Irány a hegyek!
Az ötórás ébresztőm kissé elcsúszott, hatig lustultam, bár még úgy 10 órát tudtam volna aludni. A reggelinél kértem egy kávét, mert anélkül én képtelen vagyok üzemi fordulatra. Nos, kaptam egyet, de olyat… Vákuumban, elektromágneses térben lebegtetve hozták ki, mert ha bármi anyaggal érintkezésbe lép, azt azonnal megsemmisíti. És volt vagy másfél deci. Hát ennek nagyon örültem, mert pontosan erre volt szükségem. Szerintem ha ezzel lelocsolnák a Mauzóleumban Lenint, másnapra bevezeti a kommunizmust Angliában.
Nagybányán vagyok a szervizparkban. Tegnapi megtapasztalásom a rendőrökkel kapcsolatban igaznak bizonyult, itt is ötméterenként van egy. De rend is van. Igen kellemes meglepetés volt, hogy a rendezők teljesen képben vannak, hogy mi merre van, a Hősök terén tapasztalt görcsölésnek nyoma sincs. Érdekes módon a zsúfoltság ellenére valami nyugalom érződik itt, bár lehet, hogy csak a gyönyörű hegyek közelsége befolyásolja az én lelkiállapotom.
Sok helyen rendőr irányítja a forgalmat a szervizpark környékén, nagyon viccesek. Sípjuk van, és nem restek használni. Artu-ditu hozzájuk képest gyenge kezdő, mintha morzéznának 1Mbps-sel. Nem tudom, lehet, hogy itt Romániában vannak rendőri sípjelzések? Úgy tűnik.
Ma felbecsülhetetlen értékű és teljesen önzetlen segítséget nyújtottam a 430-as rajtszámmal induló spanyol kamionos csapatnak. Történt ugyanis, hogy a beírás után nyitva maradt az ajtó, amit beszíjazva nem ért el becsukni. Akkor jöttem én és becsuktam neki. Mi lett volna, ha nem járok arra? Elképzelni is borzalmas.
Most elindulok fel a hegyekbe, ma két szelektív is van, így egészen estig tart a verseny. Kíváncsi vagyok a pályára.
Videó a CE Rally-ról:
