.co2 tr td, .co2 tr th {
padding: 0 2px;
}
.co2 {
width: 527px;
font-size: 9px;
}
.co2 tr td {
text-align: left;
}
.co2 tr.odd {
background-color: #E4EEFC;
}
A szálló por munkanéven futó PM 10 (particulate matter 10, 10
mikronnál kisebb átmérőjű, levegőben lebegő anyag) fő veszélye, hogy
a hagyományos, rendes porszemet az ember hagyományos, rendes
légzőrendszere ki tudja választani és el tudja távolítani. Egy 10
mikrométeres porszemet kitüsszentünk, kiköhögünk, vagy kikaparjuk az
orrunkból. Ugyanekkora, porszemnyi tömeg 100 nanométeres átmérőjű
részecskékből egymilliót jelent, kiköhöghetetlenül. A nagyobb
részecskék természetesen hamarabb leülepednek, mint a kisebbek. Az
1 mikrométernél kisebbek akár hetekig is lebegésben maradhatnak,
a 10-nél nagyobbak néhány óra alatt elhelyezkedhetnek
a földön, már amennyiben nem húz el felettük egy autó.
A PM10-es részecskéket az orrnyálkahártya sem szűri ki, ez
a méret könnyedén eljut a tüdő kis léghólyagjaiba is.
A 100 nanométernél kisebb részecskékbe, melyek a hörgőkön
keresztül az érrendszerbe kerülhetnek és érszűkületet okozhatnak, most
ne is menjünk bele. Na jó, menjünk: már az is kiderült, hogy a 100
nanométernél kisebb részecskék a sejthártyákon keresztül egészen
az agyig vándorolnak, és szerepük lehet az Alzheimer-kór
kialakulásában.
A részecske önmagában még nem is feltétlenül veszélyes, de mivel
hordozófelületnek tökéletesen alkalmas, nagyvárosi környezetben
rengeteg káros anyag tapadhat meg rajta, ami a légzőrendszerben
gyulladásokat vagy akár rosszindulatú daganatot is okozhat, nem
beszélve az asztmás rohamokról. Egy amerikai vizsgálat során
a Seattle-ben vett szállópor-mintákon 80-féle különböző molekulát
találtak. Még a szálló porban töltött rövidebb idő is jelentősen
növeli a szívbetegségek kockázatát.
A dízelek által kibocsátott részecskék (Diesel Particulate Matter –
DPM) a 100 nanométeres tartomány jellegzetes képviselői. Túl azon,
hogy milyen könnyen belélegezhetők, azért se jó vicc részecskeszűrő
nélküli dízelt venni, mert a dízel koromszemcséi
a felületükön egy rakás rákkeltő anyagot hordoznak.
Mennyivel drágább a szűrt
dízel?
Az Audinál a mai kínálatban egyedül az
A3-as modell , ahol az 1.9-es PD TDI dízelhez nem széria
a DPF. A modellpaletta összes többi dízelautójánál
már alapból jár a szűrő, hiszen azokat már csak a CR
TDI motorral forgalmazzák. Az 1.9-es PD TDI-hez tehát
extrafelszereltség a DPF, aminek felára 168.000 Ft, de még
így is több autó fogyott szűrővel, mint nélküle. DPF-el 149,
nélküle 73 1.9-es PD TDI Audi A3-ast szállítottak ki
a 2008-as év során.
A Volkswagen modellpalettáján már csak három modell kapható
DPF nélkül PD TDI motorral (
Polo,
Touran,
Sharan).
Ezek közül a
Touranhoz
lehet rendelni DPF szűrőt (DSG váltóval együtt), ám tavaly
mindössze egy ilyen autót adtak el. Az új dízel modellek ezeken
kívül már mind CR TDI motorral és szűrővel szereltek.
A
Skodánál
jellemzően még PD TDI motorral szereltek az autók, ám
mindegyikhez rendelhető extraként a DPF szűrő. 1.9-es
dízelmotorhoz max. 162.000 Ft, a 2.0 literes PD TDI-hez
pedig max. 250.000 Ft értékben. Ennél a márkánál elenyésző
azoknak az autóknak a száma, amelyeket DPF szűrővel
rendelnek. Természetesen a Skodánál is érkeznek a CR
TDI motoros autók, ahol már értelemszerűen a szűrő is
széria.
