DIV.kepre2
{
background-image:
url('http://index.hu/cikkepek/totalcar/tesztek/bmw530xd/.gdata/cikk/bmw530xd_013.jpg');
background-repeat: no-repeat;
padding: 8px 4px;
color: white;
height: 600px;
}
DIV.kepre2 P
{
margin-top: 320px;
margin-left: 60px;
width: 430px;
}
Aki iskolaköpenykék ötös BMW-t vesz, az nemcsak a felszínen
gazdag, az tényleg gazdag. Nagyon. Ez a szín annyira szerény,
annyira hiányzik belőle a magamutogatásnak még a csírája is, hogy
meglepő módon semmilyenségében valami ilyesmit üvölt a világba: én
igazi urat szolgálok, az én gazdám kifinomult úriember, nem holmi
kivagyi, újgazdag pöcs. A szakma által agyonhasznált, ezerszer is
megbecstelenített
visszafogott elegancia szópár itt új értelmet nyer, és
először életében nem hullik azonnal a porba erőtlenül, sőt formát
ölt, életre kel, és vidáman táncol. Visszafogott elegancia, igen;
pont ilyen.
Azt hittem, ez a visszafogottan elegáns bálna senkinek sem fog
szemet szúrni, de épp az ellenkezője történt. Egy lesötétített
M5-ösben sem lehettem
volna feltűnőbb.
Az emberek megsejtettek valamit, rendre az autó után fordultak
lopva, és bizalmatlanul méregették. A fene gondolta volna.
Visszafogottan és sportosan is elegáns, bizony.
Egy gepárd, egy delfin; eeegyegyegyegy nagy maci. No, de milyen
belül? Ugyanilyen. Nagy, szép és kényelmes. És persze
visszafogottan elegáns, sok fekete bőrrel. Van azonban egy-két
probléma. Az automata váltó új karja az első pont, ahol a tesztautóba
bele kell kötnöm. Maga a rendszer tulajdonképpen jó, bár egyáltalán nem
értem, miért kellett a fakszni. A kezelhetőség se nem jobb, se nem
rosszabb, mint a hagyományos automatáknál, így azon túl, hogy az első
néhány alkalommal szerencsétlenkedni fogunk az indulásnál meg a
tolatásnál, nem sokat nyerünk. A BMW automatájának egyetlen előnye,
hogy megálláskor nem kell P-be rakni.
Nem tudom, minek köszönhetjük,
lehet, hogy a konstrukció nem az igazi, lehet, hogy az elektronika
rakoncátlankodott, mindenesetre nem mindig sikerült D-be
kényszeríteni a bestiát. Jermann professzor is tesztelte, neki sem
mindig jött össze, úgyhogy vagy együtt vagyunk szellemi fogyatékosok,
vagy valami tényleg volt azzal a váltóval. Gond azonban kizárólag
indulásnál mutatkozott, amikor haladtunk, szépen, gyorsan, könnyedén
járt.
A másik vicces szerkezet az iDrive. Sokan szidták már, tudom, mégsem
tudom kihagyni. Az iDrive a BMW fedélzeti számítógépes rendszere, egy
kerek gomb, melyet nyomkodva, lökdösve, forgatva, noszogatva a
legkülönfélébb módosításokat hajthatjuk végre a rendszerben, ami
annyira bonyolult, hogy mindenképpen kézikönyvet igényel, és ez nem jó.
Például: annyiféleképpen fújathatjuk magunkat a légkondival, hogy az
már túlzás. Ki az, akinek a hagyományos fönt fújok, középen fújok, lent
fújok típusú egység nem felelt meg? Ki akar még több választási
lehetőséget?
Ki az, aki ahelyett, hogy hűtene, inkább egy kézikönyvet lapozgat,
hogy rájöjjön, hogyan állíthatja be az ideális 63-22-15 százalékos
levegőmegosztási arányt?
Valószínűleg ugyanaz, aki az egyébként is átláthatatlan menüben
beállítja, hogy a rádióállomásoknak ne a nevük, csak a számuk jelenjen
meg. Történt egyszer, hogy barátnőmmel csurogtunk hazafelé este. Én
vezettem, ő a rádióadók között szaladgált oda-vissza.
Sosem fogjuk megtudni, hogyan történt pontosan, egyszerre eltűnt a
sok Petőfi meg Café felirat, csak a számok maradtak. 98.6, 102.1,
103.9, stb. Örökre, visszavonhatatlanul.
