ADAC Ecotest – 2020.

Elég józan ésszel belegondolni, melyik szennyezhet kevesebbet: egy kilencszáz kilós, 1,3-as kiskocsi, vagy egy bő kéttonnás, sokhengeres, batár SUV, kisegítve egy parányi villanymotorral? A válasz ugyan nem nehéz, mégis mintha lehunyt szemmel szaladnánk a szakadék felé. Úgy nyírjuk ki a valóban takarékos kisautókat, hogy közben kalapot lengetünk a 400-500 lóerős hobbiterepjárók előtt. Mindezt a környezetvédelem jelszavával. Fura egy paradoxon, nagyjából mint a fegyveres békefenntartás.

A német autóklub, vagyis az ADAC évről évre elkészíti saját Ecotestjét, ami arról szól, hogy károsanyag-kibocsátás szerint rangsorolják a náluk megforduló típusokat. Természetesen nem a katalógusadatok szerint, mert azok ritkán tükrözik a valóságot. Ehelyett elvégzik saját méréseiket, mind próbapadon, laboratóriumi körülmények között, mind pedig tényleges forgalomban.

Mit és hogyan tesztelnek?

Ezeknek a teszteknek valamennyi, náluk megforduló tesztautót alávetik, de ez nyilván nem jelenti azt, hogy minden egyes új típus összes kiviteléről, motorváltozatáról és felszereltségi szintjéről be tudnak számolni. Idén 95 modell szerepel az összesítő táblázatokban. Ezek közül mindössze hatnak sikerült a maximálisan megszerezhető öt csillagot begyűjtenie.

A tesztek egy része próbapadon zajlik, ahol teljesen azonos körülmények között tudják lemérni az autókat. Ez kulcsfontosságú az összehasonlíthatóság miatt. A többi vizsgálatot tényleges forgalomban, valós körülmények között folytatják. Menet közben hordozható emissziós mérőműszert (PEMS) használnak. Mérnek hidegindítás után és üzemmelegen, a tesztkört pedig a lehető legváltozatosabban igyekeznek meghatározni. Így van benne városi szakasz, padlógázas gyorsítás, autópályás haladás, egyszóval szinte minden, ami a mindennapok során is előfordulhat.

Két fontos tényezőre koncentrálnak. Egyrészt a szén-dioxid-kibocsátásra (CO2), méghozzá forrástól a kerékig, azaz well-to-wheel számítva. Ez az oka annak, hogy a villanyautók sem kapnak alanyi jogon maximális pontszámot, holott lokálisan nyilván nulla az emissziójuk. Másrészt pedig a károsanyagok mennyiségét mérik, ebbe a körbe a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok, szénhidrogének és a szilárd részecskék is beletartoznak. Az elektromos autók energiafelhasználásához természetesen a töltési veszteséget is hozzászámolták.

Mennyire vehetjük komolyan idehaza?

Ha már említettük, hogy forrástól a kerékig mérnek, nagyon lényeges a forrás szerepe. Tehát az, hogy mennyit szennyez annak az energiának az előállítása, amit később az autó felhasznál. Az ADAC számításaihoz természetesen a németországi energiamixet vették alapul, ami jelentősen eltér a hazaitól.

Pontos, azonos időszakra vonatkozó, így egymással tökéletesen összehasonlítható adatok e cikk írásakor nem álltak rendelkezésre, de azért nagyságrendeket érdemes említeni. Németországban 2020 első félévében 55 százalék fölött volt a megújuló energiaforrások aránya, és egyébként is növekvő a tendencia. Tavaly fordult elő először, hogy átlépte az 50 százalékot.

Ezzel szemben idehaza az MEKH oldalán 2018-as a legfrissebb, teljes évet bemutató infografika, amely szerint a bruttó villamosenergia-termelésnek mindössze 11,7 százalékát adták a megújulók. A 2020. október havi adatok is alig többet, mintegy 13 százalékot mutatnak. Kisebb ugyanakkor a széntermékek részaránya.

Ebből az következik, hogy az ADAC villanyautókra vonatkozó számait erősen tájékoztató jellegűnek értelmezhetjük. Mégis van értelme elmélyülni az eredményekben, hiszen az elektromos autókat egymáshoz viszonyítva nyugodtan vizsgálhatjuk.

