Ha szakadt, takard el! | Totalcar

Ha szakadt, takard el!

Ha ratyi az autó bele, nem biztos, hogy eladáskor célszerű negyvenkét kilogramm plüssállattal feljavítani az utastér hangulatát – nem mindenki szereti ugyanis Moncsicsit, a Magnat-bulldogot és a Coccolino-macit. Akadnak egyéb fortélyok bőven.

technika

Közzétéve: 2009. 01. 30. 02:43

Közzétéve: 2009. 01. 30. 02:43

Tarthatod akármilyen jó karban a szent családi csótányt,
vehetsz bele gátlókat havonta, cserélhetsz olajat ezer kilométerenként,
dobhatsz fel új kipufogót az első rozsdamitesszernél, a kocsi
belét gyorsabban elpusztítja a família, mint ahogy pislogni tudsz.
Itt egy kis fagylaltnyom, ott valaki ollóval a farzsebben ült be,
a hátsó ülés felett meg a Domus-szekrény sarka vésett
Zorro-jelet a kárpitba. Ha intenzíven használod a kocsit,
odabent sebesen elbomlik minden.

Amit a gyerekek evéssel, te szállítással tönkre nem teszel, azt
megteszi a nap, a rostélyokon beömlő zsíros levegő,
a rázkódás, a pára, a latyak. Pedig autóbelsőt szerezni
nem egyszerű dolog. A bontó kevés jóval kecsegtet, mert mindegyik
kocsinak általában ugyanazok a műanyagjai mállanak szét először –
műszerfal, kalaptartó, váltóharang, könyöklők. Egy jobbfajta típushoz
minimum öt-tízféle kárpitárnyalat létezik, és az anyagvariációkról még
nem is beszéltünk: szövet, velúr, bőr, műbőr, lélegző bőr, alcantara,
meg ezek mindenféle kombinációja.

És ha találsz is megfelelő színű, mintájú, matériájú ülést, egy több
napsütést látott autóból származó cuccok fakóbbak lesznek
a tiednél. Vagy fordítva. Kapcsolóból is mindben ugyanaz törik le,
a szőnyegek közül a vezetőé múlik ki először, ezért minden
bontott készletből az hiányzik. Újabb autóknál még van gyári
utánpótlás, vagyonokért, és még bontóban is akad komplett garnitúra
bél. Ám egy tizenöt-húsz éves típusnál már lehet hajlongani Mekka felé,
csodára várva.

A magyar ember amúgy sem szeret karbantartani, tisztelet
a kivételnek. Mifelénk mediterrán a módi – eszünk, bagózunk,
fajfenntartunk rég túlhordott kocsijainkban, de eladáskor autónyi árat
remélünk. A tipikus magyar kocsi utastere élete delén egy koszos,
szakadt, büdös lyuk. És minél pocsékabb, annál keservesebben állunk
neki a rendberakásnak – na ja, rosszabb nekilátni egy teli
mosogatónyi zsíros edénynek, mint két kistányérnak.

Koszosan, szakadtan, viharverten viszont semmiféle autót nem lehet
jól eladni, mert lelakni szeretünk ugyan, de amikor vásárolunk,
elvárjuk, hogy tiszta, illatos és újszerű legyen. Áruba bocsátás előtt
a legegyszerűbb bevágni a verdát valami profi mosóba. Ismerek
olyan helyet, ahol fél nap alatt évtizedeket fiatalítanak
a belsőn.

Igen ám, de egy ilyen menet alsó hangon harmincezer forint, és
a törött, szakadt elemekkel nem tudnak mit kezdeni. Ha az autód
nem százszor, legfeljebb tízszer ennyit ér, ekkora pénzkiadás nem
megoldás. Vegyél nagy levegőt: neked kell akcióba lendülnöd, kellő
eszközök híján furfanggal betömnöd a foghíjakat. Az út, amit
bejársz, nem lesz könnyű, nem lesz tisztességes, szíved helyére hát kő
kerüljön, lelked váljon rideggé, akár a rinocérosz bőre.

A leglátványosabb szörnyűségeket okvetlenül orvosolnod kell.
A szétmállott váltógomb helyére szerezz kevésbé kopottat.
A volán van leginkább szem előtt. Ha viseltes, a jól eltalált
kormányvédő sokat javít a helyzeten, ha a gumiborítás mozog
a belső fémkarimán, vastag injekciós tűvel nyomj pillanatragasztót
a legüregesebb részbe. Gyors légy, mert a ragasztó
felszippantás után másodpercekkel beleköthet a tűbe.

Sokat elmondanak az autó futásáról a pedálgumik. Ne mondjanak.
Általában kapsz olcsón utángyártottat, ne sajnáld a pénzt. De
eladás előtt kicsit koszold össze a gumikat, ne ordítson, hogy
vadonatújak. A váltó ép gumiharangja is hangulatjavító tétel,
a műszerfal gombjait pedig pucold el finoman ultradermezett
szivaccsal, majd egészen kevés vízzel. A fehéren világító
kapcsolófelirat felemelő.

