De Hamamatsuban szerencsére akadt néhány suzukis mérnök, aki rájött,
hogy a kevesebb néha több lehet, és elkészült a Suzuki Intruder és
Savage sorozata, melyek éppen csak a motorozáshoz szükséges minimális
felszerelést tartalmazták. A minimalizmust párosították az akkor még
szokatlannak számító letisztult, egyszerű formákkal, összesimuló
alkatrészekkel, amivel
a Suzuki chopperek blokkjai úgy néztek ki, mint egy-egy
iparművészeti alkotás.
Az egyhengeres Savage esetében nehéz dolga van az átépítésre
vállalkozónak, mert a motor már gyári állapotában birtokolja a
chopperre jellemző tulajdonságokat. A leginkább említésre méltó, hogy
a Savage villája gyárilag a leglaposabb.
Az 1990-ben gyártott Suzuki Savage japán szürkeimportból származik,
ennek megfelelően 400 köbcentis a hengere, de ezen kívül minden másban
megegyezett az európai, 650-es társaival. Tavaly kezdte átépíteni a
csongrádi Bordács Norbert.
Az amúgy is lapos villát a King Machine műhelyéből származó
gömbcsuklós szögtranszformátor állítja 45 fokosra. A villaszárakba 150
milliméteres toldás került. A menetes közdarab illesztését egy
rozsdamentes acéllemezből hajlított betét takarja el, ami a lámpa
mögött köti össze a szárakat. Ebbe a lemezbe süllyesztették a gyári
lámpát, így egy kicsit a Fat Boy-ra emlékeztet. A kormány saválló
csőből hajlított, majdnem egy méter széles darab.
A markolatok végét a Berva kismotor dugattyúja után készült dísz
zárja le.
A 170/80-15"-os gumit borító
sárvédő eredetileg egy Barkas kisteherautót szolgált. Ezt
hosszában kettévágni, a közepéből kivenni egy széles csíkot, és
összehegeszteni. Pontosan illeszkedik a gumira, ami azért lehetséges,
mert az egész kerék-sárvédő-csomagtartó egység együtt mozog. A lámpa
egy truck-shopból származik, mert egy kamion díszkivilágításához
szánták. A piros műanyagot csiszolókoronggal kellett ráilleszteni az
ívre, majd a keménygumiból készült alapot ráhajlítani a sárvédőre.
Az ülés alapja műanyag lemez, egy réteg műbőrrel bevont polifoammal.
Mivel a széles gyári sárvédő és ülés eltávolításával sok elektromos
szerelvény láthatóvá vált, ezeket el kellett takarni.
Sikerült az összes kábelt besűríteni a keskeny ülés alá, és egy
bordázott lemezzel eltakarni. Csak a feszültségszabályzó hűtőbordái
állnak ki.
A gyöngyház festés a ráeső napfény szögétől függően változtatja a
színét a türkiztől a sötétkékig. Az ülés alatti 1 HENGER BT felirat nem
valami reklám, hanem a Baráti Társaság rövidítése, és
annyit megérnek a haverok, hogy kicsit disszonánsan, de
szerepeljenek a motoron.
Az egyhengeres blokk rezonanciája a Savage gyenge pontja, a rázkódás
miatt mindent érdemes robosztusra méretezni, és nem szabad spórolni az
anyaggal. Emiatt készült 2 milliméter vastag acéllemezből a
rendszámtartó a hátsó kerék bal oldalán.
A turn out kipufogó természetesen üres, a rajta kiáramló hang
megfelelően álcázza a motor kis hengerűrtartalmát. Amolyan szomszédok
öröme típus, amit a szegedi Dóm tér galambjai is alátámasztottak, mert
egészen addig sétálgattak a motor körül békésen, amíg a fotózás
végeztével be nem röffentette Norbi. Innentől kezdve a zenélő óra
hangjai a háttérbe szorultak, és az eget a riadtan köröző madarak raja
töltötte be - a Savage dübörgésétől kísérve.
Mivel a motor építése csapatmunka volt, nem maradhat el a
köszönetnyilvánítás:
Gábris József
Gábris Árpád
Páli Tamás
Kasper Matyi
"Prémvadász" Jenő
Valamint a családnak: Bordács Károly és a Fater
További cikkeink