Eredmények

A CO2-kibocsátásra legfeljebb 60, míg károsanyagokra maximum 50 pontot lehetett odaítélni. Így az elérhető összpontszám 110 volt, de ezt egyetlen versenyző sem tudta megközelíteni. Minél tisztább egy autó, annál magasabb a pontszáma, a ponthatárok pedig az alábbiak szerint alakultak:

• 5 csillag: 90 pont és fölötte
• 4 csillag: 70-89 pont
• 3 csillag: 50-69 pont
• 2 csillag: 30-49 pont
• 1 csillag: 0-29 pont

A legjobbak

A 2020-as ADAC Ecotesten mindössze hat autó kapott ötcsillagos minősítést – hasonlóan a tavalyihoz. Most azonban kevésbé sokszínű a mezőny, ami a hajtást illeti: a hatból öt elektromos, és csupán egy CNG-s. Benzines vagy dízel nem jutott ilyen magasra ezúttal. Pontszám szerint holtversenyt hirdethetünk az élen a Hyundai Ioniq Electric és a Volkswagen e-Up között, mindkettő 97-et ért el. Az Ioniq viszont egy leheletnyivel kevesebbet fogyasztott (16,3 kWh a 16,7-tel szemben), ezzel a well-to-wheel CO2-kibocsátása is egy picivel jobb. És tegyük hozzá, hogy a Hyundai méreteit tekintve is más ligában játszik.

A dobogó harmadik fokára a CNG-s Volkswagen Up került, igaz, a sűrített földgázzal hajtott autók Németországban sem bírnak komoly piaci jelentőséggel, tekintve, hogy az új autók között csupán 0,2 százalékos részesedéssel bírnak. Idehaza még ennyi dicsőség sem jut nekik, ráadásul CNG-t is kifejezetten kevés helyen lehet tankolni. Az ötcsillagosak között találjuk még a Seat Miit, a VW Up konszern- és platformtársát, továbbá a Mini Cooper SE-t és a Smart Forfour EQ-t.

A legtisztább autók 2020-ban: 1-6. helyezett
Hely	Modell	Hajtás	CO2 (g/km), w-t-w	Csillag	CO2-kibocsátási pontszám (max. 60)	Károsanyag-kibocsátási pontszám (max. 50)	Összpontszám (max. 110)
1.	Hyundai Ioniq Electric	elektromos	90	5	53	44	97
2.	VW e-Up	elektromos	92	5	53	44	97
3.	VW Eco e-Up 1.0	benzin+CNG	116	5	45	50	95
4.	Seat Mii Electric	elektromos	95	5	52	42	94
5.	Mini Cooper SE	elektromos	97	5	51	42	93
6.	Smart Forfour EQ	elektromos	101	5	50	40	90

A négycsillagos többség

Ebbe a kategóriába sorolható be a mezőny legnagyobb szelete. Az összetétel is változatosabb, hiszen itt már benzines, dízel, hibrid és elektromos is található. Lényeges, hogy az ADAC szakemberei a tisztán elektromosan közlekedni egyáltalán nem képes mild hibrideket nem hibridként, hanem benzinesként (esetleg a dízel-lágy hibrideket dízelként) vették számba. A négycsillagosok között a Peugeot e-208 bizonyult a legtisztábbnak.

A hibridek közül a Honda Jazz lett a legjobb, vegyesben 5,1 literes átlagfogyasztást mértek nála, amivel együtt CO2-kibocsátása is egész kedvező volt (142 g/km). Legjobb benzinesnek a Suzuki Swiftet találták – azt persze ne feledjük, hogy ez valójában egy lágy hibrid. A Jazzhez hasonlóan 5,1-et evett százon, de CO2-ből valamivel többet lökött a levegőbe, 144 grammot kilométerenként (gyári adat: 88 g/km). Érdekes módon az Ignis hiába kisebb, ugyanezzel a hajtással 5,3 literes fogyasztást produkált, és CO2-emissziója is magasabb volt (148 g/km).

