Írtunk már arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség lehetetlen feladatot vállalt az adócsalással gyanúsított szlovák rendszámos autók ellenőrzésével. Azt is, hogy furcsa így hasraütéses alapon kipécézni épp a szlovák rendszámokat, amikor az igazán nagy értékű autókat a magyar tulajdonosok előszeretettel használják lichtensteini, vagy éppen amerikai rendszámmal.
De akkor miért pont a szlovákok? És miért nem ellenőriznek másokat? Néztek már meg közelről nigériai rendszámos autót Magyarországon? Miért nem ellenőrzik a san marinói rendszámos autókat? Ezeket a kérdéseket feltettük Sipos Jenő VPOP-szóvivőnek, aki gyakorlatilag nem válaszolt rájuk. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hasonló kérdéseket tett fel neki, meg a VPOP országos parancsnokának is, de, mint a jelentés megállapítja, neki sem bírtak érdemben válaszolni.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jogi szempontból vizsgálta az ügyet. Az is fontos, hogy a biztos megállapításainak jogi következménye nincs. Csak – a VPOP-nek mindenképpen – átkozottul kínos. És most következzék a sajtóközlemény.
Visszás helyzet, visszás eljárás – a szlovák rendszám nem ok, hanem tünet
A hátrányos megkülönböztetés veszélyét hordozza magában, hogyha a Vám- és Pénzügyőrség csak a Szlovákiában regisztrált autók üzembentartóit vizsgálja, a Magyarországon más külföldi rendszámmal használt járművek üzembentartóit nem ellenőrzi. A szlovák és egyéb külföldi rendszámok megjelenése valójában tünet, a kiváltó körülményeken pedig az illetékesek az ombudsman korábbi ajánlása nyomán se enyhítettek.
Szabó Máté egy panasz alapján kezdett vizsgálatot és jelentésében megállapította: becslések szerint több ezer külföldön regisztrált jármű van magyar tulajdonban és a jogbiztonságot sértheti, hogy nehezebb felderíteni az ilyen gépkocsikkal elkövetett szabálysértéseket, bűncselekményeket.
A biztos megküldte kérdéseit a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának, de nem kapott rájuk érdemi választ. Így a levélváltás ellenére nincs hivatalos információja arról sem, hogy a VPOP mely országokban regisztrált gépjárművek tényleges honosságát vizsgálja, továbbá mely országok, mely szerveitől kért adatot. Az ombudsman ezért – rendhagyó módon – vizsgálatában az országos parancsnok és a VPOP szóvivőjének nyilatkozatait is felhasználta.
Ezekből kiderült, hogy a VPOP a szlovák társszervektől arról kért tájékoztatást, hogy a szlovákiai tartózkodási címmel, illetve telephellyel rendelkező magán- és jogi személyek életvitelszerűen (évente 183 napot meghaladóan) Szlovákiában élnek-e, ott folytatnak-e gazdasági tevékenységet, és így jogosan használják-e idehaza is a szlovák rendszámú autójukat, vagy kizárólag adóelkerülésre alapítottak vállalkozást, jelentkeztek be szlovákiai címekre. Az országos parancsnok válaszlevele és a nyilatkozatok nem tartalmaztak adatot arról, hogy a VPOP együttműködne más külföldi társzervekkel.
A magyar tulajdonosok, üzemben tartók több jogszabályt is megsérthetnek azzal, hogy külföldön regisztráltatják járművüket. Az ombudsman jelentésében erre is rámutatott, de nyilvánvalóvá tette, hogy a jelenség nem ítélhető meg önmagában. Látni kell az igazi okot is: más országokban lényegesen kevesebb adminisztrációval, olcsóbban lehet járműveket forgalomba helyezni és üzemeltetni.
A forgalomba helyezés lényeges egyszerűsítését a biztos már 2007-ben is javasolta. Ennek ellenére máig nincs változás. A külföldi rendszámú járműveket érintő vizsgálatok tehát a probléma „tüneti kezelését” jelentik, és nem az okok feltárását, a probléma orvoslását szolgálják – állapította meg az ombudsman.
A teljes ombudsmani jelentést pedig itt olvashatják.
