Így képzik a megkülönböztető jelzést használó sofőröket
Autósként sokak számára komoly stresszfaktort jelent, amikor szirénázást hall valahonnan. Vajon fékezzek? Gyorsítsak és húzódjak le? Egyáltalán mögülem jön, vagy a keresztforgalmat kéne figyeljem? Ilyenkor egy jó döntés van: higgadtan és körültekintően reagálni a helyzetre, és mindig azt figyelni, hogyan tudunk a leggyorsabban és legbiztonságosabban szabad utat adni a megkülönböztető hang- és fényjelzést használó járműnek. Az „Együtt az utakon - Adj utat, ments életet!” kampány keretein belül a Magyar Suzuki ennél pontosabb tippeket is ad a sofőröknek és a közlekedés minden résztvevőjének. Mi viszont most arra keressük a választ, hogyan lehet fizikailag és mentálisan arra felkészülni, hogy valaki megkülönböztető jelzést használó autót vezessen éles szituációban.
Adj utat, ments életet!
A Magyar Suzuki gyártási folyamatai és az előállított termékek során a biztonságot és a minőséget tekinti elsődlegesnek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a biztonságos autó csak egy tényező, sok múlik azon, a sofőrök hogyan oldják meg a közlekedési szituációkat. Több olyan terület van azonban a közlekedésben, amelyben össztársadalmi változásra van szükség. Ezért indította el az „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági programot; az idei kampányban a megkülönböztető jelzést használó járművek segítésére fókuszálnak.
A Magyar Suzuki partnerszervezetekkel (katasztrófavédelem, mentőszolgálat, rendőrség) és közlekedési szakértőkkel együtt, összefogással szeretné felhívni a figyelmet rá, hogy az előzékenység nemcsak fontos, hanem kötelező azokkal szemben, akik a segítségnyújtásra tették fel az életüket. Az „Adj utat, ments életet!” kampányban a közlekedés összes résztvevőjét tanácsokkal is segítik.
Nagyon magas szintű előképzettség szükséges ahhoz, hogy valaki vészhelyzetben, akár a fővárosi dugó kellős közepén is higgadtan, biztonságosan, de közben gyorsan vezethessen, ezért elég szigorú feltételek is kötődnek hozzá. Nyilvánvaló, hogy kezdő, 2 évnél fiatalabb jogosítvánnyal rendelkező sofőrök a folyamatot sem kezdhetik el, de a legmagasabb szintű, legfeljebb 5 évre adható PÁV I. pályaalkalmassági vizsga (5 év) is csak az első lépés ahhoz, hogy a sofőr forgalomban kapcsolhassa be a megkülönböztető jelzéseket.
A gyakorlást mindenki zárt területen kezdi, a továbbképzéseket pedig sok esetben tréningpályán kapják a sofőrök, ennek kapcsán Csörgő Lászlót, a Drivingcamp vezetéstechnikai központ vezető trénerét kérdeztük a gyakorlati kihívásokról, és a különféle járműtípusok egyedi nehézségeiről.
A tapasztalt oktató, kollégáival együtt időről időre tart mentőknek, rendőröknek és tűzoltóknak is oktatásokat, első nagy kihívásként pedig nem is a járműkezelés nehézségét, hanem a pszichikai és a fizikai terhelést említi. A szándékosan feltűnő és harsány villogó, illetve az erőteljes, legalább 98 decibel hangnyomású sziréna nem csak a többi közlekedő figyelmét kelti fel, hanem a sofőrnek is egy zavaró tényező – éjszaka a közlekedési táblákról visszaverődő kék és piros fény ingerli a szemet, a hangjelzés miatt pedig a környezet zajai is nehezebben észlelhetők számára. Közben pedig ott van a gondolat, hogy vészhelyzet miatt kell sietni, ami szintén felfokozott mentális állapotot kelthet a sofőrben.
A Drivingcamp kis- és közepes sebességű tréningjein legfeljebb 70-90 km/h-t érnek el a sofőrök, a vészfékezési, illetve a kikerülési manőverek gyakorlásán kívül pedig egy rutinpályát is időre kell teljesíteniük. Az instruktor szerint időbe telik, mire a gyakorlott pilóták ugyanannyi idő alatt tudják teljesíteni ugyanazt a feladatot szirénával, mint sziréna nélkül.
Ezen kívül számolni kell a járművek fizikai adottságával is. Egy tűzoltó esetében hatalmas tömegekről, sok esetben nagy mennyiségű, 4000 liternyivízről beszélünk, amivel számolni kell hirtelen manőverezésnél és a fékezésnél egyaránt. Mentőautó esetén nyilván nem a legszerencsésebb menetdinamikai adottságú furgonok adják a kocsik alapját, viszont itt fokozottan figyelni kell a betegek állapotára, egy vészfékezés sokszor komoly problémákat okozhat, különös tekintettel a csecsemőkre. Rendőrautóknál a nagy sebességű követés jelent nagy rizikót, ilyenkor a személy- és a vagyonbiztonságra figyelni hatványozottan fontos amellett, hogy az üldözött járművet se veszítsék szem elől a hatóságok.
Miután a sofőrök technikailag és lelkileg felkészültek a feladatra, és teljesítik a szigorú vizsgákat, a forgalomban szerzik csak meg az igazi rutint. A Totalcar videósorozatában korábban egy mentő rohamkocsit, és egy rendőrautót vezető sofőr is elmesélte már tapasztalatait, és meg is mutatták, milyen egy gyors kör ezekkel a járművekkel. Becsüljük hát meg a segítők munkáját, figyeljünk rájuk a forgalomban, és engedjük el őket, amilyen gyorsan csak lehet.
