Tudsz időben fékezni, ha nem látsz rendesen?
A biztonságos közlekedés egyik alapfeltétele a tökéletes látás: tudnunk kell észrevenni a távoli történéseket és fókuszálni a műszerfalra is. Amikor rövid- vagy távollátóként a megfelelő dioptriák nélkül vezetünk, akár életveszélyes helyzetekbe is kerülhetünk. Megoldást a látáskorrekció és a tudatosság együtt jelenthet.
A veszélyes sofőrök típusait senkinek nem kell bemutatni: a rutintalanokat, a túl gyorsan vagy túl lassan vezetőket, vagy azokat, akik különböző okokból úgy érzik, rájuk nem vonatkozik a KRESZ.
Van még egy kategória: a hunyorgó, sávjukat bizonytalanul tartó vezetők, akik talán még az előttük haladó rendszámtábláját sem tudják elolvasni.
A nyilvánvaló kockázatokon kívül a nem ellenőrzött és nem korrigált látáshibák egy sor veszélyes helyzetet idézhetnek elő, főleg bizonyos fényviszonyok között.
„Nagyon fontos, hogy vezetés közben is élesen lássunk, fényviszonyoktól függetlenül” – mondja Dr. Fodor Erzsébet, a Focus Medical intézetvezető főorvosa. „Ha jók a fényviszonyok, süt a nap, akkor szűkebb a pupillánk, és a meglévő fénytörési hibák - a rövidlátás, a távollátás vagy az asztigmia, vagyis cilinderes fénytörési hiba - kevésbé zavarók. Amikor azonban sötétebb van, kitágul egy kicsit a pupillánk, hogy több fényt engedjen be a retinánkra. Ilyenkor a meglévő fénytörési hibák felnagyítódnak, a látott kép minősége sokkal rosszabb lesz" – magyarázza a szakember.
Nemcsak a szürkület, egy alagút is potenciális veszélyforrást jelent
Minden olyan tényező generálhat veszélyes látási viszonyokat, ami hirtelen megváltoztatja a pupillánk méretét.
„A hirtelen történő fényerőváltozások során a pupillánk összeszűkül vagy kitágul, és el kell telnie egy kis időnek, amíg a szemünk képes alkalmazkodni a megváltozott fényviszonyokhoz. Ez néhány másodpercet is igénybe vehet, és ha nagyobb sebességgel haladunk, előfordulhat, hogy bizonyos történéseket nem veszünk észre” – mondja Dr. Fodor Erzsébet.
A fények változása esetén számolni kell tehát ezzel az adaptációs idővel – a néhány másodperccel, amíg a pupilla a megfelelő méretűre tágul és a látásélesség megfelelő lesz.
Elsősorban a rövidlátókra jellemző, hogy kevés fényben nagyon nagyra tágul a pupillájuk, ilyenkor jelentkeznek az úgynevezett másodlagos fénytörési hibák - amelyek okai nem a szaruhártya centrumában, hanem inkább annak a szélén helyezkednek el, és sok torzító hatást okoznak. Így hirtelen homályossá válhat a látás, ami balesetveszélyes lehet.
Ugyanaz történik, mint amikor bemegyünk egy moziterembe, vagy egy kevésbé megvilágított helyiségbe és kell egy pár perc, amíg kitágul a pupillánk, hozzászokik a fényviszonyokhoz a szemünk és megint tudunk fókuszálni, élesen látni - folytatja a szemorvosnő.
Ehhez jön még az is, hogy az esti vezetésnél a szembejövő lámpák, le nem kapcsolt reflektorok fénye is nagyon zavaró tud lenni. Asztigmiás szemmel nagyon torzan látjuk ezeket a fényeket.
Ha nagyon tág a pupillánk, előfordulhat, hogy káprázik a szemünk vagy glóriák jelennek meg a fényforrások körül, és ha ezenfelül még szemüveget, vagy kontaktlencsét is kellene viselnünk, de nem tesszük, még katasztrofálisabb a helyzet.
