Mire kell figyelni, ha gázra váltanál?

A benzines sokat eszik, a dízelek ellen valóságos boszorkányüldözés folyik és drága a szervizelése, a villanyautók töltőhálózata Magyarországon még szegényes. Akkor mi marad? Van lehetőség ezeken túl, hogy olcsóbban és tisztábban autózhassunk: az autógáz. Csak éppen sokan félnek tőle, mert rosszat hallottak, vagy korábban egy hanyagul kivitelezett rendszer miatt elment tőle a kedvük.

Az autógázrendszerekkel szembeni óvatosság, ódzkodás részben tévhiteken alapszik, részben pedig rossz tapasztalatokon. Amikor ugyanis – talán már mondhatjuk, hogy évtizedekkel ezelőtt – elkezdett terjedni a köztudatban az LPG, sokan, sok helyen végeztek ugyan átalakítást, de közel sem mindenki szakszerűen. A kevésbé minőségi, ráadásul rosszul beállított rendszerek, a felületes munka aztán az évek során megbosszulta önmagát. Jobb esetben csak maga a gázrendszer, rosszabb esetben az autó is felmondta a szolgálatot. Pedig erről az egészről nem az LPG tehet!

Mit tehetek, hogy tartós legyen?

A sokkal kiforrottabb rendszereknek és a hozzáértő szervizeknek köszönhetően többéves mélyrepülés után újra kezdenek kedvet kapni az autósok az átalakításhoz. (Ez talán annak is köszönhető, hogy 2019-ben 400 Ft fölé is merészkedett már a benzin literjének ára.) Ahhoz, hogy ez valóban megérje, és elégedettek is legyünk az eredménnyel, fontos, hogy valóban jó műszaki állapotú autó legyen a kiindulási alap.

az LPG afféle indikátorként is működik bizonyos esetekben:felszínre hozza azokat a már meglévő hibákat, amelyek benzinüzemben esetleg még rejtve maradtak.

Ezért fontos az átalakítás előtt az állapotfelmérés, ami igényes szervizekben célműszeres vizsgálatokat is jelenthet. Magától értetődő, hogy hibátlan működést csak jól kivitelezett és pontosan beállított rendszertől várhatunk, ezért körültekintőnek kell lenni a műhely kiválasztásánál. Ne a gyorsaság, inkább az alaposság döntsön.

Ha megvolt az átalakítás, oda kell figyelnünk a megfelelő karbantartásra -amitől egyébként nem kell tartanunk, hisz nem lesz sokkal több dolgunk, mint egy sima benzines esetében.

Magának a benzinmotornak ugyanúgy meg kell adnunk a gyártó által előírt törődést, ezen kívül pedig 15-20 ezer kilométerenként szükség lesz a gázrendszer karbantartására, szűrőinek cseréjére. Ilyenkor érdemes emissziómérést, esetleg finomhangolást végezni (például a szelephézag ellenőrzését, beállítását lásd később), hogy a következő 15-20 ezres etap is felhőtlen lehessen.

Vannak, akik ajánlják a kimondottan autógázhoz kifejlesztett gyújtógyertyákat, de a szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyári előírásnak megfelelő gyertyák tökéletesen megfelelnek, csupán a hézagot kell beállítani a gázüzemhez. Az olajcsere-periódust sem kell módosítani, rövidíteni.

Ugyanakkor az LPG magasabb hőterhelést jelent a motor, különösen a hengerfej számára, mint a benzin. Vannak olyan típusok, amelyek erre anyaghasználatuk miatt érzékenyebbek, ami nem jelenti azt, hogy mindenképpen szelep- és hengerfejgondokkal fogunk szembesülni. A kulcsot a szelephézagok gyakori ellenőrzése és beállítása jelenti: 20-30 ezer kilométerenként javasolt ezt megtenni a mechanikus szelephézag-állítást igénylő motoroknál (a hidrotőkésekre ez nem vonatkozik).

Meddig jó a gázrendszer?

A benzin-LPG kettős üzemű autókat ugyanúgy kétévente kell műszaki vizsgára vinni, mint a sima benzineseket, dízeleket. Fontos, hogy a sikeres vizsgához szükségünk lesz harminc napnál nem régebbi gázbiztonsági tanúsítványra, amelyet gázautószervizek állítanak ki, melyek egyébként egyre több helyen teljeskörűen elvégzik a vizsgáztatást.