További érdekesség, hogy a dízel Golf TDI még a német energiamix mellett is megelőzte például a teljesen elektromos DS3 Crossback E-Tense-t. És bár a dízelekkel szemben kedélyes kis boszorkányüldözés zajlik, azért a BMW 320d Touring és a Mercedes-Benz A 200 d egyaránt felülmúlta a Nissan Leafet. Ezek a dízelek amúgy már az Euro 6d-TEMP normának megfelelőek, az ADAC mérései szerint pedig a kipufogógáz-tisztítás példásan működik, részecskekibocsátásuk alig mérhető.

Szintén megér egy gondolatot, hogy a Kia Ceed Sportswagon dízelmotorral bekerült a négycsillagosok közé, míg plug-in hibridként csak egy osztállyal lejjebb találjuk. Az XCeed esetében szintén megelőzte a dízel a konnektorost, de ennyire még ne szaladjunk előre.

A legtisztább autók 2020-ban: 7-45. helyezett
Hely	Modell	Hajtás	CO2 (g/km), w-t-w	Csillag	CO2-kibocsátási pontszám (max. 60)	Károsanyag-kibocsátási pontszám (max. 50)	Összpontszám (max. 110)
7.	Peugeot e-208	elektromos	103	4	49	40	89
8.	Renault Zoe R135 Z. E. 50 (52kWh)	elektromos	104	4	49	39	88
9.	VW ID3 Pro Performance (58 kWh)	elektromos	106	4	48	39	87
10.	Honda Jazz 1.5 i-MMD	hibrid	142	4	36	49	85
11.	Peugeot e-2008	elektromos	110	4	47	37	84
12.	Suzuki Swift 1.2 Dualjet Hybrid	benzines	144	4	35	49	84
13.	Opel Astra 1.2 DI Turbo	benzines	152	4	33	50	83
14.	Suzuki Ignis 1.2 Dualjet Hybrid	benzines	148	4	34	49	83
15.	VW Golf 2.0 TDI SCR	dízel	151	4	33	50	83
16.	DS3 Crossback E-Tense	elektromos	112	4	46	36	82
17.	Opel Corsa 1.2 DI Turbo	benzines	152	4	33	49	82
18.	Toyota Aygo 1.0	benzines	151	4	33	49	82
19.	Peugeot 208 1.2 PureTech 100	benzines	155	4	32	49	81
20.	Fiat 500 1.0 Hybrid GSE	benzines	148	4	34	46	80
21.	VW Golf 1.0 eTSI	benzines	160	4	30	50	80
22.	BMW 320d Touring	dízel	164	4	29	50	79
23.	Mercedes-Benz A 200 d Limousine	dízel	162	4	29	50	79
24.	Škoda Kamiq 1.0 TSI	benzines	164	4	29	50	79
25.	Renault Clio TCE 130 GPF	benzines	168	4	27	50	77
26.	Lexus ES 300h	hibrid	150	4	33	43	76
27.	Peugeot 2008 1.2 PureTech 130	benzines	170	4	27	49	76
28.	Kia Ceed Sportswagon 1.6 CRDI 136	dízel	170	4	27	47	74
29.	Nissan Leaf (62 kWh)	elektromos	124	4	42	32	74
30.	BMW 218i Gran Coupé	benzines	179	4	24	49	73
31.	Mercedes-Benz GLA 200 d	dízel	180	4	23	50	73
32.	Toyota Corolla 2.0 Hybrid	hibrid	143	4	36	37	73
33.	VW Golf 1.5 eTSI	benzines	170	4	27	46	73
34.	Audi Q2 35 TDI	dízel	184	4	22	50	72
35.	Renault Captur TCE 130 GPF	benzines	183	4	22	50	72
36.	Mazda CX-30 Skyactiv-X 2.0 M Hybrid	benzines	180	4	23	48	71
37.	Mercedes-Benz CLA Shooting Brake 200	benzines	184	4	22	49	71
38.	Nissan Juke 1.0 DIG-T 117	benzines	185	4	22	49	71
39.	BMW 118i	benzines	186	4	21	49	70
40.	BMW X1 sDrive 18d	dízel	190	4	20	50	70
41.	Hyundai i10 1.0	benzines	152	4	33	37	70
42.	Hyundai Ioniq Plug-in Hybrid	hibrid	126	4	41	29	70
43.	Porsche Taycan 4S	elektromos	130	4	40	30	70
44.	Toyota C-HR 2.0 Hybrid	hibrid	146	4	35	35	70
45.	Volvo V60 T6 Twin Engine	hibrid	172	4	26	44	70