Az is probléma, ha távolra jól látunk, de közelre nem
Szuper dolog, ha messziről ki tudjuk szúrni az út szélén álldogáló őzet, és nagyon élesen látunk távolra, de ha hunyorognunk kell, amikor a GPS-t vagy a műszerfalat akarjuk élesen látni, nekünk is látáskorrekcióra van szükségünk a biztonságos vezetéshez.
„A kis pluszos dioptriát viselők általában 35-40 éves korukig jól látnak távolra szemüveg nélkül is. Amíg rugalmas a szemlencséjük, kompenzálni tudják a szemproblémájukat” – fejti ki a szakember.
„Amikor azonban a szemlencséjük elkezd rugalmatlanná válni, közelre kicsit rosszabbul látnak, aztán később távolra is; egy 50 éves, pluszos dioptriás ember korrekció nélkül sem a távoli, sem a középtávolságban levő tárgyakat nem látja jól vezetés közben: nem ismeri fel időben a feliratokat, jelzőtáblákat, és ha ránéz a műszerfalra, nem látja tisztán az adatokat. Ilyen esetekben a VISUMAX LBV (olvasószemüveg-kezelés) vagy a VISUMAX HD kezelés biztosítja távolra és egyben közelebbre is az éles látást”.
Mi az az öregszeműség?
Az öregszeműség vagy presbyopia az emberi szem alkalmazkodó képességének korral járó, természetes megváltozása. A szemlencse fokozatosan elveszti rugalmasságát, így közeli fókuszáló képessége folyamatosan csökken. A tünetek 40-45 éves kor körül kezdődnek, eleinte inkább a délutáni, esti órákban, majd később az egész nap során megfigyelhető a közeli tárgyakra fókuszálás problémája és az apróbb betűkre vonatkozó olvasási nehézség. A fenti tünetek jelentkezésekor minden esetben szemész szakorvosi vizsgálat javasolt.
Forrás: Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika
Az előírtnál gyakrabban érdemes ellenőrizni a látásunkat
Amikor jogosítványt szerzünk, esetleg hosszabbítunk, többek között a látásélességet és a látótér esetleges zavarait is vizsgálják. Ha kettőslátás vagy a látóképesség jelentős csökkenése tapasztalható, külön szakorvosi vélemény is szükséges a vezetési engedélyhez.
„A látásélességet mindkét szemen külön is megvizsgálják, szemüvegben vagy kontaktlencsében el kell ilyenkor olvasni a falon látható ábrákat. Az a legfontosabb, hogy a kétszemes együttlátás jó legyen, ha az egyik szem egy kicsit tompalátó, de a másik tökéletes, attól még kaphatunk B kategóriás jogosítványt” – mondja a szakember.
A hivatásos gépkocsivezetőkre ugyanakkor szigorúbb szabályok vonatkoznak, például a 8 dioptria erősséget nem haladhatja meg az éleslátáshoz szükséges szemüveg vagy kontaktlencse. A korrekcióra vonatkozó esetleges megkötést a jogosítványban is feltüntetik.
A jogszabály szerint a jogosítvány az 50 év alattiak esetében 10 évig érvényes. A szakember szerint ez nem jelent elég gyakori vizsgálatot, hiszen egy évtized alatt egy rövidlátó szeme sokat változhat. 50 és 60 éves kor között 5 évre csökken az orvosi alkalmassági vizsgálat ideje (ha nem következik be a vezetési képességgel összefüggő változás az egészségügyi állapotunkban), de ebben a korban ennyi idő alatt is sokat romolhat a látásunk.
„Ha figyelembe szeretnénk venni a változásokat, gyakrabban kellene megvizsgáltatni a szemünket. Ha van valamilyen fénytörési hibánk, és szemüveget, kontaktlencsét viselünk, 2 évente érdemes szemészetre menni, 45 éves kor felett pedig egyébként is érdemes másfél-két évente ellenőriztetni a látásunkat - a vezetéstől függetlenül is” – tanácsolja Dr. Fodor Erzsébet.
