Egy nap, amikor bárki kizárhatja a füstöt az életéből

A dohányfüstmentes nap alapötlete Massachusetts állam egykori kormányzójának, Arthur P. Mullaney-nek köszönhető, aki 1971-ben arra kérte a lakosságot, hogy egy napig ne dohányozzanak. Helyette az aznapi cigipénzükből inkább támogassanak egy helyi középiskolát. Az esemény rendszeressé vált, 1976. november 18-án az Amerikai Rákellenes Társaság is felkarolta az ügyet, amelynek eredményeként azon a napon közel 1 millióan nem gyújtottak rá. Egy évvel később már az összes tagállam csatlakozott az eseményhez, majd az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november 18-át nemzetközi füstmentes nappá nyilvánították.

A történet nem is lehetne aktuálisabb, mint korunkban, amikor a nagyvárosokban folyamatosan jelentős méreteket ölt a légszennyezettség. Ennek persze nem kellene így lennie, hiszen megfelelő tudatossággal és kitartással – mondjuk az elektromobilitás minél szélesebb körben való elterjedésével, a dohányzás és a korszerűtlen fűtési rendszerek visszaszorításával – kezelhető lenne a probléma.

Elektromos autó, a torok kéményseprője

Amikor meghalljuk, hogy elektromos autó, akkor sokunknak elsőre a fenntarthatóság ugrik be. Nem véletlenül, hiszen ezeknek a járműveknek a legnagyobb előnye, hogy tekintettel vannak a környezetükre, szinte egyáltalán nem szennyezik a levegőt használatuk közben. Szemben mondjuk a hagyományos meghajtású társaikkal, amelyek 146 gramm szén-dioxidot bocsátottak ki kilométerenként 2009-ben. Az Európai Bizottság ezért meg is szabta a tagállamai számára, hogy 2015-re ezt az értéket 130 grammra, 2020-ra pedig 95 gramm kell csökkenteniük. Ezen felül további célt is meghatározott, így 2025-ben egy átlagos új jármű már csak 70 gramm szén-dioxidot bocsáthat ki kilométerenként.

Ehhez képest egy elektromos jármű közvetlen károsanyag-kibocsátása a nullával egyenlő, míg a közvetett kibocsátásának mértéke is csak attól függ, hogy az autó előállítása során milyen energiát és anyagokat használtak fel, és hogy az alkatrészeinek hasznos élettartama végén mi marad hátra. Érthetőbben: egy elektromos jármű esetében csak akkor érhető el 100 százalékos károsanyag-kibocsátáscsökkenés, ha az adott országban az autók töltésére használt villamosenergiát megújuló energiaforrások biztosítják. Ez viszont jelenleg csak Norvégiában kivitelezhető, ahol a folyók esése és sodrása révén a vízenergia lehetővé teszik az országon belüli zéró kibocsátást. Ezzel szemben mondjuk Kínában az eladott elektromos autók száma ugyan az elmúlt pár évben drasztikusan nőtt, de az ország nagyvárosainak levegője alkalmatlanná vált az „emberi fogyasztásra”. Hiszen az elektromos járművek üzemeltetéséhez és előállításához szükséges villamosenergia nagy részét légszennyező szénerőművekben állítják elő.

Ez lehetne a magyar virtus

Magyarország jelenleg Norvégia és Kína között áll félúton, miután az itthon előállított villamosenergia mintegy 35 százalékához köthető csupán károsanyag-kibocsátás. Ami egyúttal azt jelenti, hogy az elektromos járművek hazánkban a személygépjárművek okozta légszennyezés kétharmadával csökkenthetnék. És akkor még nem esett szó a hagyományos, belső égésű motorral rendelkező autók által keltett zajról, aminek nemcsak a környezeti, de az egészségügyi kockázata is jelentős. Ebből a szempontból pedig Magyarországra komoly veszély leselkedik, kiváltképp a fővárosra, amely az egyik leghangosabb város Európában. Az elektromos autók elterjedésével ugyanakkor a zaj 70 százalékkal csökkenthető lenne, hiszen egy ilyen jármű gyakorlatilag zajtalanul képes működni.

