Astypalea hamarosan a klímavédelem Mekkája lehet

Grandiózus zöldítési tervvel állt elő az 1300 lelket számláló Astypalea nevű görög sziget még tavaly: céljuk nem volt kevesebb, minthogy közlekedésük teljes mértékben károsanyag-kibocsátásmentes technológiára álljon át. Előzetes terveik között szerepelt az autók számának harmadával való csökkentése, illetve a sziget egyetlen buszjáratának 200 járműből álló villanyautó-megosztó szolgáltatással való helyettesítése. A folyamat a hatósági autópark cseréjével indult: a rendőrség, a partiőrség és a helyi repülőtér járműállománya alakult át először elektromos autókra.

A szigeten eddig futó mintegy 1500 jármű kiváltása azonban már nem lesz könnyű, ugyanakkor az első lépést már megtette a 18 km hosszú és 13 km széles kis sziget vezetése. Elsőként Thanos Papgiannis vehette át türkizkék elektromos autóját, amelyre a több, mint 25 éves kocsiját cserélte le.

Bár erre nem tértek ki külön a híradások, mégis felvetődik, hogy Astypalea sziget vajon valóban teljesen füstmentes lesz-e. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. Talán a károsanyag-kibocsátás vonatkozásában nem azonnal a cigarettázás jut eszünkbe, de jelenleg a világon több mint 1 milliárd ember dohányzik, melyből bizonyára jónéhány jut a szigetre is. Bár az autópark csere eddig megismert részletei rendben haladnak a kis görög szigeten, de mi a helyzet például a dohányzó emberekkel? A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. A dohányfüst a benne található káros anyagok miatt hozzájárul a levegő minőségének romlásához, emellett nemcsak a dohányos, hanem a környezete egészségére is káros hatással van. Ezért nagyon fontos akár a saját, akár a környezetünk egészségének védelme szempontjából, hogy ne dohányozzunk, vagy ha már cigarettázunk, akkor minél hamarabb szokjunk le róla. Aki elhatározta, hogy leszokik, azt mindenben támogatni kell, hiszen a leszokásnál nincs hatékonyabb módja az ártalomcsökkentésnek. Ugyanakkor a dohányzás esetében is léteznek már alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák azon felnőttek számára, akik továbbra is folytatják a cigarettázást. Azonban a dohányzás minden formája káros.

2050-re bezöldülünk

Astypalea útkeresése nem csak önmagában szenzáció, de tökéletesen illeszkedik a 2018 novemberében az Európai Bizottság által bemutatott, az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának csökkentésére szolgáló hosszú távú stratégiai tervbe, mely felvázolja, miként vállalhat Európa vezető szerepet a klímasemlegesség, azaz az üvegházhatású gázokat nem kibocsátó gazdaság elérésében. A terv szerint 2050-re el lehet érni a nulla nettó üvegházhatású gáz-kibocsátást a meglévő – noha némely esetben még fejlesztés alatt álló – technológiai megoldások alkalmazásával, az Európai Unió lakosságának bevonásával és az olyan kulcsfontosságú területeken tett lépések összehangolásával, mint az iparpolitika, finanszírozás és kutatás.

A károsanyag-kibocsátás csökkentéséért azonban személyes szinten is sokat tehetünk. A mindennapos autóhasználattal, a dohányzással és az energiahasználattal ugyanis mi magunk is megannyi káros anyagot termelünk. A füstmentes kalkulátor segítségével könnyedén kiszámolható az a szén-dioxid mennyiség, amelyet a különböző tevékenységeinkkel és fogyasztásainkkal a környezetbe bocsátunk, azaz pontos képet kaphatunk a személyes károsanyag-kibocsátásunkról.

A klíma semleges, az ipar zöld

Talán a görög sziget lesz az első olyan hely a világon, ahol megtörténik a teljes zöld átállás és a füstmentesség. Ehhez - bár első lépésnek nagyszerű választás - nem elegendő csak az autópark cseréje, hiszen a sziget energiaigényét ma szinte teljes egészében dízelgenerátorokkal elégítik ki, amelyek szennyezik a levegőt.

Persze a sziget vezetésének erre is van egy jó válasza, mégpedig egy 3 MW-os napelempark, és egy 7 MWh-s akkumulátor-telep létesítése 2023-ig, mellyel a hagyományos és káros módszereket váltanák ki. S ha ez nem lenne elég, a második ütemben szélturbinákkal is kiegészítenék az energiaellátó rendszert, ezek 2026-ra állnának szolgálatba.

Azt már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros, és a cigaretta égése során keletkező füst tehető elsősorban felelőssé a dohányzás okozta megbetegedésekért. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) megállapította, hogy az égés során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amely közül 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ma már elérhetők a különböző elveken működő füstmentes technológiák, melyek jelentősen csökkenthetik a dohányzás okozta károsanyag-kibocsátást. Ez azon felnőtt dohányosok számára jelenthet előrelépést az ártalomcsökkentés területén, akik valamiért nem hagyják abba a dohányzást. Ilyen füstmentes technológia a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. A hagyományos cigarettához képest a füstmentes technológiák akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. A károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatához még további hosszútávú kutatások szükségesek. Ezen technológiáknak – ahogyan arra korábban a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) is rámutatott – célja nem a leszokás, a hangsúly sokkal inkább az ártalomcsökkentésen van. Így amennyiben valaki nem dohányzik annak csak az tanácsolható, hogy ne szokjon rá, aki pedig már dohányzik, az minél előbb tegye le a cigarettát, hiszen hosszú távon csak úgy csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai, ha nem fogyasztunk semmilyen nikotin- és dohány tartalmú terméket.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.