Sajnos Magyarországon ez még nem bevett gyakorlat, a szakember többször találkozott már olyan páciensekkel, akik a papírforma szerint simán vezethettek szemüveg nélkül, közben pedig olyan rossz volt a látásélességük, hogy veszélyeztették a többi közlekedőt.
A szemészeti szakorvosi vizsgálaton a következőkre fordítanak figyelmet: látásélesség, esetleges szemkáprázás, a látótér zavarai, látómező, szürkületi látás, kontrasztérzékenység mértéke, kettős látás, színlátás és a vezetésbiztonságot esetlegesen veszélyeztető egyéb látászavarok.
B kategóriás jogosítványnál:
- a.) a két szem együttes látásélességének legalább 0,5-ösnek kell lennie (szemüveg vagy kontaktlencse segítségével is lehet),
- b.) a látótérnek vízszintes irányban legalább 120 fokosnak kell lennie (balra és jobbra 50-50 fokot, felfelé és lefelé pedig 20-20 fokot bővül),
- a látótér középpontjától számított 20 fokos sugarú tartományon belül a látás nem lehet terhelt,
- c.) ha a látás élességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állt be, a közúti járművezetőnek a meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatra kell jelentkeznie.
A látáskorrekció és a tudatos vezetés együtt segít
Ha nem megfelelő szemüvegben vezetünk, továbbra is gondot okozhatnak a változó fényviszonyok, ha pedig elfelejtjük magunkkal vinni azt, nem is tudunk autóba ülni. Megoldást jelenthet a lézeres látásjavítás, amivel nemcsak a látásunk lesz megfelelő, hanem a szemüveg- és kontaktlencse-használattal járó kényelmetlenségektől is megszabadulhatunk.
Míg a lézeres látáskorrekciós eljárások bizonyos típusai csak a távollátást javítják, a középtávolságra látást nem, léteznek olyan kezelések, amelyekkel egyszerre több látási probléma is megoldható.
„A VISUMAX HD kezelés azt jelenti, hogy mindkét szemet élesre állítjuk távolra, de mindkét szemen kialakítunk egy középtávolságot segítő profilt is.
Így nem csak távolra lát a páciens, hanem a műszerfalra lefelé pillantva középtávolságra is élesen lát” – mondja Dr. Fodor Erzsébet.
„Ez azoknál a pácienseknél nagyon fontos, akiknek elkezd a szemlencséjük öregedni, távolra nézés után hirtelen középtávolságra fókuszálva már nem látnak élesen. A VISUMAX HD kezeléssel biztosítjuk a középtávolságra való éles látást, így a műszerfal, a GPS, de a monitor is tisztán látható lesz számukra.”
A pupilla tágulása és szűkülése anatómiailag meghatározott, ennek sebességére a lézerkezelés nincs hatással. „A kezelést megelőző vizsgálatok során megmérjük a páciens pupilláját kétféle fényviszonyban is, ha pedig valakinek nagyon tágulékony a pupillája és vastag a szaruhártyája, nagyobb felületen alkalmazzuk a kezelést, hogy akkor se legyenek zavaró, csillogó jelenségek, amikor tágul a szembogár” – mondja a szemorvosnő.
Az, hogy tökéletesen látunk távolra és középtávolságra, a biztonságos vezetés alapfeltétele, de természetesen nem helyettesíti a tudatosságot és a változó fényviszonyokra való felkészülést. Pl. ha olyan útszakaszon közlekedünk, ahol sok az alagút, ne hajtsunk be és ki túl nagy sebességgel abban az esetben, ha érzékenyebb a napfényre a szemünk, és viseljünk olyan napszemüveget, ami az UV-sugárzástól és a fényerősségtől is véd. Nem feltétlenül a sötétebb napszemüveg a nyerő, mert emögött a pupilla jobban kitágul, inkább a zöldesebb, barnás árnyalatú lencséket válasszuk.
Ha balesetmentesen akarunk vezetni, alap, hogy a látásunk tökéletes legyen. Tegyünk ezért, már a változások első jeleinél keressünk fel egy szemorvost – nem kell megvárnunk a jogosítvány meghosszabbításához kapcsolódó vizsgálatot!
