Hoppácska, mire mentem rá?
Megvolt: Toyota Land Cruiser 4.5 D-4D V8 Luxury
Csodálatos dolog, ha az ember követheti azt a tökéletesítési folyamatot, amit a Toyota végez egyes modelljein. Még csodálatosabb ezt akkor látni, amikor a Land Cruiser V8 kerül sorra a Kaizen-részlegen. És melyek a kaizenesítendő tulajdonságok? Hát, például túl magas, alig látni, mi van alatta.
Az alacsony háziasszonyok és mélynövésű sivatagitúra-drájverek igényeit a Kaizen-mérnökök felmérték, és beépítettek egy olyan kamerarendszert, amellyel szinte az is látszik, mi történik a Land Cruiser alatt. Az ember persze kapásból mondaná, hogy gyakorlatilag a teljes környező forgalom az iszonyatos méretű, 2,7 tonnás dög alatt mozog, leszámítva talán a buszokat és a mixerautókat. Csak hát jó lenne tudni, mi zajlik körülöttünk.
Hogy miért? Azért, mert a könnyű anyuciterepjárónak titulált BMW X1-es például az ember hóna alatt oson el, de a szumóbirkózó méretű Toyota vezetőüléséből még a nagyobb pickupok fülketeteje fölött is simán át lehet látni. Borzalmas, hogy mekkora. Nem vagyok a küszöbhöz épített fellépő deszkák nagy híve, de belátom, a Land Cruiser V8 esetében erre tényleg szüksége van az embernek a beszálláshoz, ha alacsonyabb két méter húsz centinél.
A Land Cruiser kamerarendszere négy kamerából áll, egy az embléma alól kandikál a világba, méghozzá egy prizmás megoldással két oldalra. Azaz, ha egy kapubejáróból kitoljuk az aprócska orrának a hegyét, látjuk a keresztirányú forgalmat. Aztán van két kamera a lapát méretű oldalsó tükrök aljában, és persze egy hátul, tolatáshoz. Szerencsére már radart is adnak hozzá.
A kamerák akár automatikusan is dolgozhatnak, azaz 10-15 km/óra alatt megjelenik a képük a középső nagy képernyőn, ha az ember úgy szeretné. Ilyenkor az első és a jobb oldali képet nézegethetjük, de a kamerák közt lehet lépegetni, bár ezt a gombot túlzottan eldugták a kormány mögé. Egyébként a kamerarendszer luxusnak tűnik, de ekkora autónál tényleg hasznos, mert még a memóriazavarokkal küzdők sem felejtik el, hogy a lámpánál egy kispolszki is állt előttük, a böhöm orr takarásában. Manőverezhetőség szempontjából kellemes csalódás volt, hogy 12 méteres körön meg tud fordulni a legnagyobb Land Cruiser.
Azt nem árt tisztázni, hogy a Land Cruiser V8 ugyanannak a családnak a drágábbik ága, a köznépnek szóló sima LC – V8 jelzés nélkül – valamivel kisebb, és a motorja négy hengerből hoz ki három litert és 190 lóerőt. A V8 viszont 22,3-25 milliós áron kapható a 4,5 literes, kétturbós dízelmotorral. Természetesen a luxuskivitel a legdrágább, de ez nem csak a full bőrről és a tényleg szép fabetétről szól: ez kapja meg a szintszabályzós futóművet .
Ha nem lenne világos: 4W AHC & AVS
Az LC V9 luxusváltozatának hívják így a futóműállítási rendszerét. Ezek valószínűleg random betűk, noha a Toyota állítása szerint ez a 4-wheel Active Height Control and Adaptive Variable Suspension („aktív magasságállítás és alkalmazkodó változtatható futómű a négy keréken”) kifejezés rövidítése. Mindegy, a lényeg az, hogy a szintszabályzás nem légrugós, mivel az úgymond kevésbé bírja a rendszeres kemény terepezést. Ehelyett rendes acél tekercsrugókat használnak, és a lengéscsillapítókba pumpált hidraulikafolyadék mennyiségével szabályozzák az autó magasságát. Az első tengelyen 11, a hátsón 10 centit lehet emelni, süllyeszteni. Gyors menethez az automatika 2-3 centivel lejjebb engedi a karosszériát, ha viszont a kerékelmozdulásokból terepezésre következtet, 3-4 centit emel. Ha pedig arra a következtetésre jut, hogy a jármű elakadt, még emel két centit rajta. Az emeléssel, süllyesztéssel a tekercsrugók működő meneteinek a száma is változik, azaz módosul a rugómerevség is, a lengéscsillapítás szintén az elektronika szabályozza a körülmények függvényében. (A videó első fele az alap stabilizátorszabályzó rendszert mutatja be, a második rész szól az drágább változat szintszabályzós futóművéről)
