2015.04.14. 06:25 Módosítva: 2015.04.14. 07:17

A magyar ember mindig szereti, ha valamit meg lehet oldani okosba', ezért minden alternatív üzemanyagot forró szeretettel ölel magához, ha csak egy forintot is lehet spórolni vele. Apáink a gázpalackkal a hátsó ülésen nyomták, aztán bejöttek a komoly LPG-szettek, majd amikor rendesen elkezdett terjedni az autógáz, rányomtak egy kis jövedéki adót. Az E85-fellángolásnak mi is vetett hirtelen véget? Tényleg, a jövedéki adó. A CNG-nél már ne is lepődjünk meg. Ma mindenesetre nehéz lenne bárkit is rábeszélni, aki nem vallásos híve a CNG-nek, hogy legálisan földgázzal autózzon. A kulcsszó a legálisan.

Gázt tankolni jó, mert olcsó és környezetbarát. Ennél több érv nem is nagyon kell, hogy időnként rákeressek a használtpiacon a kettős üzemű autókra, és mindig elképedek, hogy mennyi gyári CNG-s gépet találok. Az olaszok és a németek egy időben lelkesen fejlesztgették a földgázos autókat, a két sláger ma nálunk az olcsón behozott Multipla és a Zafira. Akárhogy is számolgatom, nem jön ki a matek, miért érné meg bárkinek is ilyenekkel vesződni, ezért megkérdeztem Király Zsoltot, vagyis az LPG-doktort, mi viszi rá az embereket, hogy CNG-s autót vegyenek.

LPG vagy CNG, nem mindegy

Ahogy a háztartásban, az autógázoknál is kétféle anyag terjedt el, amelyek között alapvető különbség van. Az LPG a Liquefied Petroleum Gas rövidítése, magyarul PB-gáznak vagy propán-butánnak szoktuk hívni. Ennek a gáznak, amely többek között az olajfinomítás melléktermékeként is keletkezik, óriási előnye, hogy viszonylag kis nyomáson, 20-30 bar környékén cseppfolyós állapotban tárolható. Így aztán könnyű a jól ismert, hevenyészett alumínium palackokba tölteni, és autóba tankolni se nagy varázslat, de mindennél fontosabb, hogy kis tartályba sok molekulát lehet pumpálni, energiasűrűsége összehasonlítható a benzinével.

A CNG (Compressed Natural Gas) nem más, mint a földgáz, a rövidítés első betűjét azért kapta, mert ésszerű tárolásához igencsak össze kell nyomni. Jórészt metánból áll, ezért nem teszi meg nekünk azt a szívességet, hogy kis nyomáson folyékonnyá válna, ami megkönnyítené a szállítását a kisebb térfogat miatt. Így aztán az LPG-hez képest kábé tízszer akkora nyomáson hordozza a CNG-s autó a tartályait, amelyek még így is jóval nagyobbak, és sokkal erősebbnek kell lenniük. Míg egy átlagos autónál 3-400 kilométerre elég LPG elfér egy akkora tartályban, amit be lehet tenni a pótkerék helyére, hasonló hatótávolságot CNG-vel három-négy tartállyal lehet elérni, amelyek egyenként akkorák, mint egy nagyobb testű kutya.

A CNG-nek nincs sok előnye azon kívül, hogy a fajsúlya kisebb, mint a levegőé. Ez azért fontos, mert a CNG az LPG-vel ellentétben szivárgás esetén nem gyűlik össze a mélygarázsban, pincében, ami azért nem mindegy. Fenntarthatósági szempontból pedig azért lehetne a jövő gyönyörű üzemanyaga a CNG, mert a regeneratívnak számító biogázt is bele lehet tankolni a CNG-s autóba, hiszen összetétele nagyon hasonló. Ma viszont az LPG tűnik ésszerűbbnek a fent felsorolt előnyei miatt. Az LPG-doktor névre keresztelt műhelyben minden szójáték ellenére mindkettővel foglalkoznak.

