Nem lehet eléggé korán kezdeni
A tuning show második napján újra itt vagyunk a Hungexpo D pavilonjában. Úgy érzem, az éjszakai 8 óra csend talán elég volt arra, hogy szervezetem regenerálódjon, és megújult erővel vágjon neki a mai 12 órás tuctuc dübörgésnek.
Tegnap a standunk előtt elhaladó végtelennek tűnő emberáradat szerencsére nem volt olyan egyhangú, mint a zene. A látogatók megálltak, fényképeztek, csodálkoztak, és próbálták kitalálni, hogy mit is látnak maguk előtt az autók felnyitott motorházterében.
Két olyan jelenet volt, ami nagyon tetszett: az egyik az, amikor három 5-6 év körüli kisfiú, akik talán még leírni sem tudják azt, hogy autó, megérkeztek standunk elé, és egyszerre mohón fényképezni kezdték Karotta Nissánját - szerintem nagyon aranyos látvány volt.
A másik pedig az, amikor szintén Karotta felnyitott Toyotája előtt egy idősebb apuka magyarázni kezdte tinédzser fiának, hogy az a kereszthíd azért van, mert az ilyen öreg autóknál a karosszéria már nem olyan stabil, meggyengült, félő, hogy összeesik, ezért kell bele a merevítés.
Remélem ma is elkapok néhány ilyen kedves pillanatot.