Nem gurul, lebeg

Év Autója, Mortefontaine: Citroen C5 Aircross - 2019.

2019.02.22. 11:28
23 hozzászólás

Az Év Autója-választás döntőjéhez értünk, a mortefontaine-i nagyteszt második szereplője a hét közül a Citroen C5 Aircross, a 2019-es cím egyik esélyese.

Mortefontaine - Az Év Autója

A mortefontaine-i CERAM-tesztpályán zajló rendezvényt nem az autógyárak, hanem az Év Autója zsűri szervezi, a gyártók csak az autókat hozzák el, maguk. Itt, Párizstól nagyjából 40 kilométerre, február végén, a végső szavazás előtt bő egy héttel minden évben vezetjük az utolsó, vetélkedésben maradt hét típus variánsait.

COTY

Mifelénk nagyon erős a franciaautó-szkepticizmus, amire, valljuk be, az ezredforduló táján mutatott néhány gyalázatos modell alapján rá is szolgálnak ezek a márkák. De az elmúlt tíz évben mindhárman rettenetes erőkkel próbálják bebizonyítani, hogy jó autókat készítenek, és aki e törekvésüket nem hiszi el a Népítélet-eredmények (vagy éppenséggel a J. D. Power felmérései) alapján, és emiatt bele se ült már jó ideje ilyen autóba, azt alaposan meglepi majd, mit talál.

A Renault becélozta a hagyományos, finom sikkességgel fűszerezett franciás használhatóságot, a Peugeot elhúzott német-irányba - megint csak abba a receptbe kevert, erős francia ízzel alkotva valami figyelemfelkeltőt -, a Citroen pedig felvette a játszóház-szerepet, és a földkerekség legvidámabb, erősen franciás komfortú autóit dobálja elénk mostanában, ráadásul nem is rossz tálalásban.

Ha egy Geely-hez, Chery-hez, FAW-hoz a stílusérzéknek, eredetiségnek, jó ízlésnek akár csak egy morzsája eljutna abból, ami egy mai Citroent Citroenné tesz, a kínaiak már tarolnának Európában. Sajnos a Citroen - mint már említettem - nálunk még a régi, csúnyán összefirkált tábla vizes szivaccsal letörlésének feladata alatt verejtékezik, pedig több figyelmet érdemelne. Na, majd most, a C5 Aircross-szal, ami valóban egyedi életteret fúj puha és kedves buborékként az utasai köré.

Ez ugye, egy közepes méretű szabadidőautó - azaz mivel csak elsőkerékhajtással létezik, nevezzük inkább csak crossovernek - amely ugyanarra a padlóra építkezik, mint a Peugeot 3008, de annál hosszabb, bizonyos megoldásaiban olcsóbb, más megoldásaiban pedig technikásabb. Olcsóbb, mert például még akkor se lesz belőle 4WD-kivitel, amikor a konnektoros hibrid megjelenik belőle 2020-ban (ellenben a 3008-asnál a hátsó kerekeket hajtja majd a villanymotor), ráadásul se xenonos, se ledes fényszóró nem rendelhető bele, viszont igényesebb, mert ebben trükkrugózás van, s mind a három hátsó ülése külön támladönthető, tologatható, előrebillenthető, igazi buszlimuzin-stílusban. A PSA istene egyik kezével ád, a másikkal elvesz, mint látjuk.

A Hydraulic Cushioning nevű, a ralivilágbajnokságot nyerő Citroen C3-astól átvett rugóstagokat itt nem az autó durva igénybevételek melletti egybentartására, hanem a lehető legnagyobb komfortra hegyezték ki. Akárcsak a Honda VTEC-vezérlésénél, itt is azt látjuk, hogy a versenypályákon kidolgozott, spéci technika nemcsak arra jó, hogy minél keményebb sportgépet lehessen faragni egy autóból, hanem arra is, hogy civil használatban kedvesebbé váljon a júzereknek.

Az erősen progresszíven működő furat- és szeleprendszerrel, zselés felütésgátlókkal működő lengéscsillapítók az autózást lebegéssé teszik a legtöbb útfajtán, hiszen segítségükkel a középső helyzetben extrém puha rugókat lehet alkalmazni. Ez az, ami a C5 Aircrosst különlegessé teszi, mert ennek az autónak semmiféle sportos ambíciója nincs - egyszerűen csak egy színes, ízléses, jól használható és különösen komfortos utazókapszulát szeretne adni az utasainak. Azt hiszem, ha engednék az utasoknak (és például a kutyának, macskának, nyúlnak és filodendronnak), hogy szavazzanak, sokan tennék emiatt első helyre a C5 Aircrosst.

A páratlan rugózás mellett ez az autó extrém tágas is, elöl, hátul, a csomagtartóban mindenütt felfoghatatlan bőséges benne a hely - hiszen még raktérből is 580-720 litert kapunk alaphelyzetben. Ahhoz képest, hogy nem szánják valami drága járműnek, a belső tér igényes - puha burkolatok, többféle keménységű szivaccsal tömött ülések - ránézésre simák és laposak, de beülve rendkívül kényelmesek -, mindenféle 2-es szintű önvezetés-képességek és csatlakozási lehetőségek teszik vonzóvá. Csak az a fedélzeti számítógéprendszer, az lenne kicsit jobb - a legcsekélyebb hőfokszabályzáshoz is legalább kétszer LCD-t kell böknünk...

Persze, egy ilyen puha autó nem sportkocsi, tehát kissé billeg, bólint, de ettől még közel sem halott - ha valaki együtt él azzal, hogyan mozog a nagy test, egész gyorsan lehet vele kanyarodni, bár a vezetési hibákat nyilván jobban kiemeli a sok mocorgás a futómű felől. Amiben biztos vagyok - a mortefontaine-i tesztelés legfelhőtlenebb pillanatait ebben az autóban töltöttem. Annyira kedves, otthonos, stresszmentes az egész környezet, hogy az egy nap alatt elkészítendő hét videofelvétel nyomását úgy sikerült oldania, mint valami jó terapeutának. Kíváncsi vagyok, a többi zsűritagra is így hatott-e az autó - bár sejtem, hogy hasonló lehet a véleményük, mert eljutott idáig, az utolsó hét típust tartalmazó döntőbe.

Hogy emlékezzenek, a következő hét autó maradt fenn a rostán, ezek egyike lesz az idei Év Autója. Az eredmény, mármint, hogy melyik nyert közülük, a jövő utáni héten, március 4-én, hétfő délután háromkor, a Genfi Autószalon előestéjén derül ki:

- Alpine A110
- Citroen C5 Aircross
- Ford Focus
- Jaguar i-Pace
- Kia Ceed
- Mercedes-Benz A osztály
- Peugeot 508