Közepesek, jó sokan

A háromcsillagos mezőny is majdnem ugyanolyan népes, mint a négycsillagosoké. A Lexus UX 250h felvezetésével indul a felsorolás. Ennél ugyanakkor sokkal meglepőbb dolgoz is kiemelhetünk. Kiváló ellenpélda a bevezetőben felvázolt kisautó-batár SUV párharcra az Audi E-tron és az A1 Citycarver összehasonlítása. Miközben az E-tron egy tisztán elektromos, ám 2,5 tonnás batár, az A1 alig több, mint négy méter hosszú, 1,2 tonnás benzines törpe. Mégis előzött az E-tron: töltési veszteséggel együtt 24,4 kWh-t zabált százon, míg az A1 másfél literes turbómotorja 6,9 litert szittyózott vegyesben. Közel hatvangrammnyi CO2 volt a mért különbség kilométerenként.

Itt találjuk az egyetlen tesztelt üzemanyagcellás modellt, a Mercedes-Benz GLC F-Cellt. Nem kimondottan elterjedt technológia, ráadásul még mindig rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, van-e egyáltalán jövője. Nem a GLC lesz a perdöntő, hiszen tavaly áprilisban jelentették be a gyártás leállítását. Well-to-wheel mérés szerint 171 grammos kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátást produkált, amivel az elérhető pontok kevesebb, mint felét gyűjtötte be. Károsanyag tekintetében ennél sokkal jobban szerepelt (40 pont).

A háromcsillagosok sorozatának vége felé találjuk a Volkswagen T6.1 Multivant, nem véletlenül. A magas felépítmény, aerodinamikai szempontból nem szerencsés forma és a kétliteres dízelmotor kombinációja 7,5 literes fogyasztásban mutatkozik meg, 238 gramm a kilométerenkénti CO2-emisszió. Az Euro 6d-TEMP-et teljesítő motor károsanyag-kibocsátására viszont járt a maximális ötven pont.

A legtisztább autók 2020-ban: 46-82. helyezett
Hely	Modell	Hajtás	CO2 (g/km), w-t-w	Csillag	CO2-kibocsátási pontszám (max. 60)	Károsanyag-kibocsátási pontszám (max. 50)	Összpontszám (max. 110)
46.	Lexus UX 250h	hibrid	146	3	35	34	69
47.	Kia Niro 1.6 GDI Plug-in Hybrid	hibrid	140	3	37	31	68
48.	VW T-Roc Cabriolet 1.0 TSI OPF	benzines	195	3	18	50	68
49.	Audi E-tron Sportback 55	elektromos	134	3	39	28	67
50.	Audi A1 Citycarver 35 TFSI	benzines	193	3	19	47	66
51.	Ford Mondeo Turnier 2.0 Hybrid	hibrid	171	3	26	40	66
52.	Kia Ceed Sportswagon 1.6 GDI Plug-in	hibrid	134	3	39	27	66
53.	Mercedes-Benz GLC F-Cell	üzemanyagcella	171	3	26	40	66
54.	Jaguar XE D180	dízel	196	3	18	47	65
55.	Kia XCeed 1.6 CRDI 136	dízel	173	3	26	39	65
56.	BMW 330e	hibrid	172	3	26	38	64
57.	Ford Fiesta ST 1.5 Ecoboost	benzines	196	3	18	46	64
58.	Kia XCeed 1.6 GDI Plug-in	hibrid	148	3	34	30	64
59.	Mazda 3 Skyactiv-G 2.0 M Hybrid 150	benzines	164	3	29	35	64
60.	Toyota Proace City Verso L1 1.2 Turbo	benzines	198	3	17	47	64
61.	VW Passat Variant 2.0 TSI OPF	benzines	209	3	14	50	64
62.	Hyundai Kona 1.6 GDI Hybrid	hibrid	162	3	29	34	63
63.	Mercedes-Benz GLC 220 d	dízel	210	3	13	50	63
64.	Peugeot 208 1.2 PureTech 130	benzines	180	3	23	40	63
65.	Audi A4 Avant 40 TFSI	benzines	213	3	12	50	62
66.	Renault Captur TCE 100	benzines	180	3	23	39	62
67.	Seat Leon ST Cupra R	benzines	214	3	12	50	62
68.	Mercedes-Benz GLB 220 d	dízel	211	3	13	48	61
69.	Ssangyong Tivoli 1.5 GDI-T	benzines	220	3	10	50	60
70.	Ssangyong Korando 1.6 E-XDI	dízel	221	3	10	50	60
71.	Volvo XC40 T5 Twin Engine	hibrid	198	3	17	43	60
72.	Peugeot 3008 1.6 Hybrid4 300	hibrid	172	3	26	32	58
73.	Honda HR-V 1.5 Turbo	benzines	182	3	23	34	57
74.	DS7 Crossback E-Tense 300	hibrid	177	3	24	32	56
75.	Peugeot 2008 1.2 PureTech 155	benzines	184	3	22	34	56
76.	Mercedes-Benz EQC 400	elektromos	151	3	33	21	54
77.	VW 6.1 Multivan 2.0 TDI BMT	dízel	238	3	4	50	54
78.	Kia Ceed GT	benzines	198	3	17	35	52
79.	Audi Q3 Sportback 45 TFSI	benzines	246	3	1	50	51
80.	Mercedes-Benz B 250 e	hibrid	168	3	27	24	51
81.	Mercedes-Benz GLE Coupé 400 d	dízel	261	3	0	50	50
82.	Mercedes-Benz V 300 d Lang	dízel	258	3	0	50	50