Amikor ezt a cikket írom, az egy kézen megszámolható magyarországi CNG-kutak közül a szigetszentmiklósin éppen 369 forintért mérik a földgáz kilóját. Nem egyértelmű az összehasonlíthatóság: úgy érdemes számolni, hogy az eredeti fogyasztást literben megszorozzuk 0,6-0,65-tel, ez lesz a gázfogyasztásunk kilóban. Vagyis egy tíz liter benzint zabáló autó 6-6,5 kiló CNG-vel megy el száz kilométert, ami nem rossz, de csak amíg a költségeket nem hasonlítjuk az LPG-hez. Azzal ugyanennyibe kerül. Naiv, jogkövető halandóként nehéz megérteni, miért választaná bárki is a földgázt, amikor már csak a kiépített kúthálózat miatt is sokkal könnyebb az LPG-s élete.

Egyetlen magyarázat létezik: az otthon tankolás. Feltételezhetnénk jóindulatúan, hogy a jóember megveszi a kompresszorboltban a nem is olyan kis kompresszorát (pár százezerből megvan), megszerzi a hivatalos engedélyeket (hasonló nagyságrend, ha sikerül), szakemberrel rákötteti a gépet az otthoni gázcsonkra (ez már csak az apró), és a létrehozott zsebtöltőállomásán tankolt gáz után szépen befizeti a jövedéki adót (28 forint köbméterenként). Azért érezzük, hogy ez nem teljesen életszerű. Király Zsolt tudja, mi a magyar valóság: a kiszuperált búvárpalack-töltő.

Erre már én is felemelem a szemöldököm, pedig nem vagyok szívbajos, ha sufnimegoldásokról van szó. Igazából annyira nem meredek a dolog, hiszen több kompresszorgyártó ugyanazt a gépet árulja kisebb módosításokkal búvárpalackokhoz és CNG-tankoláshoz, mivel hasonlóak a nyomások. De azért nem biztos, hogy örülnék, ha megtudnám, hogy az éjjelente finoman átszűrődő berregés a szomszéd pincéjéből egy földgázt pumpáló, okosba' átalakított kompresszorból jön.

Láttam már gázrobbanást, négy házzal odébb szereltem éppen a garázsban, amikor a bátyónak az ötödik elpisszent gyufára sem akart begyulladni a bojler, vagy tudja fene, mi történt. Akkorát szólt, azt hittem, bomba robbant. Mire rohanva kiértem, már többen jajongtak az utcát teljes szélességében beterítő téglahalom szélén, a fél ház eltűnt. Csodával határos módon megúszta az öreg. Én sem állítom, hogy ne lehetne normálisan megoldani a házi CNG-tankolást, de a gázkompresszort nem szívesen bíznám az előző évtizedben még HTO-val ügyeskedő Jóska bácsira. Igazából az lenne a jó, ha ésszerű kiadással és bürokráciával lehetne otthonra felszerelni egy legális kompresszort, ami ma gyakorlatilag lehetetlen. Ha még meg is térülne a befektetés egy-két év alatt, tutira nem ügyeskednének annyian, mindenkinek jobb lenne.

Ehelyett ma a búvárpalack-töltő a bevett szokás, mégpedig a gázóra elé kötve. Logikus, hiszen ha már úgyis adót csal az ember, akkor miért ne lopja is a gázt? Ha bukó van, szinte mindegy. Amíg a másik út járhatatlan, ez gyakorlatilag egyenlő az ingyen tankolással. Jó, kicsit megpörgeti a villanyórát a kompresszor, de az igazán semmiség ahhoz képest, hogy az üzemanyag házhoz jön a csőben.