A Seat
Leon, az
Altea és
az
Altea XL
autók 1.9-es PD TDI motorral szerelt modelljéhez rendelhető
DPF, azonban csak DSG váltóval együtt. A DPF felára ebben
az esetben kb. 132.000 Ft, de itt a DSG váltó miatt
pluszköltséggel is kell számolni. Az új modellek és
a nagyobb motorú autók a Seatnál is már CR TDI
motorral szereltek, tehát itt is egyre több autó lesz kapható
már szériában DPF-fel.
(forrás: Porsche Hungaria)
A Peugeot-nál nincs valódi felára a részecskeszűrőnek, mivel
nem választható opcionálisan. Bizonyos motorok
részecskeszűrősek, más motorok nem. Vannak olyan motorok
amelyek mindig részecskeszűrővel szereltek (1.6 HDi 110 LE, 2.0
HDi 136-140 LE, 2.2 HDI 170 LE, 2.7 V6 HDI) illetve olyanok,
amelyek egyelőre abszolút nem léteznek szűrős változatban (1.4
HDi, 1.6 HDi 75 LE). Bizonyos motorokat gyártanak szűrős
illetve szűrő nélküli kivitelben is (pl. 1.6 HDi 90), ezeknél a
szűrős kivitelt olyan országokban forgalmazzák, ahol ehhez
valamilyen adózási előny vagy kötelező érvényű környezetvédelmi
előírás tartozik. Amennyiben pl. a 90 LE-s 1.6 HDi esetén át
kellene térni a részecskeszűrős verziókra, az nagyjából
100 000 Ft-tal növelné az árat. (Ebből következik, hogy
ahol nem kötelező, mindenki a szűrő nélküli változatot
igyekszik forgalmazni.)
Az értékesített dízel személyautókon belül a
részecskeszűrővel felszerelt dízelek aránya:
206: 0%, nincs részecskeszűrős motor
207: 10%
308: 70%
407, 607, 807: 100% (csak részecskeszűrős motor van)
Partner szgk.: 5%
Bipper szgk. : 0%, nincs részecskeszűrős motor
Mocsai Zoltán, a Peugeot Hungária termékfelelőse azt is
elmondta, hogy két éve egy kerekasztalbeszélgetésen több
importőrrel közösen javasolták a Környezetvédelmi
Minisztériumnak, hogy alakítsa át az adózási rendszert.
Ösztönzi szerették volna a kedvezőbb paraméterekkel rendelkező
(pl. részecskeszűrős) változatok forgalmazását, mondjuk a
regisztrációs adón keresztül. de azóta sem történt semmi az
ügyben. Jelen pillanatban a piac egyetlen szereplője sem
érdekelt abban, hogy a környezetbarátabb változatok kerüljenek
forgalomba, hiszen az ügyfelek nem hajlandók megfizetni a
technológia felárát, főképp a kisebb kategóriákban. Így az
importőrnek (gyártónak) sem érdeke, hogy ezeket
forgalmazza.
Egy dízel nagyjából nyolcszor annyi PM10-et juttat a levegőbe,
mint egy hasonló kategóriájú benzines. A nálunk leggyakoribb
korszerűtlen buszok és teherautók pedig körülbelül negyvenszer többet,
mint egy benzines személyautó. Ha tehát azt mondják, szálljunk buszra,
mert úgy csökkentjük a szálló por mennyiségét, nézzünk körül
a buszon. Elvégre ha azon negyvennél kevesebben tartózkodnak,
nekünk pedig benzines autónk van, máris megdőlt az elmélet, nem
beszélve arról az esetről, hogy az általunk megszámolt első negyven
autó valamelyikében utas is ül.
Egy másik kellemes elmélet, hogy a motoroknak árt
a levegőből beléjük kerülő por, ami ellen általában légszűrő védi
őket. A légszűrő betétjét általában az olajcserével együtt
váltják, hiszen a pórusai eldugultak, mégpedig mivel? Bizony,
a szálló porral! Amit honnan máshonnan szűrtek volna ki, mint
a levegőből. Így tehát egy alacsony PM10-kibocsátású benzines vagy
egy részecskeszűrős dízel akár közhasznú porszívóként is
felfogható.
