Szerdán elvittem egy X5-öst kötelező szervizre, róla később bővebben, mert zsíros egy autó, és ez volt életem első béemvéje, másrészt mert az este, béemvé-szűzességemmel együtt káresemény-szűzességemet is elveszítve, meghúztam az oldalát.
A szerviz helyszínén, a Szentendrei úti márkakereskedésben elképesztően nyitottak voltak; "Fényképezni, hogyne, nekünk nincsenek titkaink!" és amíg az X5 új olajat kapott, folyamatos foglalkoztatáson vettem részt. Egy kedves úr megmutatta az állomány szebb színű darabjait is, ne csak pinkekkel riogassuk a népet.
A fehéret még a bejáratnál kaptam el önerőből, kár hogy a gazdáját nem sikerült, mert a jól öltözött kismama nagyon passzolt a gépéhez. A lilába hajló vörösborszínű ötös teljesen letaglózott. Egy ötös pinkben is padlóra vinne, a vidám szervízvezető hiába vázolta nekem az M5 gyilkos brutalitását, ez a padlizsánbordó csak egy ártalmatlan dízel volt.
A világos türkiz kiváló alternatíva az ezüstre, azt az Audinak már rég le kellett volna védetnie, ne nyomasszon más autókat is ez a hideg és unalmas szín.
A fentiek fényében igazán kár, hogy szinte mindenki feketében kéri az angyalszemű vaddisznót. A különböző felnik csak hiábavalóság.
