Levetkőztetve

Arra, hogy egy pár napos vagy néhány órás motorteszt mennyire nem fedi a valóságot, kitűnő példa az a cikk, amit pontosan négy évvel ezelőtt írtam a Jackalról . Némiképp elfogultan, lubickolva az olasz márka varázsában és az emlékekben, azt láttam meg, amit akartam. A használat során aztán sok minden másképp alakult, mint ahogy elterveztem.

hirdetés

A vásárlás után
az első változtatás az volt, hogy az oldaltámaszhoz csatlakozó
gyújtásleállító gombot kiiktattam. Sok bosszúságot okozott ugyanis,
hogy a motor leállt, amikor a sztendert kihajtottam, illetve mindig
megfeledkeztem róla, és úgy indítóztam. Igaz, ez az én hibám is, de
mindig sebességben hagyom a motort, amikor megállok. A változtatás
különben nem végleges, a vezetéket a váz első részét borító műanyag
burkolat alatt bújtattam el.

A kormánymarkolatot lecseréltem egy vastagabb, krómvégű
bőrborításúra. Néhány ezer forintom bánta csak, de a mai napig jól
szolgál. Gondolom, ez alatt az idő alatt a gyári szivacsmarkolat már
rég bevégezte volna.

A következő a kormány kiemelése volt. Először egy egyszerű, 11
cm-es, esztergált, a kormánytartó színével megegyező szürkére
szinterezett rúddal oldottuk meg ezt a kérdést. A probléma az volt,
hogy így nem láttam a műszerfalat és a visszajelzőket a nyeregből,
tehát két centit le kellett faragni belőle, hogy éppen jó legyen.
Valószínűleg anatómiai probléma, hogy hosszabb a törzsem, mint az
átlagé, de így lett kényelmes. A kormányon történt még egy apró
átalakítás, ugyanis a hosszabb túrákon azt vettem észre, hogy mindig a
kormány legvégét fogom, alig pár centis részt. Ebből arra
következtettem, hogy a kormány nem elég széles.
Sima Béla nyitotta ki.

Habár a terveimben az szerepelt, hogy trepnire cserélem a lábtartókat,
később rájöttem, hogy ez nem lenne okos ötlet. Ha a trepni ugyanilyen
magasan lenne, még inkább megnehezítené a váltást és a fékezést. A
lábtartóról legalább le tudom lógatni a sarkamat. A túl magas lábtartó
miatt
továbbra sem használom a sarokváltót, és csak olyan cipőben
tudom vezetni, aminek nincs semmi sarka. Ugyanis a sarok beakad a
pedálba, és a lábfejem nem ér el a váltóig. Annak idején a sportosabb
vezethetőség érdekében a Jackalon kicsivel hátrébb szerelték a
lábtartókat, mint ahol a trepnik voltak, hosszú úton azonban nem ez a
megfelelő hely. Nagy tempónál kényelmesebb a hátsó lábtartó.

Ahhoz, hogy tökéletesen hozzám idomuljon a motor, jelentős
átalakításra lenne szükség. Már az első hosszabb túrán kigondoltam,
hogy jó lenne, ha az ülés kicsit alacsonyabban lenne, de kiderült, hogy
a szivacsból nem lehet kivágni a műanyag üléslemez merevítői miatt,
tehát vagy másik üléslemezt kell csináltatni, vagy a vázat kellene
megvágni. Utóbbi esetben viszont felmerül egy újabb probléma: hol
legyen az akkumulátor, ami most az ülés alatt van. Ha a lábtartót is
előrébb lehetne helyezni, akkor a kormány is lehetne kicsit laposabb,
de a keresztben elhelyezett blokk és a
rendkívül esztétikus oldalsztender egyelőre meghiúsította a
terveimet. És mivel az internet sem dúskál az átalakított Moto
Guzzikban, egyelőre érnek a fejemben az ötletek, és még váratnak
magukra a jelentősebb átalakítások.

Hosszabb túrákon nagyon kényelmes a motor.
Még mindig meg vagyok elégedve a futóművel, a böszme gép
dönthetőségével, a blokk nyomatékosságával és rendkívüli erejével. Még
mindig úgy gondolom, hogy a Guzzi tökéletes utolsó motornak, hiszen
ennél már nem kívánhatok sem nagyobbat, sem gyorsabbat - na jó, szebbet
igen, de azt majd házilag megoldjuk.

Az olajpára nem ritka látvány, de kimutatható mennyiség eddig nem hiányzott.

