Ezek nagy része meglevő technika, kisebb része újdonság vagy éppenséggel a meglevő technikák újragondolása. Ennyi kütyü még nem adott egymásnak randit egy pléhdobozban. Ha nem figyelünk, az E-Merci talán még a bugyit is lehúzza barátnőnkről, pontosan az autózás 20-ik percében.

Ott vannak például a lámpák a kocsi elején. Itt a tompított, ott a távfény, emitt a ködlámpa. Haha, gondolja a tulok. És téved. Itt semmi sem az, aminek látszik, vagy csak majdnem. Az alapverzióban még csak-csak, annál fent, kívül valóban a tompított, belül az országúti, lent, a két karika közül az egyikben a köd-, a másikban a nappali fény világít. Ez az a verzió, amelyet szerintem kevesen vesznek majd.

Mert a feláras lámpák már egész mást művelnek, és máshol. A tompított/távfény egység, hivatalos nevén adaptív fényszóró a fölső, kinti bura alól xenonozik kifele. Nincs a két funkcióhoz külön lámpatest, mert ez intelligens fényszóró kérem: mozog, fókuszál, változó szögben teríti kévéjét, akár 300 méterig is (eddig a tipikus 65 volt), kanyarba 13 fokig bepislant, és ha köd van, lebillen, szélesebbre terít.

Az ilyen lámparendszer mellé az ütközőbe nem a hagyományos izzóval működő köd-, illetve nappali fény jár. Eleve csak az utóbbi funkció lakik itt, és az is LED-sorral teszi a dolgát. E rendszernél a fölső, belső, kisebb burában a helyzetjelző lakik – és ez nem összetévesztendő a jóval erősebb városi fénnyel, hiszen arra ott van a LED, mint mondtam. Ha pedig az autó 13 foknál szűkebb szögben fordul, amit az adaptív fényszóró már nem tud követni, a vele egy házba, a pálca mögé rejtett másik izzó kigyullad, ami ferdén beszerelt tükör közbevetésével oldalirányban megvilágítja az utat.

Ha pedig valaki megrendeli az éjjellátó csomagot is a kocsihoz, a fölső, belső, kisebb bura alá az infralámpa költözik ilyenkor (a helyzetjelző más helyről világít ugyaninnen), amelynek visszaverődő fényét az infrakamera veszi, és dekódolja a műszeregység közepén levő monitor számára. Van benne gyalogosérzékelő is: ha emberi alakot lát, azt a monitor képernyőjén szaggatott vonallal körülrajzolja.

Fenti rendszer kamerája a belső tükör talpánál van, a szélvédő tetején, egyébként ugyanitt még két másik eszköz inputnyúlványa lakik. Az esőérzékelőé, valamint – ha jól emlékszem – a sávelhagyás- és táblafigyelő (Lane-Keeping Assist) kamerája is, utóbbi nem infra.

Eddig lényegében csak a lámpákról írtam, kérnek még? Képzelhetik. Mi ott ültünk a Mercedes-szeánszon a padokban, mint a kisiskolások, körmöltünk, füleltünk (hangosítás nem volt, viszont a teremben körben fapadlós karzat futott végig, ami minden cipőtalp-csikorgást, magassarkú-kopogást tízszeresére erősített). Meresztgettük a szemünket is (a jobbik tévé messze elöl, a kontraszttalan, életlen majdnem a fejem fölött volt, előbbi Panasonic, utóbbi LG, de egyiken sem tudtam rendesen követni az apró betűs részeket).

Csomósodni kezdtek az agytekervényeim. Több kávé fogyott a felkészületlen publikum soraiban, mint levegő. Az adatok hömpölygő áradatként ömlöttek a monitorokról, szinte fuldokoltunk bennük, a tűzoltók pedig folyamatosan munkálkodtak, mert a sercegő golyóstollak alatt rendre kigyulladt a jegyzetpapír.