Kettessel még megfelel?

Itt kevés kivétellel jókora batárokat és sportos kocsikat találunk. Pontszámban ugyanazt produkálta a BMW X3 hibridje, mint a Porsche 911 Carrera Coupé S, csak éppen teljesen más összetételben, ami a részpontokat illeti. Hiába a hibridség, a gyönyörű Polestar 1 is inkább sportos gép, mint szürke egér, és fogyasztásbajnok sem lesz belőle. Az ADAC tesztje során az első száz kilométert elektromosan tudta megtenni, méghozzá 29,1 kWh-s fogyasztással, ami 159 grammos szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg a forrástól a kerékig számolva, a német energiamix mellett.

Igazán tájidegen ezek közt a riválisok közt a Mazda 2, annál is inkább, mivel az 1,5 literes benzinest mild hibridként egy kis villanymotor is hivatott segíteni. A fogyasztással nincs is gond, 5,1 litert kér százra, és CO2-kibocsátása is ott van a Honda Jazz és a Suzuki Swift eredménye körül. Azonban az utcai tesztek során a váltóáttételezés miatt sokszor a teljes terhelés közelében kellett használni a motort annak érdekében, hogy a kitűzött sebességet tartani tudja. Ez a szén-monoxid mennyiségére nyomta rá a bélyegét, emiatt nem kapott egyetlen pontot sem a károsanyag-emisszióra.

A legtisztább autók 2020-ban: 83-93. helyezett
Hely	Modell	Hajtás	CO2 (g/km), w-t-w	Csillag	CO2-kibocsátási pontszám (max. 60)	Károsanyag-kibocsátási pontszám (max. 50)	Összpontszám (max. 110)
83.	BMW X3 xDrive 30e	hibrid	209	2	14	35	49
84.	Peugeot 508 SW 1.6 Hybrid 225	hibrid	167	2	28	21	49
85.	Polestar 1	hibrid	159	2	30	19	49
86.	Porsche 911 Carrera Coupé S	benzines	275	2	0	49	49
87.	Volvo XC60 B5	benzines	254	2	0	49	49
88.	Volvo V90 Cross Country B6	benzines	257	2	0	48	48
89.	Subaru XV 2.0 ie.	benzines	212	2	13	34	47
90.	Land Rover Range Rover Evoque D150	dízel	233	2	6	37	43
91.	Ford Focus Turnier ST 2.3 Ecoboost	benzines	228	2	7	35	42
92.	Honda Civic Type R	benzines	241	2	3	36	39
93.	Mazda 2 Skyactiv-G 90 M Hybrid	benzines	135	2	38	0	38

Nagy autó, nagy bukta

Attól, hogy egy autó hibrid, még nem lesz szükségszerűen környezetbarát. Ha egy nagy homlokfelületű, nehéz, nagy teljesítményű SUV-ra akasztunk egy villanymotort, attól még szennyezhet jobban, mint kábé bármi más. Ezt a tételt igazolja a két utolsó helyezett, az egycsillagos különítmény.

