Békés karácsonyt!
What’s more chickenshit than fuckin’ with a man’s automobile?
I mean, don’t fuck with another man’s vehicle.
It’s just against the rules.
– John Travolta mint Vincent Vega a Ponyvaregény című filmben
December 25-e reggel. Igazi fehér ünnep, tavaly nem volt ilyen. Béke, nyugalom honol szűk hazámban, Zuglóban. Túl vagyunk a szentestén, még minden játék működik, a gyerekek boldogok, indulunk a Katinagyiékhoz, megnézni mit hozott hozzájuk a Jézuska. Kiállok a feleségem Mercijével a garázsból, kedves 190D-nk egykedvűen rágcsálja a gázolajat a hidegben, a család szivárog kifele a házból. Ránézek a kint ácsorgó Alfára, valami nem stimmel. Résnyire nyitva a csomagtartó.
Ez azért is furcsa, mert a dög nehéz légterelő és a profin beálított, ám mára kicsit meggyengült zár miatt a csomagtérfedél akkor is lecsukódik magától, ha csak hússzal áthajtok egy bármilyen kis gödrön. És előző nap délután még vígan autózgattam a környéken, lehetetlen, hogy nyitva maradt.
Kiszállok a Merciből, odamegyek, lecsapom a fedelet. Ekkor tűnik fel, hogy a jobb oldalon a hátsó kis háromszög-ablak furcsán zavaros.
Hiszen betörték.
A szent ünnephez méltatlan, mocskos szavak szakadnak fel a torkomból, ám a szitokszavak sebtében sziszegéssé szelídülnek az ajkamon, közelednek az utódok. „Nicht vor dem Kind” – fogom vissza magamat.
Ekkor megpillantom a jobb első oldalablakot is. Szintén törmelékké zúzva. Feladom nevelési elveimet, már üvöltve szitkozódom. Ha a közelben lenne az elkövető, már csak a szavak súlyától megroppanna, harakirit követne el egy százforintos snitzerrel, felmenői évszázadokra visszamenőleg nyom nélkül kipusztulnának. De nincs ott, a vastag hótakaró, mint házistúdió falán a tojástartók, tompa pufogássá csendesíti elborult őrjöngésemet. Mire volt ez jó?
Mint tudják, az Alfámban nincs rádió, a napi kétszer nyolc kilométerhez nem kell bele, amúgy is szeretem a Nord-motor hangját. Mint tudják, az Alfám huszonkét éves, ára még forintban kifejezve sem tartalmaz túl sok nullát. Értékként az egész autóban összesen négy, utólag befaragott (szerintem) kínai hangszórót, két, még felragasztatlan Totalcar-matricát, egy régesrég illatát vesztett Wunderbaum-szagosítót, egy működésképtelen riasztótávirányítót, valamint egy kifényesedett sportkormányt tudok felsorolni.
Mondjuk a jobb hátsó lábtérben már vagy három hónapja ott hever két, mállott fadobozos Videoton Micromax-sugárzó, levágott zsinórral, értékük alulról közelíti a nullát, egy barátomnak ígértem ajándékba őket. Ja és a csomagtartóban van egy emelő, egy fél doboz hidraulikus olaj, egy kiürülőfélben lévő ólompótlós flakon, valamint egy nedves EÜ-készlet. Miért kellett feltörni a kocsit, hiszen, ha szétszórva is, de mindent ottmaradt? És miért rögtön két ablakot?
Káromkodásomat meghallva kijön a szomszéd úr, ő is sajnálkozik, éppen karácsony reggel nem jó dolog, ha ilyesmi történik az emberrel. Majd megkérdezi, nem az enyém-e a következő kapualjban heverő kabát. A rossebbe, a kabát! Amiatt törték fel.
Még gimis koromban örököltem a nálam tíz évvel idősebb sógoromtól, szerintem már újonnan, 1975-ben is égő volt. Zöld ballon kívül, rajta kapucni, belül olcsó műszőrme. Az ördög nem alszik – mivel rendre csak autózáshoz öltözök, azért tartottam az Alfában, hogy ha bekövetkezne a teljességgel valószerűtlen lerohadás, mégse fagyjak meg hazáig a buszúton.
De miért törtek be rögtön két üveget? Erre a kétórás üvegtörmelék-takarítás alatt jöttem rá. A kis háromszög-ablak üvegtörmeléke belehullott a zárszerkezetbe, azóta az az ajtó nem nyitható. Tehát az aranykezű mester, isten áldja a munkáját, a problémát észlelve előrement, áthatolhatóvá tette az első ablakot, onnan nyitotta a kocsit. Semmi mást nem vitt el, még a drága kis Wunderbaumot is megtaláltam, a vezetőülésen didergett szegény.
Azóta nem zárom az autót. Nyitogassa csak mindenki bátran, üljön be, próbálgassa a rekeszeket, hátha talál bennük valami értékeset, az ablakok talán megússzák. Apropó, ha valaki tud olcsón két Alfa 75 oldalablakot, szóljon, mert az üveg gyanánt beragasztott festőnejlonon át nem látok be valami jól a kereszteződésekbe.
Bár tény, a motorhang így szebben átjön, minden rosszban van jó is, látják.
