ITS vasúton is

Az Intelligens Közlekedési Rendszer (ITS) évek óta a figyelem középppontjában áll. Két válfaja jutott el a megvalósítás stádiumába. Az egyik szerint a közlekedés kiszolgáló eszközeit kell komputerizálni, és a járműveket ezek irányítása alá vonni. A másik esetben a jármű rendelkezik kiberaggyal, a kiszolgáló eszköztárakon (utak, jelzőlámpák) kisebb módosítást kell eszközölni.

hirdetés

A japán módszer a kettő hibride, bizonyos
autópályákon a közlekedési vezérlőrendszer
átveszi az irányítást a gépkocsi felett. Amikor az autó
elhagyja a speciális útvonalat, semmiben sem különbözik a többi
tucatterméktől. Úgy tűnik, először a tömegközlekedésben valósulhat
meg a terv, mivel annak szabályozása egyszerűbb, és a legtöbb
országban részben vagy egészben állami felügyelet alatt állnak a
közlekedési társaságok.

A megvalósítás legfőbb akadálya a magas költség
és a vezérléshez szükséges rádiófrekvenciák szabályozatlansága.
(Még az akár jövőre beindulásra kész GPSR telefonrendszer
üzembehelyezését is a frekvenciákat érintő államközi szerződések
hiánya gátolja.) Új költséghatékony IT-technológiát mutatott be a
közúti tömegközlekedési piac számára egy dán cég, ugyanez a
technológia csekély változtatásokkal alkalmas a vasúti forgalom
irányítására is.

Segítségével nemcsak a közúti teherszállítás automatizálható, a
vonatok is vezető nélkül jutnak el a célállomásra. A TTS (Traffic
Supervision System) nevű dán cég - egyébként úttörő a közlekedési
alkalmazásokban - alacsony frekvenciájú rádiófrekvenciás azonosító
rendszert (RFID - Radio Frequency Identification) készített. Ez a
szabályozó szisztéma képes kiaknázni a még kihasználatlan, illetve
törvényileg másra (GSM, mıholdas rádiózás, katonai felhasználás,
televíziózás) fenn nem tartott alacsony (100 MHz alatti)
frekvenciatartományt.

Az RFID már csak a bevetésre vár a közlekedési problémák
megoldásában. A vasutak esetében alkalmazott TPL-rendszer (Train
Position Locator) egy ún.
aktív antennát használ, ami egyben egy olvasóberendezés is
(speciális számítógép). A vonatra szerelt aktív antenna veszi és elemzi
az egyedi azonosító jeleket, amelyek a tápegységmentes RFID
részegységeken keresztül kerülnek be a rendszerbe, amikor a vonat
elhaladt egy-egy a pálya mellé telepített azonosító egység mellett.
Miután a vonaton üzembehelyezett antenna fogta a helymeghatározó
rendszer jeleit, a fedélzeti eszközök ezekbôl pontosan meghatározzák a
szerelvény pillanatnyi helyét és sebességét. (Hasonlóképp a már
általánosan használt GPS-hez, annyi különbséggel, hogy itt földi
telepítésı adók vannak - szemben a mıholdakkal.)

A rendszer megfordítható, azaz az antenna lehet
fix, és az azonosító egységek mozoghatnak. Ezt a rendszert nevezik
AVI-nak (Automatic Vehicle Identification - Automatikus
Járműazonosítás), ez a közúti cargo szállítmányok és bármely más,
hasonló eszközökkel felszerelt gépjármű nyomonkövetésére
alkalmazható. Hogy bizonyítsák az alacsony üzemeltetési költségű
technológiának a létjogosultságát, a dán cég már tesztüzemmódban
használja néhány európai vasúttársaságnál (köztük a MÁV-nál is), és
városi villamosforgalomban is. Üzembeállítási költsége alacsony,
nem igényel gyakori karbantartást, és szükség esetén akár
mobilizálható is. Egy azonosító egység ára 10 USD körüli, egy
olvasóberendezésé kb. 1000 USD. A rendszer alacsony sebességnél (30
km/h) 1 cm, 300 km/h-nál 50 cm tıréshatáron belül határozza meg a
helyzetet.