A Mercedes dízel-hibridje, a GLE 350 de a teszt során az első nyolcvan kilométert tudta tisztán elektromosan teljesíteni, utána váltott át a dízelmotorra. Villanyos üzemben a száz kilométerre vetített fogyasztása 32,6 kWh volt, beleértve a töltési veszteséget is, ami kifejezetten magas. Gázolajból 8,1 liter a mérlege százon. Ha a tesztútra számolunk, akkor kereken száz kilométeren 22,5 kWh-nyi áram és 2,7 liter gázolaj fogyott el. 209 gramm szén-dioxid jön ki belőle kilométerenként. Ez aránylag alacsony pontszámot eredményez.

Érdekes módon a károsanyag-kibocsátást nem a dízelmotor rontja le, az ugyanis külön megkapná a maximális pontszámot. Ehelyett a magas fogyasztású villanymotor húzza le az eredményt, mivel ennyi villamos energia előállítása jelentős környezetterheléssel jár. Így jön ki az összesített 28 pont a 2,7 tonnás SUV-nak.

Kicsivel könnyebb, 2,5 tonnás a BMW X5 xDrive 45e. Elektromosság tekintetében még a Mercedes GLE-nél is egy nagyságrenddel falánkabb: 41,4 kWh-t kér százon, ráadásul a teszt során csak 62 kilométer villanyos hatótávra volt képes. Dízelüzemben 10,7 l/100 kilométer volt a mért adat. A kereken száz kilométeres tesztkör mérlege ezzel 20,9 kWh és 5,4 liter. Szén-dioxidból minden egyes kilométeren 264 grammot eregetett, ami kifejezetten sok.

A dízelmotor viszonylag kevés károsanyagot bocsát ki, a szén-monoxid-mennyiség csak erőltetett autópályás menetben ugrik meg. Itt is inkább a magas elektromos fogyasztás well-to-wheel értéke húzza le a pontszámot, még ha nem is olyan mértékben, mint a GLE esetében. Az összesítés 23 pont.

A legtisztább autók 2020-ban: 83-93. helyezett
Hely	Modell	Hajtás	CO2 (g/km), w-t-w	Csillag	CO2-kibocsátási pontszám (max. 60)	Károsanyag-kibocsátási pontszám (max. 50)	Összpontszám (max. 110)
94.	Mercedes-Benz GLE 350 de	hibrid	209	1	14	14	28
95.	BMW X5 xDrive 45e	hibrid	264	1	2	21	23

Összegzés

A legfontosabb, hogy az Ecotest adatait mindenképpen fenntartásokkal kell szemlélni, főleg magyar szemmel. Ahogyan arra már korábban is kitértünk, a német energiamix alapjaiban különbözik a magyartól, így a forrástól a kerékig mért kibocsátási adatok idehaza nem állnak meg, hiába a pontos mérések. Ugyanakkor az ADAC tesztjében szereplő minden autót azonos körülmények és szempontok között vizsgáltak meg, így egymással összevethetők az eredmények.

Ahogy a rangsorból kitűnik, igenis számít a méret. Egy kisautó benzin- vagy dízelmotorral is lehet kevésbé környezetszennyező, mint egy nagyobb hibrid, vagy akár teljesen elektromos modell. Villanyautóknál nem elhanyagolható tényező a töltési veszteség sem. A gyártók által megadott fogyasztási és kibocsátási adatok sokszor pontatlanok, ezért nem árt teszteket és valós tapasztalatokat is figyelembe venni, ha valaki vásárlási céllal nézelődik.

Forrás: ADAC

A tavalyi Ecotest itt található:

Az egy évvel korábbi eredmények ezen a linken: