Itt nem

Elérkezett a nagy nap, ma reggel 8 órakor elrajtolt a CE Rally Budapestről. Mától hét napon keresztül fogok tudósítani az események közvetlen közeléből. Sajnos élményeim nagy részét mégsem ez teszi ki. Amikor megérkeztem próbáltam behajtani. Rendőr állja utam. Kérdem tőle, hol lehet sajtós kocsival bemenni. „Józsi, hol lehet sajtós kocsival bemenni?” –ordítja kollégájának. „Nem tudom, megmondtam. Itt nem.” Illedelmesen visszafordultam, hasonlóképpen a mögöttem lévő dakaros kísérőkocsi is, aztán még gondolom úgy százan mentek kreatív érzésük és behajtási vágyuktól vezérelve másfelé. Végül sikerült bemennem a felvonulási térre, ott leraktam az autót, majd elgyalogoltam a Hősök terére a dobogóhoz.

 A képekre kattintva galéria nyílik, mopsszal!
Kordonnal van körbekerítve az egész tér, kérdem a rendezőt: „Itt be lehet menni sajtósnak?” „Igen.” –válaszolja és már a készülődő motorok között fotózok. Egyszer csak elém lép egy fiatalember és megszólít, mint ahogyan mi szoktuk a kutyát, ha feljön az ágyra: „Te mit csinálsz itt?” „Fotózok.” –válaszolom illedelmesen. „Na akkor nagyon gyorsan menjék ki innen.” „Hol lehet sajtósnak tartózkodni?” –kérdem. „Itt nem.” –hangzik az válasz, amit azt hiszem még sokszor fogok hallani…

 
Azon tűnődöm, hogy ha esetleg a szervezők a biztonsági embereket és rendőröket ellátnák zónákat, bejáratokat tartalmazó térképpel, akkor talán nem tennének egymásnak ellentmondó kijelentéseket és nem viselkednének börtönőrként az emberekkel. Ha képességeiket kihasználva az „ide nem” utasításon túlmenően esetleg némi információval látnák el őket, akkor talán többet tudnának tenni a rendezvényért, mint így bosszantó, ostoba, organikus sorompóként. Meg talán nem borulna el az agya mindenkinek, akihez hozzászólnak.

 
Szóval közben rajtolnak a motorosok. Talma áll a dobogón, egy olyasmi napszemüvegben, amelyet a Bolygó neve halál című filmben a leszállóegység pilótája hordott. Andalító zene szól, amolyan ligetben szerelmesen sétálgatós stílus, miközben felmegy az első, majd sorban a többi motoros a dobogóra. A speaker meg is jegyzi, hogy esetleg be lehetne keverni valami pörgősebb zenét, és ezen jót röhögök, mert addig fel sem tűnt, hogy tényleg, milyen ide nem illő zene szól.

 
Most elindulok Dabasra, mert ott lesz az első szelektív és még a motorosokból is akarok látni valamit. Bár lehet, hogy Dabas határában kint lesz egy „Itt nem.” tábla.