Nem lenne fair, ha nem jegyezném meg, hogy az iDrive tulajdonképpen
hasznos holmi, hiszen a kávéfőzést leszámítva szinte mindenre képes. Ha
megtanultuk kezelni, tényleg nagyon sokoldalú szerkezet. Ezzel
programozhatjuk be például az új radaros követő rendszerrel
kiegészített sebességtartó elektronikát is, amelynek
része a dugó okozta infarktus elkerülése végett kifejlesztett Stop
& Go, magyarul
araszoló funkció.
De mindez mit sem számít, amikor végre elindulunk; ilyenkor a
komfort és a menetdinamika a legfontosabb. Kezdjük az utóbbival. Az
530xd hathengeres dízelmotorja 235 lóerős, csúcsnyomatéka 500 Nm.
A tesztautó 6,8 másodperc alatt gyorsult százra - a kézi váltós két
tizeddel hamarabb.
Mielőtt valaki elájul a számokat látván, elmondanám, hogy az
530xd-vel nem olyan nagy szám az autózás. Nemrég próbálhattam ki
egy
X3 3.0sd-t, ami
mindössze két tizeddel gyorsult jobban, mégis sokkal durvábbnak tűnt a
nagyobb motorerő miatt.
Az 530xd motorja kulturáltan jár, dízel létére gyönyörű a hangja, és
nagyon erős, de nem érződik brutálisnak. Az ötösben kevésbé éreztem a
gyorsulást, mint az X3-asban. További
érdekesség, hogy az ötös többet is evett: városban 11 litert. Az
erősebb, nehezebb, bumfordibb X3-as tíz literrel beérte, csak ő tudja,
miért.
Ami a sportosságot illeti, ebben a kategóriában ne számítsunk sok
jóra. A BMW a riválisokhoz képest sportos, elég jól fordul, és relatíve
közvetlen, de akkor sem gumifüstölésre találták ki. Nem is igazán
értem, miért rakott fel az importőr 18-as kerekeket a gyári 17-es
garnitúra helyett, így ugyanis a futómű időnként sportkocsikat idéző
ütéseket hallatott, márpedig a tesztautóhoz
ütések helyett ezerszer jobban illett volna némi mercédeszes
ringatózás.
Kár érte, sima úton ugyanis olyan szintű szolgáltatásban volt
részünk, amilyet nem sok autótól kapunk. A BMW
lágyan gördül, halk, kényelmes, igényes, megnyugtató. Normális
úton csodálatos társ. Aztán jön egy közepesen nagy keresztborda, és
hirtelen szertefoszlik az idill, mint mikor tizenévesen szívünk
választottjának kotnyeles édesanyja ránk nyitott dugás közben.
Én aztán tényleg szeretem, ha egy autó sportosan viselkedik, de ez a
kategória még BMW-ben sem a száguldásról szól. Egy ötös BMW, egy
E Merci vagy egy
Lexus GS
legyen kényelmes. Mindenekfelett. Persze tartson a futómű a
kanyarokban, de ne bármi áron. Lehet, hogy a kisebb gyári felnikkel nem
ütött volna, ezt azonban nem állíthatom biztosan, csak azt, hogy így
nem volt az igazi.
Az xDrive-ról, a BMW összkerékhajtási rendszeréről eddig okkal nem
beszéltem, száraz aszfalton ugyanis csak annyit éreztem, hogy az autó
kanyarban, nagy gáznál nem mozgatja olyan intenzíven a fenekét, mint
azok a testvérei, amelyekben a motor a hátsó tengelyt hajtja csupán,
vagyis
a négykerék-hajtású ötös biztonságosabb, de kevésbé élvezetes, mint
a többi. Télen több hasznát vettem volna; az xDrive hatékony,
tudom,
már próbáltam keményebb körülmények között .
A BMW 530xd kifinomult autó. Csodálatos a motorja, kiváló a
futóműve, tágas kényelmes, csöndes és gyors. Amikor épp működik, az
automata váltó is jó, de a feszes futómű és a pesti utak okozta
megrázkódtatások sokat rontottak az összképen.
Ebben a kategóriában kár erőltetni a sportosságot, nincs az a
bálna, batár, drabál, monstrum, zászlóshajó, behemót, avagy Góliát,
amelyik a vezetési élménnyel feledtetni tudná a felütő felnik
zaját.
További cikkeink
