Tegnap szép nyugiban autóztunk Szözsivel a Könyves Kálmán körúton, a fapados Mazda2-t vittük vissza a Miraihoz. És egyszer csak belenéztem a visszapillantó tükörbe, majdnem besz... ööö megijedtem. Akkor még nem tudtam, hogy krokodil, az csak később derült ki, de a látvány akkor is durva volt.
Gyorsan előkaptuk a fényképezőt, mert anélkül úgysem hinné el senki, mit láttunk.
Közben haladt a sor és a külső sáv kicsit gyorsabb volt. Így szép lassan elvonult - igen vonult - mellettünk a dög. Brutális, hatalmas és egyszerre gyönyörű. Ezek a képek igazából szart sem érnek, aki élőben látja, az érti.
Szóval ahogy mellénk ért, benéztem, és nyugodtan kijelenthetem: a top-chop nem megy a fejtér rovására. Gondolom ez azért nem minden autóra igaz, ennél mindenesetre marha nagy hely volt bent. A műszerfal tetejét láttam csak, és világosbarna színű krokodil vagy valami hasonló állat bőrét utánozta. Ha csak nem az volt simán, bár barna krokodilt még nem sokat láttam. Aztán tovább is haladt.
Amikor kicsit eltávolott, akkor vettem észre, hogy a hátsó lökhárítóján meggyűrődött a krómozás. Mondtam is Szözsinek, micsoda silány munka egy ilyen autón, hogy a krómozás ilyen tördezett... de nem csak a lökősön, hanem a rendszámtábla körül is - közben közeledtünk a kocsihoz ismét - na meg a felniken is... ez azért szégyen.
De aztán betérdeltem. Mert egyáltalán nem a krómozás gyűrődött meg, hanem minden krómozott elemre felvitték a krokodilbőr mintát. Szóval a lökős repedezettsége a kroki bőr mintája, a felnin pedig hatalmas pikkelyekben áll a minta... ismét besz... meglepődtem. Na persze az is lehet, hogy inkább sárkány mint krokodil, de ezt alaposan megnézni nem volt időm, mert kapott egy gázfröccsöt és durva V8-as lögybölő, bugyborgó hang kíséretében elhajtott a naplementébe (a Lágymányosi-híd felé).
fotók: Szözsi
