Egyetlen nap autók nélkül: apró lépés, de a hatása óriási lehet

A városi közlekedés autóval igencsak frusztráló, és a reggeli dugók mellett az ingerült sofőrök is próbára teszik a közlekedők idegeit. Emellett az autók által kibocsátott füst a környezetünket is nagymértékben terheli. Az Autómentes Nap alkalmából megvizsgáljuk, hogy az autózásnak milyen alternatívái lehetnek.

Százból egy már füstmentes

A magyar háztartások 64 százaléka rendelkezik gépjárművel, ezen belül 39 százalékot képviselnek az 1 darab gépjárművel rendelkezők, míg a háztartások 21 százalékában van 2, és 4 százalékában található 3 autó – derült ki a Használtautó.hu és a GKID közösen készített kutatásából. Az autótulajdonosok 51 százaléka tizenhat éves vagy annál régebbi gyártású autót használ, a gépjárművek átlagos kora hazánkban 14,5 évre tehető.

A saját autóval rendelkezők leginkább benzines (62 százalék) gépjárművet használnak, dízelt feleannyian, hibrid hajtásúak aránya alig 5 százalékra tehető, és százból egy autó tisztán elektromos.

Két keréken az ártalomcsökkentés érdekében

A kerékpározás nem csak a mobilitásra, hanem az egészségre is kiváló hatással van. Azaz hatékonyan segít megelőzni az elhízást, a mozgásforma zsírégető hatása miatt jobban láthatóvá válnak az izmaink, a rendszeres igénybevétel okozta vérbőségtől pedig szebb lesz az izomtónusunk. Az ízületekhez kíméletes, ráadásul csökkenti az elhízást és rendszeres gyakorlással nagyszerűen megelőzi azt. Emellett közlekedési eszközként sokak számára nagy segítséget jelent a reggeli-délutáni dugók okozta stressz elkerülésében, vagy segít annak a levezetésében.

Csökkentsük közösen a károsanyag-kibocsátást!

A hagyományos gépjárművekkel való utazás, valamint az azokból fakadó ártalmak csökkentésének kiváló módja lehet persze a tömegközlekedés is, vagy más néven a közösségi közlekedés. Az ilyen típusú utazás az általános értelmezés szerint magában foglal minden közlekedési lehetőséget, amelyben az utasok nem saját járműveikkel közlekednek. Így a használatos közlekedési eszközök alapján ebbe a körbe tartoznak:

• a helyi (városi és elővárosi) forgalomban a városi autóbuszok, trolibuszok, villamosok, a metrók, fogaskerekű vasút, a sikló, a HÉV, valamint a vízi közlekedés és a vasút;

• a helyközi forgalomba pedig bele értendő az autóbusz, a vasúti és a vízi közlekedés.

A közösségi közlekedés előtérbe kerülésével ráadásul nem csak az emberekre háruló stressz csökkenthető hatékonyan, de segít feloldani a forgalmi zsúfoltságot, illetve az autók okozta károsanyag-kibocsátást (emisszió) is csökkenti.

Az EU elkötelezett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, és azért, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, 90 százalékkal csökkenteni kívánja a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását.

Apró lépések az ártalomcsökkentés útján

„A séta a legjobb orvosság” – vallotta Hippokratész, akit az orvostudomány megalapítójának is tartanak. Mára tudományosan bizonyított tény, hogy a séta serkenti a vérkeringést, így aki többet gyalogol, annál a korai demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is alacsonyabb. A sétától ráadásul jobb lesz a kedvünk, és elmúlik a közlekedés egyéb módjaiból következő szorongás és feszültség is. Ezen felül kutatók arra is rájöttek, hogy napi 20 perc könnyed sétával az alvásunk minőségén is sokat segíthetünk, azaz könnyebben el tudunk aludni, nyugodtabban alszunk, míg reggel sokkal kipihentebben ébredhetünk.

A séta és a bicikli talán egyetlen hátránya, hogy útjainkat jó előre meg kell terveznünk, elegendő időt kell szánnunk rá. Ugyanakkor ez csak egy kis apróság ahhoz a számtalan előnyhöz képest, mint amit a mozgásforma képes adni nekünk, többek között a füst- és károsanyagkibocsátás nélküli közlekedést - az Autómentes Nap egyik üzenete, hogy éljünk füstmentesen.

A legjobb, ha egyáltalán nem füstölünk

A füstölés azonban nem csak az autókra jellemző. Olyan hétköznapi dolgok, mint az égéssel működő fűtési rendszerek, vagy a dohányzás szintén károsan hatnak a környezetünkre és az egészségünkre. Annak ellenére, hogy tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros, hazánkban mégis 2 millióan dohányoznak, de a kifújt füst miatt sokkal többen érintettek, így a dohányzás egy társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt, akár csak az autózás. Arról azonban csak kevesen tudnak, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során felszabaduló füst és kátrány a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozója. Amellett, hogy a nikotin felelős a függőség kialakulásáért és egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást, a füstben lévő közel 7 ezer vegyianyagból 93 bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros az egészségre az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapítása szerint. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagyis el sem kezdjük, vagy mihamarabb leszokunk róla, hiszen kizárólag a leszokással lehet a legteljesebb mértékben csökkenteni az egészségügyi kockázatokat. A pozitív hatások már a leszokás első napjától kimutathatók, ezért aki elhatározza, hogy leszokik, ebben támogatni kell. Azonban sokan vannak, akik valamiért nem teszik le a cigarettát. Ma már léteznek olyan füstmentes technológiák – csakúgy, mint a közlekedésben -, amelyek égés nélkül működnek, és akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Így azon felnőtt dohányzók számára is vannak lehetőségek az ártalomcsökkentésre, akik minden ismert kockázat ellenére is tovább dohányoznak. Azonban a károsanyag kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még hosszútávú kutatások szükségesek.

Fontos kiemelni, hogy a füstmentes alternatívák nem leszokást segítő eszközök, ahogy sokan tévesen hiszik, a szerepük az ártalomcsökkentés azon felnőttek számára, akik minden figyelmeztetés ellenére is tovább dohányoznak. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a füstmentes dohánytermékek sem veszélytelenek, tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, valamint megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, illetve az általuk elérhető ártalomcsökkentés csak a hagyományos cigarettázás teljes mellőzésével érhető el maradéktalanul.

Mind az autózás, mind a dohányzás egy össztársadalmi jelentőségű kérdéskör, hiszen mindenkit érint az általuk kibocsátott füst révén. Mindannyiunk közös érdeke, hogy bolygónk a lehető legnagyobb mértékben füstmentessé váljon, legyen szó közlekedésről, dohányzásról, fűtésről vagy az élet egyéb olyan területéről, ahol füst- és károsanyagkibocsátás történik. Autó helyett választhatunk számos közlekedési módot, a dohányzás kapcsán azonban kizárólag egyetlen helyes döntés létezik: ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotintartalmú készítményt.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.