„…a motorbiciklijére görnyedő ember csak a száguldás jelen pillanatára tud figyelni; múlttól-jövőtől elvágott időtöredékbe kapaszkodik; kiszakad az idő folytonosságából; kívül kerül az időn; másképp mondva eksztázisban van; ebben az állapotban mit sem tud a koráról, a feleségéről, a gondjairól, következésképp nem is fél, mert a félelem forrása a jövőben van, s aki megszabadul a jövőtől, annak nincs félnivalója.”
Milan Kundera: Lassúság
Nővéremtől einstandoltam Kundera kötetét, gondoltam, jó lesz még, úgysem olvastam. Beraktam a motor oldaltáskájába, és ma fél napot utaztattam körbe-körbe a Hungaroringen. Késő délután a szerkesztőségbe érve felcsaptam a kávé mellé - már az első oldalon az idézett szöveg fogadott. Nincs mit hozzáfűzni. És a kép? Emlékeznek? Gúvad a szem, már csak egy pillanat a nyergesvontató hűtőrácsa.