Közveszélyokozás

hirdetés

Közveszélyokozás

Eleinte arra gondol az ember, szegény ütött-vágott, sanyargatott
tesztmotor, nem volt könnyű élete. A kipufogójába belefúrtak, amitől
hangosabb lett, de alapjáraton úgy huttyog, mint
stabilmotor a gazdanapokon. Borultak is már
vele, látszik a tankon, meg a szaksajtó jobb fej része ezzel
próbálgathatta azokat a dolgokat, amiket sajnál megcsinálni a saját
motorjával, ha egyáltalán van neki. Szóval nehéz élete volt, de
összességében nem attól lett belőle rossz motor.

Külsőre úgy néz ki, mint egy agyonplasztikázott modell. Azannyát,
micsoda dudák! Hú, ezt a szopós paplanszájat! Csak valahogy van benne
valami megmagyarázhatatlanul furcsa, életszerűtlen. Mindezt egy nőtől
tudom, aki a plasztikai műtétek lelkes híve, de sokáig nem értettem,
hogy a gigantikus dudákon és a mindig álló mellbimbókon kívül mi olyan
furcsa rajta, aztán megmondta: hogy az orrát is átszabatta, és az ilyen
hatással van.

Közveszélyokozás

Aztán nézegetjük egy kicsit, mint a szilikonos szörnyeteget,
megpróbáljuk elképzelni vele magunkat különféle élethelyzetekben, és
végül arra jutunk, hogy egyszer, merő természettudományos érdeklődésből
megcsinálnánk, de lehetőleg senki meg ne tudja.

Elsőre az Intruder maga a nagykönyvben megírt cruiser egy
falinaptárról – akár Harley is lehetne, és apám, de dögös. De ha
elkezdjük nézegetni a képet, vagy esetleg élőben, percről percre megy
el a kedvünk. Túl sok az otromba, kidolgozatlan, átgondolatlan, a
legapróbb finomságot is nélkülöző részlet. Mintha az egész motort csak
azért építették volna, hogy egyszer egy 16x9 centiméteres képen
szerepeljen egy prospektusban.

Közveszélyokozás

Konkrétan nehéz megmondani, mi a baj a dizájnelemekkel, túl azon,
hogy sok a műanyag. Sok modern motoron sok a műanyag, de ennyire
ízléstelen, vásári gagyit egy rakáson ritkán látni, ez már majdnem
Kína, Ming dinasztia.

A Suzukikat általában nem a különlegességükért vagy a szépségükért
szeretjük, hanem mert verhetetlen az ár/minőség arányuk, megbízhatók,
jók, egyszerűek. Az Intruder ezek szerint nem igazi Suzuki. Beszéltem
olyannal, aki egyszer kipróbálta, mert vett volna egyet, és addig
jutott vele, hogy álló helyzetben rossz érzés volt megmozdítani a
kormányt. Pontosan értem, mire gondolt, mert tényleg rossz álló
helyzetben billegetni. Annál csak menet közben rosszabb mozgatni a
kormányt: mintha becsukódna, mint egy ólajtó, ha nem fogjuk vissza.

Közveszélyokozás

Bizonytalan, lötyögő, esetlen érzés, nem lehet más magyarázat, mint
hogy az 1,5-ös blokkra méretezett vázat nem tették alkalmassá az 1,8-as
hordozására. Vagy már eleve nem is 1500 köbcentire, hanem kevesebbre
méretezték, csak annyit még épp elbírt, az 1,8-as blokk alatt meg csak
tekereg, mint egy túlterhelt málhás öszvér, mi meg bizonytalanul ülünk
rajta, és próbálunk egyenesen, lazán ülni, mert mégiscsak egy kúl csávó
lennénk egy menő cruiseren. De ezek közül egyik sem áll. Félelmetes, és
nem a jó értelemben.

Közveszélyokozás

A fék fog, de sose tudjuk meg, mennyire, mert annyira rossz a gyári
gumi, hogy villámgyorsan csúszni kezd, nyáron, száraz úton is. Ha
szerencsénk van, mindezt egyenesben tesztelgettük, egyébként nagy
eséllyel zakó a vége. A váltó nem rossz, bár a kelleténél sokkal-sokkal
többször fordul elő, hogy a napi első induláskor egyest kapcsolnánk, és
nem jön össze. Aztán kikuplungolunk, és másodszorra beveszi. Üresbe
könnyen ki lehet venni, már ha a váz aktuális csavargása nem
bizonytalanít el minket. A sarokkal kezelendő hátsó karral kapcsolgatni
felfelé pedig olyan, mint Martensben agyontaposni egy csivavát: könnyű,
de cseppet sem jó érzés.