Nézzük a nagyságrendet. Vegyünk egy kétliteres benzines
motorral rendelkező autót. A kétezer köbcentis égéstér
a városban normális, 2000-es fordulatszámon percenként 1000
munkaütemet végez, papíron tehát ezerszer két liter, az annyi mint két
köbméter beszívott levegő. A valóságban a töltési fok miatt
ezt inkább 0,9-cel kell szorozni, tehát percenként 1800 liter, azaz 1,8
köbméter. Egy óra alatt (x60) az 108 köbméter – naponta ennyi levegőt
tisztít tehát meg a szálló portól, aki
kétliteres Toyota Avensisével fél óra alatt ér be a munkahelyére és vissza.
Külön környezetvédelmi kedvezményt a turbós autóknak
(feltöltő!), hiszen minden nagy gázra tölteni kezd a turbó, mi
mással, mint PM10-zel teli levegővel, de tényleg rengeteggel (nagyjából
annyi plusz levegő kell a turbósnak, amennyivel több benzint
fogyaszt), amit aztán bravúrosan megtisztít a légszűrő,
a leömlőbe került gázokat pedig szépen átfésüli
a katalizátor.
A közlekedés azért is növeli a szálló por koncentrációját, mert
a sok autó nem hagyja leülepedni a szemcséket. Meg persze
a gumik és fékbetétek kopása sem tesz jót a levegőnek. Ezért
fontos, hogy kevés autó legyen, de az nagy – kevés porzás, maximális
hatékonyság. Természetesen érdekes, hol húzzuk meg a határvonalat:
mi az a hengerűrtartalom, ami
felett már szmogriadókor is közlekedhetne valaki. A három
liter talán már elég hatékony, ebbe az én igen alacsony
PM10-emissziójú,
3,4 literes Toyotámmal már bele is esnék. Ráadásul a legborongósabb
napokon is láthatnánk-hallhatnánk a legszebb orgánumok közé
tartozó
V6-os Alfákat,
V8-as Ferrarikat .
Szmogriadókor a lehető legrosszabb taktika kizárni a páros
vagy páratlan rendszámúakat – cseppet sem tükröz differenciáltabb
gondolkodást, mint a szőnyegbombázás vagy a fűnyíró-elv.
Tehát páros-páratlan elfelejt,
környezetvédelmi osztály alapján osztogatott matrica szintén, hiszen azt CO, CO2,
NO2 alapján osztogatják, és a világon semmi köze a szálló
porhoz, ami a leggyakrabban lépi át az egészségügyi határértéket.
Leszámítva természetesen a DPF nélküli dízeleket, melyeket épp
ezért pontoznak le, és hát tényleg, szmogriadó esetén mit keresne már
az úton bármilyen, részecskeszűrő nélküli dízel?
Vezényeljék inkább környezetvédelmi őrjáratra a városok összes
Hummerét és
V8-as nagyvasát, hiszen
egy big block, vagy egy szolid,
6,2-es Cadillac Escalade környezetvédelmi szempontból felér hat
egyliteres Suzukival.
Tudjuk, hogy egy ötvenéves bükkfa évi egy tonna port képes megkötni, de
honnan a fenéből akasszunk le hirtelen több ezer daliás
bükkfát?
Melyekből amúgy is 29 kéne, hogy feldolgozzák egy ilyen modern
Avensis által évi tízezer kilométeres városi közlekedés során termelt
két tonna szén-dioxidot. És persze a bükkfa nem úgy köti meg
a port, hogy fotoszintetizál belőle valamit – egyszerűen csak
megtapad az 1500 m2-nyi felületen, aztán az eső lemossa, bele
a talajba. Ilyen alapon tehát Kóbor János is megköti a port.
A fejlődés szerencsére nem is a fásítás irányába megy, az
önkormányzatoknak a parkfenntartás puszta költség, míg az ún.
ingatlanfejlesztés során értékesített telkek költségvetési bevételt
jelentenek, a beépítetlen zöldterület elsumákolása pedig zsíros
vesztegetési pénzeket. Egyre kevesebb hát a magas, lombos fa.
A PM10-zel legsúlyosabban szennyezett
városok (2004)
Kairó
(169 mikrogramm/köbméter)
Delhi
(150)
Kalkutta
(128)
Tianjin, Kína (
125)
Chongqing, Kína
(123)
Kanpur, India
(109)
Lucknow, India
(109)
Dzsakarta, Indonézia
(104)
Shenyang, Kína
(101)
(_)
Budapest, Teleki tér, január 12 14.00.