Az elmúlt 26 000 kilométer alatt jelentősebb műszaki problémám nem
volt. A legnagyobb meglepetést rögtön az első szerviz után okozta,
amikor egy magányos utamon Nyíregyházáról hazafelé a 30-as úton,
éjszaka eltűnt a lábam alól a váltókar. Valahogy, valahányadikban
sikerült elgurulnom a következő megvilágított körforgalomig, ahol
megállapítottam, hogy a váltókart tartó csavaranya leesett, a csavar
maga kirázódott a helyéről, és lefittyedt a kar.

Szerencsére a csavar olyan hosszú, hogy nem tudott kiesni, ráadásul a
feje is befelé, a blokk felé áll, ezért a következő benzinkútig
eljutottam úgy, hogy
a váltókart visszafűztem az elanyátlanodott csavarra, és nem
nagyon váltottam. Ott találkoztam egy sráccal a közeli faluból (a
benzinkutasoknál állítólag nem volt semmilyen szerszám), aki véletlenül
olasz autókat bontott. A garázsában nagy szerencsémre találtunk egy
megfelelő, finommenetes anyát, ami az olasz járművek sajátossága. Immár
a falu apraja-nagyja figyelemmel kísérte, ahogy a fiatalember
rutinosan, menetragasztóval jó alaposan bekenve becsavarta a helyére,
majd jókívánságaiktól kísérve utamra bocsátottak. A váltókaromat azóta
is ez az anya tartja.

Az alapjárat- és a szelepállítás okozott még bosszúságot. Hosszú
órákon át álltam a szervizben a műszer mellett járó motorral, hogy a
szerelő az 1150-es fordulatot (amit én a mai napig túl soknak tartok,
és mindig 1050 körülire állítok) a megfelelő CO és egyéb értékekkel
összehangolva beállítsa. Hűtés hiányában a motorból már dőlt az égett
olaj szaga, de valami még mindig nem stimmelt. Záráskor úgy döntöttem,
lesz, ami lesz, hazamegyek, legfeljebb ha nem jó, másnap is itt kezdem
a napomat. Szerencsére másnap - talán, mert addigra volt ideje lehűlni
a blokknak - tökéletesen működött, és már nem akart lefulladni minden
piros lámpánál. Mindenesetre nagyobb biztonságban érezném magam, ha a
befecskendező helyett karburátorral szerelték volna, mert akkor be
tudnánk állítani házilag.

A szelepállítás hasonló tortúra. Az első szerviz után 500 km-rel ismét
a szerelőt nyaggattam, hogy valamiért nagyon csattognak a szelepek.
Azóta már több ember állítgatta, de a jobb oldaliak valahogy mindig
hangosabbak. Volt olyan szerelő is, aki kerek perec kijelentette, hogy
ez ilyen, nem lehet jobban beállítani,
a jobb oldali szelepek mindig szólni fognak. Azóta itthon
állítjuk, saját kontóra.

A Jackalon és 2000 óta minden California modellen
szériatartozék a kormány-lengéscsillapító. Azt, hogy milyen
hasznos darab, akkor tudtam meg, amikor kiengedte olaját, és nem
csillapított tovább. Nélküle minden olyan más lett. A nyomvályúktól
beszitál a motor, a legkisebb egyenetlenséget is továbbítja a sofőr
kezére, kanyarban meg behúzza a motor elejét. A garanciális csere után
nagyjából egy évvel az új teleszkóp is hasonló sorsra jutott - a
szimmeringek feladták a küzdelmet. A szakszervizben azt a
felvilágosítást kaptam, hogy a gyárilag felszerelt névtelen
kormánystabilizátor csak azért van, hogy jelezzék, hogy ilyet is lehet
rá szerelni, használható darab már 40 000 Ft-tól van.

A hátsógumit elég későn, majdnem 16 000 km-nél cseréltem le.
A műhelyben a szerelők csodájára jártak, de főleg nekem, hogy tudtam
még vele közlekedni. Valószínűleg a kardántengelynek, illetve a kemény
kapcsolódásnak köszönhetően a gumi egyik oldala elvesztette kör
profilját, és háromszögre kezdett hasonlítani. Az első gumit most
tervezem lecserélni. Egyes vélemények szerint
a kormány-lengéscsillapítóm idő előtti meghibásodásának is a kopott
gumi lehet az oka.

A Moto Guzzik szerelmesei tisztában vannak az olasz márka
sajátosságaival. Annak ellenére
odavannak ezért a behemótért, hogy beszámolók alapján az új
motorok között nem ritka a pénteki minőség. Attól, hogy egy csavar
lazábban van meghúzva, vagy hogy a kilométeróra spiráljt mert rossz
helyen vezették el, és eltörik, csak még szerethetőbbé teszi ebben a
mai, túlkomputerizált világban.