Sajnos repedt műszerfalat szinte lehetetlen javítani, a csere
borzasztóan körülményes. Nemrég láttam egy trükköt: a repedésre
lazán rá kell hajítani egy pár autós kesztyűt. E fogás a próbaúton
finom, stílusos tulajdonost sejtet, aztán ha aláírtátok
a szerződést, egyszerűen visszaveszed a kesztyűt. Nehogy má'
másé legyen.

A szakadt ülésre kerüljön ízléses üléshuzat, ha a vezetőé
nagyon kiült, cseréld fel az utasoldalival. Bár az állítógombok,
-kallantyúk ilyenkor a másik oldalra kerülnek, a vevőjelöltek
egy régebbi autónál ritkán tudják, hol is kellene tekerni, húzni. Majd
rájönnek… Mazochistáknak a jobbik megoldás: le kell fejteni az
ülés héját, majd megfelelően adagolt rongymennyiséggel kiegyenlíteni
a völgyeket.

A lábtérben szomorú látvány a prosztó gumiszőnyeg. Valami
fekete, vastag szövetből kanyarítsál négy foltot, mindjárt
otthonosabbnak tűnik a kecó. A koszt meg amennyire lehet,
tüntesd el. Barátod ismét az Ultra Derm: a tetőről, az
ajtókárpitokból, a könyöklőkről úgy viszi a fekete zsírt,
amiről a Brill álmodni sem mer. De ne feledd többszöri vizes
áttörléssel lemosni magát az olajos-ultrás oldatot, mert ha az
megszárad, szörnyen csíkos lesz. És az ablakokat is pucold meg, főleg
belülről. Ha vevő jön, kívülről úgyis lemosod az autót, de az üveg
belülről a legundorítóbb. A tiszta, foltmentes ablak
ijesztően újautó-illúziót ad.

Nem árt, ha a felületeket kezeled is valamivel, hogy
a kimattult műanyagok pirospozsgásabbnak látsszanak. A makkos
cipős taxisok és a héttetkós nepperek kedvenc fogása,
a szilikonnal fényesre fújt belső rettentő proli, épeszű vevő
menekül az ilyen láttán. Használj inkább drágább, mattabb felületet adó
ápolószert, autóbelső-tisztítót.

Aztán jöhetnek még finomabb trükkök, hadd ámuljon az új tulajdonos,
amikor fél évvel később felgöngyölíti szorgos munkád fonalát.
A zörgő-nyöszörgő kárpitokra több ellenszer is kínálkozik. 1.
A kárpitbolhák, patentek alá tegyél fogpiszkálót, Blue-Tac
gyurmát, palmatexezd oda őket. 2. Ha az egész kárpit mocorog, rögzítsd
sziloplaszttal. 3. Ha a nyiszorgás zavar, a kárpitelemek élét
fújd be szilikonnal. Amennyiben ügyes voltál, jutalmad
a vólzvágenpasszát-bunkerfíling.

Másik szabály: látsszon, hogy nagyvonalú vagy. Ne hagyd üresen
a lyukat a kivett DVD-s fejegység után. Tegyél be rádiót – ha
észnél vagy, nem az ötszáz forintot érő Tensaival próbálkozol, hanem
a vatera.hu-n leütsz valami márkás, sima cédést négyezerért. És
kösd is be, mert a szépen szóló (oké, valahogy sercegő) rádió
újabb lépés a „pattog a fa a kandallóban”-hangulat
felé.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak
is?

Tegye meg a publikáció
blogposztján !

Sziloplaszt, gagyi rádió és Wunderbaum-szag kéz a kézben
járnak, együtt ordítják: „velkám to Neppervörld!”. Ne is szagtalaníts
tükörre lógatott zacskós fenyővel, inkább frissen őrölt kávét szórj
a telibagózott autó kárpitréseibe. A vevő nem tudja
beazonosítani a szagot, de kellemesnek érzi – nyert ügyed van.

A cikk sztárja: eladva

Belsőbuherálás

Tavaly decemberben
eladtam a cikkek fotóinak javarészén szereplő állólámpás Mercedest . Az itt leírt trükkök közül csak egyet
alkalmaztam: alaposan kitakarítottam. Ja, és benne hagytam
a CD-t, ami egy százszor jobb Kenwood volt, mint az
a filléres kínai gagyi, ami itt, a képeken
szerepel.

Kérem, önök se javítgassák ilyen módszerekkel autójukat,
higgyék el, aki nem ért hozzá, annak csak a tisztaság lesz
fontos, aki ért hozzá, az úgyis átlát a szitán.

Tetézd munkádat igazi szemét trükkökkel. Kellemetlen, ha egy autóban
télen hideg van, nyáron meg, ha megy a fűtés. Ez sokszor csak
a szellőzőberendezés működtetőszerveinek hibája miatt alakul így.
Akaszd le a fűtéscsapról a bovdent, télen nyisd fixre, nyáron
zárd el, ezzel máris biztosítottad a kellemes klímát. Az sem
bizalomgerjesztő, ha mindenféle jelzőfények égnek a műszerfalon.
Ki az izzóval! A rakoncátlankodó központi zárat kösd le,
a bizonytalankodó riasztót kapcsold ki. Szcsókolom.