Ahhoz, hogy mindent leírjak az olvasónak, ami az E-osztályban benne van, könyv kellene, mellesleg ön, a kedves olvasó azt nem olvasná végig, ezért én, aki itt péntek délután, a jegyzeteimbe hónaljig besüppedve, lóhalálban gépelek, feleslegesen dolgoznék. Hát azt már nem. Inkább röviden. Vagy kicsit tömörítve.

- Tehát van éberségfigyelő – ha szaggatottan mozog a kéz a kormányon, az autó érzi, hogy a gazdi fárad, ilyenkor csippant, kis gőzölgő kávéscsésze-piktogram jelenik meg a műszerfalon (Attention Assist), illene megállni, pihenni.
- Holttérfigyelő (mint a Volvo BLIS-e). Ami autó, motor a külső tükörben már nem, enyhén elfordított fejjel az oldalablakban pedig még nem látható, arra a kocsi a tükörben felgyulladó, nagy, narancssárga háromszöggel figyelmeztet.
- Távolságtartó rendszer, ami csak a fékerő 40 százalékát veti be, ezért nem fékez helyettünk állóra, bár igazán nagy vészhelyzetben, 0,6 másodperccel a becsapódás előtt azért telibe tapossa a féket (Distronic), für alle fälle.

- Térd- és csípőlégzsák.
- Hátrameneti kamera.
- Sebességkorlátozó és előzni tilos táblákat felismerő, azokra és a feloldásukra egyaránt figyelmeztető rendszer (ez ugyanaz, mint az Opel Insigniában; úgy látszik, a Bosch vagy a Delphi mostanában kezdte árulni a szisztémát a gyáraknak).
- Magasság- és csillapításszabályzós, légrugós, aktív futóműrendszer (Airmatic).
- Kétfokozatú masszázsfunkció az első ülésekben – kanyarban betámaszt oldalról (talán Tüdőcsúcs-Assist?)

- A gyalogost kíméletesen elgázoló, a kocsi elé visszaesését hátráltató, a humán korpuszt péppé menéstől óvó, a szélvédő tövében felpattanó motorházfedél (Hit-and-Run Assist?)
- Pre-Safe, ami lényegében arra való, hogy az elkerülhetetlen ütközést már becsukott tolótetővel, kiszárított fékekkel, megfeszített övekkel várja az autó.

Huhh, itt már úgy éreztem magam, mint három zacskó Palmatex után egy A.E. Bizottságot követő VHK-koncerten.

És aztán jöttek az egyéb cuccok, például a háromzónás klímarendszer (elöl sztereó, hátul monó) – úgy hívják, Thermotronic, nem összetévesztendő a csupán kétzónás, paraszti Thermatickal –, amelynél beállítható, hogy a rendszer az összes rostélyon át finoman, tüdőgyulán inneni intenzitással, mintegy lehelve hűtse az izzadt testeket. Meg a hurkásra tömött ülések, mint a régi Merciken, mert ezekre állítólag jobb behuppanni. Itt jegyzem meg, hogy már egyetlen E-osztályban nincs mechanikus ülésállítás, apppám, ez itt a habzsidőzsi.

A fél társaság rángatózva, habzó szájjal hevert ekkorra a földön, a stréberek ólomnehéz szemhéja már a nyolcadik garnitúra fogpiszkálót törte el, de hősiesen betámasztották a kilencedik szériát is. A többiek egyszerű, elegáns munkahelyi kómába estek, mint odahaza tették volna a szerkesztőségben, cikkírás előtt. Verébraj repült el az épület fölött, s a gejzírként magasba törő kómaoszlop leterítette a csapatot. Tompa receptoraink ködén át hallottuk, ahogy kicsiny madártetemek kopognak a Fakro tetőablakokon, de felnézni már nem volt erőnk. Ekkor BlueEfficiency-re tért át az előadó, aki figyelmességből már egyre halkabban beszélt, hogy az álomra szenderült újságírókat meg ne zavarja.

Tudják, mennyibe kerül majd? Lapozzanak.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.