Sziasztok,

Pár apró észrevétel részemről is: A gyári Metzelert a 20 ekm-es
szervíznél cseréltük. Akkor már eléggé állapotos volt, de addig szépen
bírta, számomra feltűnő minőségromlás nélkül. A gépről (California
Aluminium) eddig egy csavart sem hagytam el. Az egyetlen komolyabb gond
az volt, hogy átvétel után , kb. 5 liter benzinnel a tankban állt 2
hétig a garázsban (január első két hetéről van szó), és csúnyán folyt
belőle a benya. Utóbb kiderült, hogy a kifolyónál - csap fölött - a
tömítés nem volt rendesen berakva. Azóta csak garanciális 5 ekm-enkénti
szervízek, a gumicsere, semmi más gond. A lengéscsillapító tutira
beválik. Nem tudom hogyan működik. Álló helyzetben, kis sebességnél
szépen mozgatható a kormány, viszont az 51-es út régi horrorisztikus
bakhátain is simán tartotta az irányt a gép, nem akarta kicsavarni a
kezemből a kormányt. Az egyesben hagyás is bevált, nekem tetszik, hogy
sebességben, letámasztva leáll a gép. Egyszer próbáltam "melegíteni"
úgy, hogy kiálltam a kapu elé, letámasztottam, üresben hagytam járni.
Szegény kicsi szívatóval, közel alapjáraton elkezdett kúszni (nem
tökéletesen vízszintes felületen), nem sok hiányzott, hogy annyira
előre másszon, hogy a támasz be, gép oldalra. A szelepek nálam is
furcsán szólnak. A standard választ kaptam: "ez nem gond, ez Guzzi, ez
ilyen". Lehet hogy tényleg igaz, mert fogyasztása normális (normálisan
hajtva, hosszú túrán 5-5,5 l), ereje van, stb. NaNa által a
totalbike-ban írtakhoz: ismerősök, motoros haverok többnyire japán
gépeket hajtanak. Büszkék rá keményen, hogy az az igazi minőség, az
olasz motorok eredendően gagyik. Ehhez képest ami hibákról írnak...
Semmi gond ezzel, de azért a Guzzinak sem kell szégyenkeznie. Sőt. Egy
megfigyelés: a nagy túraplexi van fent. Nagyobb sebességnél eléggé
rázza a fejemen a sisakot a légáramlat. Nálam magasabb embernél is
ugyanez volt. Azt gondoltam, majd egy zárt/felnyitható sisak segít a
dolgon, mert az áramvonalasabb. Hát nem. Sőt. Kicsit kísérletezve arra
jutottam, hogy nem is felül-oldalt jön a turbulencia, hanem alulról.
Amikor a sisak állrésze alá teszem pl. a karom, teljesen megszűnik. És
ezért volt, hogy 150-160 felett mindig felnyitotta a nyitott sisak
plexijét a menetszél. Most az új sisak állrészét akarja felcsapni,
persze ez nem megy, így csak rázza a fejem. Szóval valszeg vagy egy
kisebb plexi, vagy más dőlésszög segíthet.

Üdv: Roberto

Sziasztok!

Néhány megjegyzés és kiegészítés az EV szempontjából: A vastagabb
kormánymarkolat és a treplemez az EV-nél már alap. A trepni esetében
megkerülhetetlen a sarokváltás, mert nem fér a váltó alá a lábfej. A
sarok váltás viszont nagyon hamar megszokható és nekem gyors,
kényelmes. Oldaltámasz az EV-nél már valóban esztétikus. Le kell arra
cserélni. Futómű az EV-nél már továbbfejlesztett (az első), mindkét
irányban állítható a csillapítás. A csavarok kilazulása sajnos a
kéthengeres mivoltból fakad. Én a váltó léptető csavarjától szabadultam
meg menet közben hasonló jelenségek közepette, mint Nana Az enyémen
Kecskeméten eredetileg 850 f/min alapjáratot állítottak be, ami szép
hanggal, de bizonytalankodással járt. Nyíregyházán a szerviz (ami nem
garanciális márka), viszont 1 050-re beállította nagyon egyszerűen és
gyorsan, ami sokkal kulturáltabb viselkedést eredményezett. Ez fontos a
hidraulikus szeleptőkénél, mert nagyon alacsony fordulaton kicsi az
olajnyomás és csöröghetnek a szelepek. A kanyarokban kígyózást nem
feltétlenül a kormányteló okozza, jellemzően a kormánycsapágy van
megkopva. Az ellenőrzése elég nehéz, mert alaphelyzetben a kormánykifli
leszorítja és csak annak fellazítása után érezni a lógást. Javaslom az
utánállítását. Az első- hátsó gumimat most cseréltem 21 800 km után.
Szombaton ezekkel voltam a vásárban. Azért az igazsághoz hozzá
tartozik, hogy a gyári Metzeler után ég és föld az új Michelin-nel
döngetni. Igazi kanyarvadász lett a vas. Gyakori hiba még a Guzziknál a
kardán szimeringjeinek olajfolyása. Ezt csak cserével lehet orvosolni.
Az otthoni szervizelőkenk fontos, hogy időnként ellenőriztessék
műszeresen (nem fülre és kipufogó elszíneződéssel) a hengerek
együttjárását. Ha ez nem megfelelő, akkor túlfogyasztástl, bizonytalan-
egyenetlen járást okoz. Befecskendezős gépeknél ez kb. 5 perc,
karburátorosoknál, különösen a Nevadáknál ez jóval hosszabb
folyamat.