Ugye, egyből érdekessé válik a CNG-s autó? Egye fene, legyen Multipla, ha azt lehet kapni készen, olcsóért. Ám ami elsőre csábítónak tűnik, könnyen csúnya hasra eséssel végződhet. Az LPG-doktornál nehéz lenne olyan napszakot találni, amikor ne molyolnának éppen egy-két gyári CNG-s gépen. Most éppen két Multipla, egy régebbi és egy újabb, illetve egy ultraritka BMW 316g compact várja a gyógyulást. A gyári CNG-rendszerek spéci holmik, a márkakereskedések legtöbbször csak a fejüket tudják vakarni fölöttük, az autógázra szakosodott műhelyek pedig jellemzően kidobják őket a francba, mert a javításuk drága, körülményes, sokszor lehetetlen.

A Multipla gázinjektorjai már ránézésre is teljesen mások, mint amiket utólag szokás beszerelni. Szinte össze lehetne téveszteni őket egy benzinbefecskendező szeleppel, és a rendszer összes többi eleme is kisszériás, egyedi alkatrész, amelyek idővel rendszeresen mennek tönkre. Annyiba kerülnek, hogy egy-két részegység meghibásodásakor már olcsóbb betenni egy utólagos rendszert, ami 140-150 ezer forintból kijön, ha megmaradnak a tartályok. A BMW-ben egészen sajátos megoldást használtak, nincsenek is mágnesszelepek, hanem valamilyen rejtélyes, membrános kütyükön át megy a gáz a szívócsőbe. Javítani? Nagyon nem éri meg.

A gyári CNG-s autók pedig messze nem golyóállók. Újonnan eleve jellemzően azok vették őket, akik extrém sokat jártak, máskülönben nem érte volna meg. Mire tízen-huszonévesen hozzánk kerülnek, bennük van vagy 3-400 ezer kilométer, kevés kivételtől eltekintve. Az első generációs Multiplákról azt pletykálják, általában az olasz bontókban leadottakat zsilipelik ki az ügyes magyar zugnepperek. Nem biztos, hogy ezekbe még érdemes százezreket feccölni.

A Multipla meg a Zafira, a két CNG-sláger egyébként azért is közkedvelt, mert a tartályok nem rabolják el a helyet az utas- vagy csomagtérből, mint például a 316g Compactban, amely lényegében egy kétüléses furgon. A Multipla mindkét generációja, ahogy a Zafira is, a hasa alatt hordja a termetes tartályokat, elég félelmetesen néznek ki, pedig jól ki van ez találva, nem kell rettegni tőlük. Igazából ez az egyetlen normális hely, mivel a tartályok nem csak nagyok, de nehezek is, egy százliteres simán nyolcvan kilót nyom. Utólagos beépítésnél elég csúnyán bele tud rondítani az autó terhelhetőségébe és súlypontmagasságába.

Régebben, amikor még nem volt jövedéki adó a CNG-n, és bőven négyszáz fölött járt a benzin ára, még így is sokan bevállalták, mivel a gázautózás aranykorában a benzinhez képest kevesebb mint féláron lehetett földgázzal járni, ami még az LPG-hez mérve is 30-35% megtakarítást jelentett. Akik ekkor, két-három éve vállalták az átalakítást, joggal lehetnek bosszúsak, hogy jóval lassabban vagy soha nem térül meg a befektetésük. Ők, illetve a környezettudatosság miatt CNG-zők lehetnek azok, akik a legális kutakon tankolnak. Attól tartok, nem ez a többség.

Kár, hogy 2015-ben, amikor már senki se kételkedik abban, hogy a mostaninál jóval ésszerűbben kellene gazdálkodni a természeti erőforrásokkal, annyira kiölte a sarcolás és a bürokrácia a gázautózási kedvet az emberekből, hogy CNG-zni például csak ügyeskedéssel éri meg. Ha a következő években esetleg enyhül majd a nemzetközi helyzet, és megint felmegy a benzinár, talán újra fellendül a gázautózás, de ezt nem sokan várják reménykedve. Hosszú távon mindenkinek jobb lenne, ha a környezetre kevésbé káros közlekedési megoldásokat minden lehetséges eszközzel ösztönözné a hatalom, ahelyett hogy ellehetetleníti.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.