Közveszélyokozás

Az első futómű az Intruder egyik leggyengébb pontja. A futómű fontos
feladata, hogy tompítsa az úthibák hatását: sose gondoltam volna, hogy
ilyen komoly munkát végez. Mármint a többi futómű, nem az Intruderé. A
Jóisten irgalmazzon nekünk - minden egyes bucka, keresztborda maga az
életveszély. Hogy a nagy rugózatlan tömeg, a rossz csillapítás vagy a
gyenge rugózás miatt pattog-e oldalra akár tíz centit is az első kerék,
nekem nagyjából mindegy, úgyse lesz Intruderem sem ebben, sem a
következő négy életemben. Másoknak talán releváns információ, hogy Tomi
barátom szerint, akinek 1,5-ös Intrudere volt, a gyári gumit azonnal le
kell cserélni, és akkor már lehet vele kanyarodni.

Közveszélyokozás

Ja, tényleg: nyomvályú! Érdemes figyelni és jó előre felkészülni
testben és lélekben, hogy az Intruder nemcsak formára különbözik egy
szörfdeszkától, de súlyra is: ezzel nem lovagolunk meg egy aszfaltból
az útra dermedt bukóhullámot. Jó futóművel egy durva nyomvályút
észlelünk, aztán folytatjuk utunkat, amerre akarjuk. Rossz futóművel,
amilyen a
régi Vmax a gyári első
villával, már elég para, de azért úrrá tudunk lenni a helyzeten.
Intruderrel egyszerre félelmetes és borzalmas érzés, ahogy a meredeken
lejtő aszfalttaréjról tehetetlenül csorgunk le oldalra, mintha csak víz
volnánk. Nem is tudom, hogyan úsztam meg a Lánchídon a szembejövő
buszt.

Közveszélyokozás

Mert ugye a kormány – hát, a kormány az olyan, amilyen. Erre persze
lehet azt mondani, hogy meg kell rajta tanulni motorozni. Egy
cruiseren?! Az
új Vmax hasonló
súlyú, sokkal erősebb 1,7-es cruiser, de kis gyakorlás után anyámat el
merném vele engedni a piacra. Az Intruder viszont a lehetetlenségig
nehézkes és esetlen.

Közveszélyokozás

Így aztán kicsit hasonlít az Olasz Autók Titka néven ismert
jelenségre, ami régi történet az autós újságírásban: összehasonlító
tesztekben mindig az olasz autók a legtüzesebbek. Aztán a méréseknél
gyakran kiderül, hogy igazából nem gyorsulnak jobban, nem is erősebbek,
egyszerűen csak hangosabbak (és persze általában szebb is a hangjuk).
Az Intruder nyergében minden gázfröccs istenkísértés. Úgy istenigazából
egyszer se mertem kihúzatni. A 60-as tempó táján végzett fékpróbák
meggyőztek, hogy jobb nem menni gyorsan. Bármi jön elénk, ómen lesz a
nómen, és az Intruder
behatol, mondjuk egy teherautó oldalába.

Közveszélyokozás

A
Honda VTX 1800
ugyanekkora cruiser volt. Különösebben nem indultam be rá, de abban
keresni kellett a hibát, és a kutatómunka után arra jutottam, hogy
túl finom a motorja. Vagy mondjuk úgy, hiányzik belőle a
karakter; egyszerűen csak igen nagy, jó cruiser, de túl simán jár, túl
finom az egész. És ezt a hibát direkt keresnem kellett benne. Talán
ennyiből is kiderült, hogy a Honda kategóriákkal jobb motor,
egymillióval drágábban. Az Intruderben egyvalamit találtak el jobban:
van karaktere, ahogy jár. Nem egyenletes, inkább kicsit morcosan
egyenetlen, és persze borzalmasan, pokolian, elképesztően erős.

Közveszélyokozás

Sokan veszik, mert hárommillióért kapnak egy nagy cruisert, ami
alázza a Harley-kat. De ez akkor sem igaz, ha az Intruder sokkal
erősebb, mint bármelyik
Harley; ez
csak a gazdáját alázza. Hárommillióért inkább bármi mást, egy
élvezetesen motorozható, karakteresen járó
Shadow-t, egy kis
Sportstert, ...egy bármilyen alig használt akármit,
hárommillióért.