Orrdíszek, rogyásig
Most, hogy egy platformra épül Mondeo és Jaguar, a gyártók elkezdtek nagy arccal identitást hirdetni. Egyre nagyobbra nőnek az emblémák, a Mazda CX-7 mintha már kicsit nevetséges is lenne a bagolyleveses tányérral az arcán.
Fotók: Ricardo Contreras
Az első autók hűtőkupakját díszítő kisplasztikák is mindig a kor hangulatát követték, sohasem az öncélú művészkedésről szóltak, az orrdíszek nagy része a kor leglenyűgözőbb technológiáját imitálja. A harmincas években a mozdonyok, a negyvenes-ötvenes években repülők és rakéták foglalkoztatták az embereket, ezek a motívumok kerültek a hétköznapi járművekre is.
A Mexikóvárosi Autómúzeumban álló összes Buick, Cadillac, Chevrolet, Chrysler, Ford, Hudson, Kaiser, Lincoln, Mercury, Nash, Plymouth, Pontiac és Studebaker orrdíszei is mind ezt a logikát követték. Az alapformák sokszor stilizáltan, egy nőalak formájával egyesítve jelentek meg. Az orrdíszek nem feltétlenül egyeztek meg a gépjármű gyártójának logójával, azonos időszakban különböző márkák típusai nagyon hasonló orrdíszekkel vonultak.
A Cadillac a harmincas-ötvenes évek között kitartott a hol szárnyas, hol stilizált, de lehetőleg félmeztelen nőalak mellett. Az orrdísz párhuzamosan futott a mai Cadillacek logójával, a koszorúval keretezett címerrel.
A Dodge a kezdetekben az alapítók hatágú csillagba foglalt monogrammját, majd a harmincas évektől a kosfejet és a szárnyakat kombinálja.
A kos az ötvenes években kezdett kiemelkedni a motorháztetőből, 1976 és 1993 között a Chryslerrel közösen használták az ötágú csillagot, a Pentastart. A kos feje 1993-ban lapult le végleg a Dodge-ok hűtőjére, pont, mint a Jaguar.
A Ford 1912 óta szinte változatlan formában használja ovális, kék logóját. A logóval párhuzamosan, vagy attól függetlenül használt orrdíszek a kor divatját követték, vagy modellekhez kötődtek. Az agár a V8-as motorhoz, a vágtázó ló a Mustanghoz.
A Chevrolet csokornyakkendőjét a legenda szerint az alapító William Durant látta meg 1913-ban egy párizsi hotel tapétájában, ami sokszor az aktuális divatot követő orrdíszen is megjelent.
Zavaros logói mellett a Chrysler vonultatta fel a leglátványosabb és legváltozatosabb orrdíszeket nagy, szögletes acélmadarak, repülők és szarvasok képében, mindig az aktuális divathoz igazodva. 1963-ban, a Robert Stanley tervezte ötágú csillag teremtett rendet az évente változó Chrysler logók között. A csillag a kilencvenes évekig orrdíszként is működött.
A vonatmotívumot a Pontiac art deco indiánfeje stilizálja a legszebben, 1956-ig különböző változtatásokkal, de kitartottak mellette, onnantól a ma is aktuális, vörös nyílhegyet ábrázoló márkajelzést használják.
Az 1945 és 1955 között működő Kaiser-Frazer végtelen egyszerűséggel egy madárra hajazó vadászgépet fektetett Manhattan modelljére. 1950-ben a Studebaker a Championon elment egészen egy működő propeller autóra applikálásáig. Az autókat 1897 óta gyártó cég 1945-ben, a Packardba fúzionálásával megszűnt, ahogy mára az orrdíszek is. Nem felelnek meg sem a költséghatékony gyártás, sem pedig a gyalogosvédelem szabályainak.