BGy

Szavaztam. Kéne! :-)

A kormány lengéscsillapító dolog érdekes tapasztalat. Én is érzem jó
ideje, hogy gyors (főleg nyújtott) kanyarokban érdekesen kígyózni kezd
a Stone. Ezen valamennyit segít, ha ketten ülünk rajta. Nem gyanakodtam
a kormánylengéscsillapítóra, de megnézem.

Én lecseréltem a Stone-on a gyári markolatot, ami szép ugyen, de
vastag. Most vékonyabb markolat van fent (ronga olcso gumi,teszt céllal
:-) ), amivel jobban elérem a fék ill. kuplung kart és akkor is tudom
tartani a kormányt, ha két ujjam a féken van. Persze ez izlés dolga, de
nekem bevált.

A másik, ami felkeltette a figyelmem, hogy " Hosszú órákon át álltam
a szervizben a műszer mellett járó motorral,". Ez a CO értéket figyelő
műszer vagy az befecskendezés elektronikáját piszkálták? Olvastam a
GuzziTech.com-on, hogy árulnak olyan elektronikát, amelyik kiszedi a
középső fordulat tartományban azt a bizonyos megtorpanást ill. jobb
teljesítményt biztosít a gépnek. Nem lenne rossz, ha lehetne faragni az
injektor térképen. (Pl. az Aprilia Capo egy kommunkikációs porton
biztosítja ezt a lehetőséget.)

Valakinek ilyen tapasztalata?

Feri

GuzziStone

Hé!

Most veszem észre a kepeken, hogy te no vagy :) Mikor olvastam a
cikket vegig az jott le, hogy egy ficko irta. Jo meglepetes volt. Szep
a motorod, mondjuk en nem szeretem a csoppereket, egy gsx-r van nekem.
Szerintem te is megkedvelnel egy sport motort, es talan egy kicsit
noiesebb is egy olyan.

CSao!

Gabor

Hi NaNa,

Lemostam szombaton a Sakált (a gumikat nem:), lekentem waxszal is és
mentem egy "kisebb" karikát. :) Kép mellékelve :)

A Sakál nagyon jó:). Imádom!:) Markolatot kell még cserélni, amire
már lassan 2 hónapja várok... (lehet, hogy leégett a gyára?:) Az
oldaltáskák varródnak.

K.

Sziasztok!

Van egy Stone-om. Régi motoros vagyok, de újrakezdő. Suhanc koromban
0.5Jawa meg Berva, Java 250, 350, P-20. Kedvelem a guzzit de rá kellett
hangolódnom. Nagyon megszerettem. Van tapasztalatom is, a Stone nem
Cruser, TÚRAMOTOR- kisvárosi, napi közlekedési eszköz. Autópályán
kifejezetten kellemes, megfelelő áramvonalas sisakkal, kis idommal. Így
a legkisebb a turbolencia, ehhez megfelelő ruházat is szükséges. A nagy
idomok, nagy plexik rontják a légellenállást. Az első fék kíváló, a
hátsó néha kisegítő, de csak finoman adagolva- különben olyan, mint a
beton. Hegyi utak tapasztalataim- kitűnően fekszi a kanyarokat,
merészen bedöntve, fordulaton tartani. A súlyától nem szabad megijedni,
főleg városban, kerülni kell a talpunk alatti csúszós talajt, por,
kavics, a motor meg tud állni, csak a mi lábunk nem. A top dobozt el
kell felejteni, ez egy erodinamikai kudarc! Az injektort be lehet
állítani normálisan, én Eisenstadtban állíttattam be egy
specialistánál, náluk ez mindennapos, egyértelmű. Nincs gondom vele. A
kormánylengéscsillapítóval nem éreztem semmi gondot, lehet hogy az
autópálya miatt, vagy a nagy idomok nem zavartak be.

Tóni