(76,0)
Nagy, hörgő V8-asok viszont szerencsére vannak. Megnyugtató, hogy
városainkban egyre több az erősen felhúzott, lefúvószelepéből is
tiszta, pormentes levegőt tüsszögő
Subaru Impreza STI
és
Mitsubishi EVO. Legyen
hát a szmogriadó a benzin és a nagy köbcenti ünnepe,
egyfajta pályanap, egyfajta jutalomjáték azoknak, akiket nem kizárólag
a kapzsiság vezérel, amikor autót választanak.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak
is?
Tegye meg a cikk
blogposztján !
Meg lehetne aztán húzni a vonalat 4 liternél is, akkor jól
járnának
azok az audisok,
akik nem a V6TDI-vel akarták megfogni a pénzt. És persze
lehet rinyálni, hogy az autók nem termelik, hanem épp ellenkezőleg:
fogyasztják az oxigént, de a szállóporos szmogriadók nem
a szén-dioxidról szólnak, és ha célirányosan tiltunk ki
a forgalomból egy csomó autót, a belvárosi ősfák valósággal
zihálva kapkodnak majd a szén-dioxidért.
Páros-páratlan?! Az isten szerelmére, legyünk már egy kicsit
környezettudatosabbak!
A Szálló Por (PM10 és PM2,5) egészségügyi kockázatai
(Az index számok az egy köbméterben található mikrogramm értékeket
jelölik )
| EEA levegőminőségi index | Élettani hatás | Veszélyességi szint a részecskék mérettípusai szerint* |
|
|---|---|---|---|
| PM2.5 (Finom por) | PM10 (Durva por) | ||
| 0 - 50 | Jó | Nincs | Nincs |
| 51 - 100 | Elfogadható | Nincs | Nincs |
| 101 - 150 | Érzékenyek számára egészségtelen | A szívelégtelenséggel vagy légzőszervi betegséggel élőknek, valamint az időseknek, kisgyermekeknbak jelent rizikót. |
Asztmások, vagy más egyéb légzőszervi bántalmakkal élők számára jelent veszélyt, hosszas kint tartózkodás esetén. |
| 151 - 200 | Mindenki számára egészségtelen | A szennyezett területen senkinek sem ajánlott a hosszas tartózkodás. A szívproblémákkal, légzőszervi betegséggel élőknek, valamint az időseknek és kisgyermekek számára jelent kiemelt kockázatot. |
A szennyezett területen senkinek sem ajánlott a hosszas tartózkodás. Asztmásoknak, szívproblémákkal, illetve légzőszervi betegséggel élőknek, az időseknek és kisgyermeknek jelent kiemelt kockázatot. |
| 201 - 300 | Erősen egészségkárosító | A szennyezett területen senkinek sem ajánlott a kültéri tartózkodás. A szívproblémákkal, légzőszervi betegséggel élőknek, valamint az időseknek és kisgyermekek számára jelent kiemelt kockázatot. |
A szennyezett területen senkinek sem ajánlott a kültéri tartózkodás. Asztmásoknak, szívproblémákkal, illetve légzőszervi betegséggel élőknek, az időseknek és kisgyermeknek jelent kiemelt kockázatot. |
| 301 - 500 | Veszélyesen káros | A szennyezett területen lévő zárt épületek elhagyása fokozott kockázatott jelent mindenki számára. Szívproblémákkal, légzőszervi betegséggel élők, valamint az idősek és kisgyermekek tartózkodjanak zárt helyen. |
A szennyezett területen lévő zárt épületek elhagyása fokozott kockázatott jelent mindenki számára. Asztmával, szívproblémákkal, légzőszervi betegséggel élők, valamint az idősek és kisgyermekek tartózkodjanak zárt helyen. |
*A "szálló por" részecskeméret szerint két
csoportba bontható:
– Legfeljebb 2.5 mikrométer átmérőjű részecskék (PM2.5)
– Legfeljebb 10 mikrométer átmérőjű részekcskék (PM10)
A budapesti levegő aktuális értékelése, vagy legalábbis az előző
napok adatai
itt olvashatók .
További cikkeink