Lényeges még, hogy meg kell lennie a gáztartály tanúsítványának. Ennek érvényességi ideje alapesetben tíz év. A jogszabály elvileg lehetőséget ad arra, hogy nyomáspróbával további öt évre meghosszabbítsuk, ám ehhez a gyártó hozzájárulására is szükség lenne. Mivel ez sok esetben egyáltalán nem, vagy nehezen beszerezhető, általánosságban elmondható, hogy a tartályt tízévente cserélni kell. Egy új gáztartály nagyjából 30-40 ezer forintba kerül. A rendszer többi elemére viszont nem vonatkoznak ilyen előírások.

Mindennapok LPG-vel

Az üzemeltetés nem sokban tér el a benzines autókétól. A rendszer elindulás után automatikusan kapcsol benzinről gázra bizonyos hőfoknál, ez a gyakorlatban néhány percet jelent. Ebből következik, hogy olykor benzint is tankolnunk kell, nem hagyhatjuk teljesen kifogyni. Viszont magával a kapcsolgatással nem kell törődnünk.

Egyetlen motor sem viseli jól, ha tartósan kínozzák teljes terhelésen. Igaz ez az LPG-vel hajtott benzinmotorokra is: több száz kilométeres utakon lehetőleg ne pöcköljük ki féltéglával a gázpedált, magyarul lehetőség szerint ne akarjuk padlógázzal, egyhuzamban letolni a Budapest-Moszkva távot. Ha lehet, ne lépjük túl huzamosabb ideig a 75-80 százalékos terhelést, akinek nagyon sietnie kell tartósan, az váltson át benzinre üzemmódra – úgy valamivel alacsonyabb hőfokon működik a rendszer. A mai, elekronikus szabályzású rendszerek esetében már nem is kell annyira figyelni erre, mert a terhelés/fordulatszám/befecskendezési idő növekedésétől függően a rendszer automatikusan elkezdi növelni a benzinhányadot.

Az átalakítások döntő többségénél ma már pótkeréktartályt alkalmaznak. Ennek előnye, hogy nem vesz el helyet a csomagtartóból, de azzal együtt kell élnünk, hogy pótkereket nem tudunk majd berakni, vagy éppen azt kell a csomagtérbe zsúfolnunk. Egy átlagos tartály 40 liter körüli, de 30-tól akár 90-ig is terjedhet ezek mérete, nyilván az autó típusa határozza meg, mekkorát lehet beilleszteni.

Régebben probléma volt, hogy elővigyázatosságból nem engedték behajtani a mélygarázsokba az LPG-s járműveket. A szabályozás azonban változott, most már bátran behajthatunk oda, ahol nem tiltja ezt külön szabályozás - mert vannak még helyek, ahol a külön szabályozás okán kitesznek olyan táblákat, amik megtiltják az LPG-s gépkocsik behajtását, parkolását. Aggódni amúgy nem nagyon kell, ezek a rendszerek biztonsági szelepekkel rendelkeznek, nem veszélyesebbek a benzineseknél, dízeleknél.

Megéri ez nekem?

Minél többet autózunk, annál gyorsabban térül meg a jellemzően 200-300 ezer forint körüli átalakítási költség. Átlagos, 15 ezer kilométer körüli futással számolva ezt másfél évre becsülhetjük. Gázüzemben nem lesz érezhető változás a kocsi menetdinamikájában, a tapasztalatok szerint 3-5 százalék körüli teljesítménycsökkenés jelentkezhet, ezt azért nagyon kevesen képesek észlelni.

Fogyasztásban ugyan 10-15 százalékos növekedésre számíthatunk, de az LPG jóval olcsóbb a benzinnél.

Nézzünk egy gyors számítást: vegyünk alapul nyolcliteres átlagfogyasztást, és a november végén érvényes 389 forintos literenkénti átlagárat. Ez 15 ezer kilométerre vetítve 466 800 forint. Ha ugyanez az autó gázból 15 százalékkal eszik többet, az 9,2 liter százon. Az LPG átlagára 235 forint, így azzal 324 300 forintot költünk.

Ez még akkor is sok, ha hozzászámoljuk, hogy valamennyit benzinre is kénytelenek leszünk költeni (igaz, akkor annyival több kilométert is mehetünk). Emellett gázüzemben a környezetterhelésünk is jóval alacsonyabb lesz és az autó értéke is nő.

BRAND & CONTENT