Végül érdemes szót ejtenünk az elektromos autók fogyasztásáról: az elektromos járművek egyetlen töltéssel zömmel „csak” 100-250 kilométeres távolság megtételére képesek, ugyanakkor léteznek kivételek: egyes autók hatótávja ugyanis elérheti az 500 kilométert is. Persze akinek nem csak a hatótáv, de a felhasznált energia is fontos, annak érdemes lehet átböngésznie a német autóklub, az ADAC tavalyi felmérésének eredményeit, melyben a gyárilag megadott fogyasztási értékeket és a valós körülmények között mért értékeket vetették össze.

Egymilliárdan dohányoznak, mégis mindenki szív

Meglepő, de a nagyvárosokban tapasztalható légszennyezésért nem csupán a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátása okolható, a fa- és szénfüst, valamint a dohányzás ugyanakkora mértékben járul hozzá ehhez a problémához. A legfrissebb adatok szerint a világon összesen 8 milliárd ember él, amiből több mint 1 milliárdan dohányoznak. Tehát körülbelül minden nyolcadik ember él ezzel a káros szenvedéllyel, ami egy össztársadalmi jelentőségű kérdéskört jelent. Hiszen a dohányzás mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt. A füstöt ugyanis akarva vagy akaratlanul, de mindenki beszívja.

A cigarettafüstben az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatalának kimutatása szerint 7 ezer vegyület található, melyek között 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek számos megbetegedést, köztük tüdő, szív- és érrendszeri-, valamint daganatos megbetegedéseket okozhatnak. Önmagunk és környezetünk megóvása érdekében az a legjobb megoldás, ha el sem kezdjük a dohányzást, vagy ha elkezdtük, akkor mielőbb leszokunk, hiszen csak így kerülhetők el teljes mértékben a dohányzás okozta ártalmak.

Azok számára, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére mégsem hagynak fel a dohányzással, érdemes lehet tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál jelentősen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, azonban a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás mértéke közötti összefüggéseket még vizsgálják. A füstmentes alternatívákkal a környezetre gyakorolt káros hatás is csökkenthető. Ám érdemes megjegyezni azt is, hogy a dohányzás minden formája káros, így a füstmentes technológiák használata is, hiszen az ilyen eszközök ugyanúgy tartalmaznak például nikotint, amely egy erősen addiktív hatású anyag, mely egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást is. Fontos kiemelni, hogy ezen technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés.

Nem utópia a füstmentesség, ha elég tudatosak vagyunk

Persze a hétköznapi ártalmak csökkentéséért egyénileg is sokat tehetünk. Kezdetnek például azzal, hogy végig vesszük mindennapi szokásainkat és az ártalomcsökkentés lehetőségeit, illetve átgondoljuk azokat és tudatosan alakítunk ki újakat. Hiszen már egészen apró lépésekkel is sokat tehetünk annak érdekében, hogy környezetünk, a város, amiben élünk még inkább füstmentes legyen. Ha tehetjük, korszerűsítsük fűtési rendszereinket, váltsunk korszerű elektromos vagy hibrid autóra, vagy részesítsük előnyben a közösségi közlekedést, a biciklit, illetve amennyiben dohányzunk, szokjunk le, hiszen már az első cigaretta mentes naptól jelentősen csökkenek az egészségügyi kockázatok és a környezetterhelés.

Ha Te is szívesen csatlakoznál a kampányhoz, és megtudnád, mennyi a személyes károsanyag-kibocsátásod, megteheted a füstmentes.hu oldalára kattintva a füstmentes kalkulátor kitöltésével; ha pedig további tanácsokat olvasnál, vagy bővítenéd az ismereteidet a témát illetően, akkor látogass el a dobjle100at.hu weboldalra!

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.